Közalkalmazott pótszabadsága

Kérdés: Egyik közalkalmazottunk sérelmezi, hogy – miután csak kinevezése előtt nem sokkal szerezte meg a mostani munkaköréhez szükséges képesítését korábbi munkaviszonya alatt – alacsonyabb fizetési fokozata folytán kevesebb a pótszabadsága, mint a vele azonos munkakört betöltő, a képesítéssel régebben rendelkező kollégáinak. Szerinte ez a megkülönböztetés alkotmányellenes is, mert munkaviszonyban az életkora alapján hosszabb tartamú alapszabadsággal rendelkezne, mint amennyi közalkalmazottként együttesen az alap- és pótszabadsága. Alapos-e munkatársunk panasza? Az eltérés miatt ugyanis az Egyenlő Bánásmód Hatósághoz kíván fordulni.
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat megillető pótszabadság mértékét a Kjt.57. § (1) bekezdése értelmében a fizetési fokozat határozza meg. Aközalkalmazottnak a jogviszonyban eltöltött ideje után pótszabadság jár,melynek mértéke megegyezik a fizetési fokozat számával (kivéve a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. december 21.

Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén

Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a kérdés szerint helyesen jár el, ugyanis afizetett, munkával nem töltött napokra (például szabadság, betegszabadság) amunkavállalóra irányadó napi munkaidő mértékének – és nem a beosztás szerintimunkaidő hosszának – megfelelő díjazást kap a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Munkaidőkeret – eltérés a ledolgozható munkaóráktól?

Kérdés: Cégünknél munkaidőkeretben alkalmazunk havi időbéres munkavállalókat. Ha több munkanapot teljesítenek, mint amire az adott munkaidőkeret alatt beoszthatóak lennének, a túlórát kifizetjük részükre. Mi a teendő, ha a munkavállaló pusztán a munkaidő-beosztása miatt nem tudja teljesíteni a munkaidőkeretben a rá irányadó munkaidő-mérték alapján ledolgozható óraszámot? Levonhatjuk a béréből ezt az időkiesést?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 102. § (1) bekezdése szerint a munkáltató köteles amunkavállalót a munkaszerződés, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, illetveaz egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni. Az Mt. 102. § (3) bekezdésealapján a munkáltató köteles a munkát úgy megszervezni, hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.
Kapcsolódó címkék:    

Külföldi ösztöndíj – mentesülés a munkavégzési kötelezettség alól

Kérdés: Munkavállalónk féléves külföldi szakmai ösztöndíjat pályázott meg, és nyert el. Nincs kifogásunk az ellen, hogy távol töltsön fél évet a munkájától, hiszen a külföldi tanulmányok bővítik szakmai ismereteit, ezért segíteni fogják a munkájában, így a cégünk is profitál belőle. A munkavállaló rendkívüli szabadságot szeretne kérni erre az időre. Kérdésünk: a féléves távolléte alatt szükséges-e egyáltalán bármilyen díjazást fizetnünk részére, vagy szüneteltethetjük úgy is a munkaviszonyát, hogy semmit nem fizetünk?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglaltakból kiindulva alappal feltételezhető,hogy a munkavállaló által elnyert külföldi ösztöndíj független a munkáltatóműködésétől, nem tanulmányi szerződés keretében lesz távol fél évet amunkavállaló, és nem is kiküldetésben tölti ezt az időtartamot...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 30.

Szabadságfelhalmozódás – "GYES-ről" történő visszatérés esetén

Kérdés: A 23. számukban a 446-os kérdésre adott válasz számomra nem volt értelmezető. Az eset szerint 3 gyermek született, amely 3 x 1 év szabadságot jelent a munkavállaló részére. Nem értem, hogy akkor miért 24 hét x 3 évre kell számolni a szabadságot? E szerint még közel másfél évig szabadság járna az anyukának. Ez jelent meg az újságban, de szerintem ez nem lehet. Vélelmezem, hogy 24 nap szabadság járna egy évre az anyukának akkor, ha nem volt ki nem vett szabadsága. Így csak 72 nap lesz a szabadságnapok száma. Kérem szíves tájékoztatásukat, lehet, hogy én nem jól értelmezek valamit!
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdésének b)-c) pontjai értelmében aszülési szabadság tartamára, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miattkapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bek.] első évére jár rendesszabadság. Ha több gyermeket szül a munkavállaló, minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címkék:    

