Fizetés nélküli szabadság "leállás" idejére

Kérdés: Folyamatos műszakban üzemelő gyártósorunkat gazdasági okokból és az éves karbantartás elvégzése céljából 2011. december 26-31. között leállítjuk. A munkavállalókat erről már a nyár elején értesítettük. A tájékoztatóban felhívtuk a figyelmüket, hogy mindenki köteles öt nap rendes szabadságot tartalékolni az év végére, mert a leállás idejére (erre az öt napra) rendes szabadságot kell kivenniük. A munkaidő-nyilvántartásunkból október elején lekért adatok szerint már most vannak olyan munkavállalók, akiknek idén csak öt napnál kevesebb szabadságuk maradt. Jogszerűen járok el, ha ezeknek a munkavállalóknak a két ünnep közötti leállás idejére fizetés nélküli szabadságot rendelek el?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. szerint a rendes szabadságot – szemben a köznyelvifordulattal – nem a munkavállaló veszi ki, hanem azt a munkáltató adja ki. Aszabadság kiadásának időpontját – a munkavállaló előzetes meghallgatása után -a munkáltató határozza meg. Ez alól csak az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Betegszabadság – az arányosítás feltételei

Kérdés: A betegszabadságnapok számának meghatározásával kapcsolatban kérdezzük. Egyik ügyfelem 2011. május 1-jétől új munkavállalót alkalmaz, aki 2011. október 25-én keresőképtelen lett, az orvos betegállományba vette. Előző munkahelyén – ahol 2005-től 2011. április 30-ig folyamatos munkaviszonya volt –, ebben az évben nem vett igénybe egyetlen betegszabadságnapot sem. Jelenlegi munkahelyén megilleti-e őt a 15 nap betegszabadság?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére– ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi balesetet ésfoglalkozási betegséget, valamint a veszélyeztetett terhesként történőgondozásba vételt követő, terhesség miatti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Juttatás nélküli napok elszámolása

Kérdés: Egyik munkavállalónk a GYED lejárta után nem igényelte időben a GYES-t, így van a két ellátás között nyolc nap, amelyet egyik juttatás sem fed le. Mivel négy hónap eltelt azóta, és csak most derült ki, hogy elszámolta magát, visszamenőlegesen nem tudja rendezni a hiányzó napokat. Visszamenőlegesen mi sem tudunk szabadságot számfejteni neki. Ebben az esetben milyen jogcímen tüntessük fel a nyolc kieső napot?
Részlet a válaszából: […]  Valóban helyesen ítélik meg, hogy annak a munkavállalónak,aki tévedésből elkésetten igényelt gyermekgondozási segélyt, a kieső napokrautólag rendes szabadságot nem tudnak számfejteni. Ugyanakkor esetünkben nemtársadalombiztosítási, hanem munkajogi szempontból kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkabér kifizetésének esedékessége szabadság esetén

Kérdés: Egyik munkavállalónk kérte, hogy részére – mivel hosszabb szabadságra megy, és nem lesz lehetősége bankkártyával felvenni a fizetését – a szabadság előtt fizessük ki a szabadságra járó munkabérét. Ez komoly zavart okoz a bérszámfejtés menetében, különösen ha valakinek ilyen kérését teljesítjük, mivel akkor a többi munkavállalónk is kérhetné ugyanezt. Van arra lehetőségünk, hogy csak a szokásos bérfizetési időpontban (hónap 10-én) fizessünk neki bért?
Részlet a válaszából: […]  A munkabért – ha munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy afelek megállapodása eltérően nem rendelkezik – a tárgyhónapot követő hónap 10.napjáig kell kifizetni [Mt. 155. § (3) bek.]. A tárgyhónapot követő hónap 10.napját megelőző bérfizetési időpontot állapít...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Szabadság – téves pénzbeli megváltás

Kérdés: Elolvastam az 1126. számú válaszukat a Munkaadói Levelekben, és rájöttem, hogy hibáztam, mert a GYED-ről visszajött anyukának a szeptemberi bérrel kifizettük a teljes, egy évre jutó szabadságmegváltást, nem csak a fél évre járót. Milyen javaslatuk van a hiba kijavítására?
Részlet a válaszából: […]  A szóban forgó új szabály szerint szigorúan csak a gyermekápolása, gondozása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjárajáró szabadság tekintetében lehetséges a rendes szabadság pénzbeli megváltása[Mt. 136. § (1) bek.]. Akkor is csak e hat hónapra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 21.

