479 talált cikk a rendkívüli munkavégzés kifejezésre

Kérdés: Lehet-e az éves túlórakeretet (250 óra) külön közös megállapodással felemelni 300-400 vagy évi 500 órára az Mt. 135. §-ának (1) bekezdésére tekintettel? Kollektív szerződés nincs nálunk.

Kérdés: Egy állásfoglalás szerint, ha a munkáltató eleve kevesebb rendes munkaidőt osztott be, mint a munkaidőkeret időtartama, vagy egyáltalán nem osztott be munkaidőt a munkavállaló részére, akkor egy esetleges munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkavégzés elrendelése esetén az azért jogszerűen járó időarányos alapbért is bele lehet számítani a havibérbe, és csak a bérpótlékot kell kifizetni a munkavállalónak. Munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén az időarányos alapbér kifizetésére csak a munkaidőkeret óraszámának túllépése esetén van törvényes lehetőség. "A havibérrel díjazott munkavállaló rendkívüli munkaidőben történő munkavégzése esetén – a »túlórapótlékon« felül – külön díjazásra csak akkor jogosult, ha ezzel egyidejűleg a szerződésben kikötött munkaidejét meghaladóan teljesített munkaidőt [Mt. 143. § (1)–(5) bek.]. Havibérezés esetén ugyanis a havibér – feltéve, hogy a teljesített munkaidő tartama a szerződéses munkaidőt még nem haladta meg – tartalmazza a rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésért járó alapbért is, mert mind a rendes, mind a rendkívüli munkaidőt a munkavállaló által teljesített munkaidőként kell számításba venni, hiszen az Mt. 86. §-a semmi különbséget nem tesz a munkaidő rendes vagy rendkívüli jellege tekintetében." Álláspontom szerint a rendkívüli munkavégzésért megillető időarányos alapbér minden esetben – a munkaidőkeret tényleges teljesítésétől függetlenül – megilleti a munkavállalót, a havi alapbéren felül. Jól gondolom? Az Mt. melyik paragrafusa alapozhatná meg az én álláspontomat?

Kérdés: Egy munkavállaló két műszakos munkarendben dolgozik. Pénteki napon 22:00-6:00 volt a munkaidő-beosztása, viszont elrendeltek részére túlórát, tovább kellett maradni szombaton még délelőtt 10:00-ig. Ebben az esetben a plusz négy órára 100%-os pótlék jár részére? (A cégnél nincsen munkaidőkeret.)

Kérdés: Az egyik területünkön az alábbi munkarendet vezetjük be, amelyben az érintett munkatársaink délelőtti, délutáni, éjszakai műszakok forgásában fognak dolgozni. Minden munkarendben el kell dönteni, hogy a hét mikortól indul. Ha a hét kezdetét hétfő 06:00 órára hirdetem meg ebben a munkarendben, akkor az éjszakai műszakban vasárnapra meg kell fizetni a pihenőnapra járó pótlékot, valamint a vasárnapi pótlékot is? Ha a hét kezdetét vasárnap 22:00 órára teszem, akkor viszont a csütörtök 06:00 órakor lejár a "munkahét", ezért mind a két péntekre (délelőtti és délutáni műszakokban is) meg kell fizetni a pihenőnapi rendkívüli munkára járó pótlékot, azaz 100% + 100%-ot? Helyes a következtetésem?

Kérdés: Testvérem jelenleg is közalkalmazott, de arra való hivatkozással most nem akarják kifizetni a 30 éves közalkalmazotti jubileumi jutalmat, hogy több évet tanított a katolikus egyház és a református egyház által fenntartott iskolákban. Munkaszerződéseiben mindig hivatkoztak arra, hogy megilletik mindazok a juttatások, amelyek a közalkalmazottat megilletik, bérét és előmenetelét is a Kjt. alapján határozták meg, és a 25 éves jubileumi jutalmat 2012-ben kifizették neki. Vagyis ekkor már egyszer elbírálták a korábbi munkaviszonyait.

Kérdés: Várandós munkavállaló vállalhat túlórát önként, ha szeretne?

Kérdés: Gépkocsivezető vagyok. A cégemnél van úgy, hogy 10-14 órát is dolgozom 8 óra helyett, és ezt a túlmunkát nem fizetik ki. Túlóra helyett túlmunkának könyvelik el, arra hivatkozva, hogy így lehetővé válik, hogy szombat-vasárnap bemehessek túlórában 120%-ért dolgozni. Mi a különbség a túlmunka és a túlóra között? Jogilag rendben van ez így, ahogy most dolgozom? Havonta 30-40 órám jön össze, ami nincs kifizetve.

Kérdés: Kötelezhető-e túlórára a dolgozó akkor is, ha a megbeszélésen többen is tiltakoznak, mert nem bírják? A munkáltató ezt nem veszi figyelembe, egyszerűen megrendeli a buszjáratot 2 órával későbbre. A heti 48 órát is túllépi, van, hogy heti háromszor 2 órát és szombatot (4 órát) rendel el, határidőre hivatkozva. Van másik vállalkozása is, ahová vihet a munkából, ha nem tudjuk megcsinálni, 4 éve ez rendszeres, azzal védekezik, hogy van, amikor nincs munkánk, és állásidőt fizet. Megteheti ezt a munkáltató?

Kérdés: Egyszerűsített foglalkoztatás esetén szombati vagy vasárnapi munkavégzéskor pótlékot kell-e a munkavállalónak fizetni? Ha igen, milyen mértékűt?

Kérdés: Hogyan kell kiszámítani a készenléti díj összegét? A 20%-os készenléti díjat az alapbér után kell kiszámítani és milyen időszakra? A munkavállaló nem teljesítménybért kap, hanem havibéres dolgozó. Arra az időszakra, amikor a készenlét ideje alatt ténylegesen munkavégzés történik, jár-e a készenléti díj összege, vagy ezt le kell vonni a készenléti díjból? A készenlét ideje alatt végzett munkára jár az 50 vagy 100% pótlék a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó előírások szerint, és még ezenfelül a dolgozó alapbére is?