Prémiumévesek szabadsága

Kérdés: Prémiumévek programba belépő, munkavégzésre nem kötelezettek esetlegesen bent maradó időarányos szabadságával mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A prémiumévek programba belépett személyeket – akár végeznekmunkát, akár nem – szabadság lényegében nem illeti meg, mert a Péptv. 4. § (7)bekezdés a) pontja kimondja, hogy a szabadságot 4. § (3) bekezdése alapján amunkavégzés alóli utasítás alól mentes, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.
Kapcsolódó címke:

Rendes szabadság – munkanapokban kell elszámolni, kiadni

Kérdés: A munkanap-áthelyezésről szóló miniszteri rendelet alapján augusztus 21-ét augusztus 29-én kellett volna ledolgozni. Cégünk ehelyett – a munkavállalók érdekeit szem előtt tartva – augusztus 14-én pénteken és augusztus 28-án pénteken oly módon dolgoztatta le ezt a napot, hogy a napi 8 órás munkaidő helyett napi 12 óra munkavégzést (8 + 4 óra) rendelt el ezen a két pénteken. Azon munkavállalók részére, akik a két pénteki nap közül csak az egyik napon voltak szabadságon, másfél nap szabadságot számoltunk el, akik viszont mindkét napon szabadságon voltak, részükre plusz egy munkanap szabadságot számoltuk el. Helyes az eljárásunk?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alapján a munkavállalót megillető rendes szabadságmunkanapokban kerül meghatározásra (Mt. 131-132. §). Ennek megfelelően a rendesszabadság kiadása (illetve igénybevétele) során is napokban – és nem órákban -kell meghatározni és nyilvántartani a kivett, illetve...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. november 9.

Munkabér visszafizetése – az időarányosnál több szabadság igénybevételekor

Kérdés: Általános iskolai pedagógus vagyok, közös megegyezéssel szüntetjük meg a jogviszonyomat. A munkáltatóm tájékoztatott, hogy az évi szabadságom időbeli függvényében a nyári szünetben 12 nappal több szabadságot vettem igénybe, ezért vissza kell fizetnem körülbelül félhavi illetményemet. Mivel nyáron nincs tanítás, ha akartam, sem tudtam volna dolgozni! Valóban vissza kell térítenem ezt az összeget?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. a naptári évre határozza meg a rendes szabadságmértékét. Ahogyan az év közben kezdődő jogviszony esetében a szabadság arányosrésze illeti meg a közalkalmazottat, úgy a jogviszony év közbenimegszüntetésekor is a szabadság arányos része jár. Az arányosítás a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 28.
Kapcsolódó címkék:    

Szabadságfelhalmozódás GYES-ről való visszatérés esetén

Kérdés: Munkavállalónk 2002-ben szülte első gyermekét, azóta szült még kettőt úgy, hogy folyamatosan szülési, majd fizetés nélküli szabadságon (GYED, GYES) volt. Szeptembertől kíván visszatérni a munkába. Kérdésünk: hány év fizetett éves szabadság halmozódott fel számára a távol töltött kilenc év alatt? Mire kell még odafigyelnünk e szabadságok kiadásakor?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 130. § (2) bekezdésének b)-c) pontjai értelmében aszülési szabadság tartamára, valamint a gyermek gondozása vagy ápolása miattkapott fizetés nélküli szabadság [Mt. 138. § (5) bekezdés] első évére járrendes szabadság. Ha több gyermeket szül a munkavállaló,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:    

Részmunkaidős munkavállaló szabadsága

Kérdés: Részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalónk heti 32 órában dolgozik. Munkarendje hétfőtől csütörtökig napi 4-szer 8 óra. Július 6-a és július 28-a között rendes szabadságon volt, a szabadság teljes időtartamának megállapításakor a pénteki napokat azonban nem vettük figyelembe. Helyesen jártunk-e el?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 135. § (1) bekezdése szerint a rendes szabadságkiadásánál általában a munkarend (a munkaidő-beosztás) szerinti munkanapokatkell figyelembe venni, ugyanakkor az Mt. azt is előírja, hogy a heti kettőnéltöbb pihenőnapot biztosító munkaidő-beosztás esetén a rendes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 7.
Kapcsolódó címkék:  
1
10
11
12
15