Szabadság – jogszerző idő, kiadás és megváltás

Kérdés: A Módtv.-nyel több helyen is változott az Mt. A fenti törvény 9. §-a kimondja, hogy a gyermek gondozása, ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár csak szabadság. Milyen hatállyal kell ezt a rendelkezést alkalmazni? Véleményem szerint a törvény rendelkezése nem egyértelmű, mert a záró rendelkezések alapján a 9. § 2011. 08. 01-jétől hatályos, viszont a 22. § (5) bekezdése, mely a 9. §-t szabályozza, 2011. 12. 01-jétől. A módosító törvény 10. § (2) bekezdése szabályozza a szabadságok kiadásának rendjét. Amennyiben szabadságengedéllyel kéri a munkavállaló a szabadság kettőnél több részletben való kivételét, és ez alapján adjuk ki a szabadságot, szabályos-e a gyakorlatunk? Valamint a törvény előírja, hogy ekkor is – eltérő megállapodás hiányában – legalább 14 összefüggő naptári napot egyben kell kiadni a munkavállalónak. Megállapodásnak számít-e a szabadságengedély alkalmazása, ha mi nem adunk ki 14 nap egybefüggő szabadságot? A módosító törvény 11. §-ában rendelkeznek a gyermek ápolása, illetve gondozása céljára kapott fizetés nélküli szabadságra járó szabadság pénzben történő megváltásáról. Ebben az esetben csak az első 6 hónapra járó szabadságot lehet megváltani, vagy akinek a korábbi szabályok alapján még 12 havi szabadság járt, és a fizetés nélküli szabadsága 2011. 08. 01-je után jár le, mind a 12 hónapra járót?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. módosított szabálya szerint a gyermek gondozása vagyápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára jár rendesszabadság [Mt. 130. § (2) bek. c) pont]. Ezt az új rendelkezést a Módtv.9. §-a tartalmazza, amely 2011. augusztus 1-jén...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Munkaviszony kezdete – keresőképtelenség a munkába lépéskor

Kérdés: Hivatalunk közfoglalkoztatás keretében határozott idejű munkaszerződést kötött egy munkavállalóval. A munkavállaló ténylegesen nem lépett munkába az első munkanapon, mivel a háziorvos keresőképtelen állományba vette. A keresőképtelensége a határozott idő lejárta előtt pár nappal ért véget, s ekkor a munkavállaló kérte, hogy adjuk ki neki a határozott időre járó szabadságát. Helyesen jártunk-e el, ha közöltük vele, hogy munkaviszonya a tényleges munkába lépés hiánya miatt nem jött létre, s így nem illeti meg a szabadság, továbbá táppénzre sem jogosult a Magyar Államkincstár határozata alapján [Tbj-tv. 7. § (2) bek.]? Létrejön-e a munkaviszony, ha munkavállaló keresőképtelenség miatt az első munkanaptól kezdődően nem tud tényleges munkát végezni?
Részlet a válaszából: […]  A kérdés megválaszolásánál a munkaviszony keletkezése(létrejötte) és a munkaviszony kezdete közötti különbségtételből kellkiindulnunk. A munkaviszony keletkezésének (létrejöttének) azt a napottekinthetjük, amikor a munkaszerződés megkötésére sor kerül. Ettől...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadság a nyugdíjas munkavállaló keresőképtelenségére

Kérdés: Saját jogú nyugdíj mellett foglalkoztatott az egyik munkavállalónk, keresőképtelensége idejére csak betegszabadságra jogosult (keresőképtelenségét az orvosnak az általános szabályok szerint kell igazolnia). Táppénzre azért nem jogosult, mert saját jogú nyugdíjasként foglalkoztatott személy 2% pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére nem kötelezett. A táppénzes időszaka igazolt nem fizetett hiányzás. Szabadság erre az igazolt nem fizetett távollétére jár-e?
Részlet a válaszából: […]  A munkavállalót minden munkaviszonyban töltött naptári évbenrendes szabadság illeti meg, amely alap- és pótszabadságból áll. A munkaviszonyszünetelésének időtartamára a következő esetekben jár szabadság:a) a keresőképtelenséget okozó betegség tartamára;b) a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadságmegváltás – új lehetőség

Kérdés: Ha jól tudom, a nyári törvénymódosítás alapján lehetőség van megváltani a munkavállalónak azt a szabadságát, amely a gyermek gondozása vagy ápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság időtartamára jár. Van valamilyen megkötés arra vonatkozóan, hogy milyen fizetés nélküli szabadságokra lehet ezt a megváltást alkalmazni? A már lejárt, de a rendes szabadság szempontjából még el nem számolt fizetés nélküli szabadságok esetén van lehetőség a szabadság megváltására?
Részlet a válaszából: […]  Az Mt. 2011. július 28-án hatályba lépett módosításaértelmében a munkaviszony szünetelésének időtartamára a gyermek gondozása vagyápolása miatt kapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés] elsőhat hónapjára jár szabadság [Mt. 130. § (2) bek....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Szabadság kiadása 2011. augusztus 1-jét követően

Kérdés: A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályozás tárgyévenként előírja a 14 napos egybefüggő szabadság kiadását. Kérdésem, ha a munkavállaló ezt nem akarja igénybe venni, akkor is kötelező-e ennek ilyen módon való kiadása? Ha a 2011. évre vonatkozóan a munkavállalónak már nincs időarányosan ennyi szabadsága, és emiatt már ki sem lehet számára adni, akkor ilyen esetben hogyan kell eljárni?
Részlet a válaszából: […]  A 2011. augusztus 1-jétől hatályos szabályok szerint aszabadságot kettőnél több részletben csak a munkavállaló kérésére lehet kiadni.Kivételesen fontos gazdasági érdek, illetve a munkáltató működési körétközvetlenül és súlyosan érintő ok miatt a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 10.
1
5
6
7
15