Prémiumévek program – csökkenthető-e a beteg prémiuméves díjazása?

Kérdés: Prémiumévek programban dolgozó pedagógusunkat az ágazati rendelet alapján rendszeresen beosztjuk tanításra. Hiányzása esetén kell-e őt a változásjelentésen szerepeltetni? A gazdasági egységünk jelezte, hogy amennyiben változásjelentésen lejelentjük a hiányzást, munkabéréből a hiányzásnak megfelelően le kell vonni a hiányzásra eső munkabért. Ez azért is fontos, mert a kieső prémiumévest helyettesítenünk kell, a helyettesítő tanárnak pedig óradíjat kell fizetnünk, így amit itt elvesztünk, azt a prémiumévesek béréből megspórolhatnánk.
Részlet a válaszából: […] A Péptv. 4. § (2) bekezdése értelmében "a programban résztvevő munkakörrel nem rendelkezik, azonban (...) a munkáltatója által igényelt,hetente – munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaidőkeret átlagában -legfeljebb 12 óra időtartamú, iskolai végzettségének és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 26.

Közeli hozzátartozó ápolása – külföldön is?

Kérdés: Egyik alkalmazottunk édesapja súlyos beteg, Sepsiszentgyörgyön él. El kell-e engednünk, illetve elengedhetjük-e fizetés nélküli szabadságra édesapja ápolása érdekében?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 139. §-a szerint a munkavállalónak – kérelmére – atartós (azaz előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásraszoruló közeli hozzátartozója otthoni ápolása céljából az ápolás idejére, delegfeljebb két évre a munkáltató fizetés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Igazolatlan távollét – munkaszüneti nap a mulasztott időszakban

Kérdés: 2009-ben október 23-a péntekre esett. Az ünnepet megelőző napon igazolatlanul távol maradt az egyik alkalmazottunk, és legközelebb csak október 27-én (kedden) jelentkezett munkára. Utólag betegségre hivatkozott, ám orvosi igazolást nem tudott felmutatni. Úgy döntöttünk, hogy nem bocsátjuk el, azonban az igazolatlanul mulasztott időszakba esett munkaszüneti napra szerintünk nem illeti meg díjazás.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló a munkából való távolmaradását a lehetőlegrövidebb időn belül köteles közölni, hogy a munkáltató tudjon gondoskodnihelyettesítésről, vagy más megfelelő munkaszervezésről. Igazolatlan távollétnekminősül a munkavállaló olyan, a beosztása szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Keresőképtelen beteg tájékoztatási kötelezettsége

Kérdés: Felvehetjük-e jogszerűen a betegség miatt keresőképtelen távol lévő munkavállalónkkal a kapcsolatot (pl. telefonon vagy otthonában tett személyes látogatás alkalmával) annak érdekében, hogy tájékoztatást kapjunk arról, mikor térhet vissza újra a munkába? A munkaszervezés szempontjából rendkívül fontos volna számunkra ismerni egyfelől azt, hogy mikor áll újra munkába, másfelől a táppénzszámfejtés érdekében is szükségünk volna a keresőképtelen állományba vételről szóló igazolásra (természetesen sem a betegségéről, sem a betegdokumentációról nem kérnénk információt). Megbízhatunk-e erre a feladatra külső szolgáltatót? Sértheti-e a tevékenység a munkavállaló jogait, illetve adatvédelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket? Milyen lépéseket kell tennünk annak érdekében, hogy tevékenységünk ne legyen jogsértő? Szükség van-e mindehhez a munkavállaló előzetes írásbeli tájékoztatására vagy hozzájárulására?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 3. § (1) bekezdése értemében a jogok gyakorlása és akötelezettségek teljesítése során a munkáltató és a munkavállaló kölcsönösenegyüttműködve kötelesek eljárni. E kötelezettség alapján a munkáltató és amunkavállaló kötelesek egymást tájékoztatni minden...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 29.

Munkavállalási engedély – kulcsszemélyzetbe tartozhat-e a kínai szakács?

Kérdés: Ázsiai gyorséttermet üzemeltetünk családi vállalkozásban, szeretnénk egy kínai szakácsot felvenni. Minősülhet-e a kínai szakács kulcsszemélyzetnek? Mi az eljárás menete a munkavállalási engedély megszerzésének? Engedély nélküli foglalkoztatás esetén kivel szemben és milyen szankciók alkalmazhatók?
Részlet a válaszából: […] Az Flt. 7. §-a alapján külföldi személy – azaz nem azEurópai Gazdasági Térség (EGT) állampolgára vagy annak hozzátartozója – magyarországifoglalkoztatásához általános szabályként munkavállalási engedély szükséges. Ezalól kivételként az engedélymentességi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 6.

Betegszabadság – munkáltatói felülvizsgálat jogosulatlan igénybevétel esetén

Kérdés: Megfigyeltük, hogy egyik munkavállalónk rendszeresen azokban az időszakokban jelent beteget, amikor felgyülemlik a munka a cégnél, és ezért az átlagosnál többet kellene dolgoznia. Úgy érezzük, hogy tehetetlenek vagyunk, hiszen minden alkalommal komoly betegségekről (tüdő- vagy mandulagyulladás) hoz háziorvosi igazolást. Mit tehet mégis a munkáltató ebben az esetben? Van valamilyen lehetőség, amellyel utánajárhatunk a háziorvos diagnózisának?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 137. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy akeresőképtelenséget – a keresőképesség orvosi elbírálásáról szólórendelkezéseknek megfelelően – a kezelőorvos igazolja. A Korm. rendelet (II.)határozza meg a keresőképtelenség, illetőleg keresőképesség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 16.

Keresőképtelenséget okozó betegség – táppénz vagy betegszabadság?

Kérdés: A következők merültek fel bennem a 2008. 08. 11-i szám 82. kérdése és a megadott válaszuk alapján. E szerint az a lényeg, hogy a folyamatos keresőképtelenséget igazoló utolsó orvosi igazoláson – mely szerint a munkavállaló keresőképtelen volt 2008. március 20-ig – szerepelt-e, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től? A kérdés feltevéséből nem derül ki egyértelműen, hogy keresőképesnek nyilvánította-e az orvos a munkavállalót. Feltevésem szerint igen, mivel 2008. 03. 20. csütörtök volt. A másnap megállapított keresőképtelenség már egy új eset, melyre a tárgyévi szabályok érvényesek, azaz 15 munkanap betegszabadság lejártát követően jogosult táppénzre a munkavállaló a 2007. évi jövedelme alapján. Azonban, ha nem szerepelt az igazoláson, hogy keresőképes 2008. 03. 21-től, akkor valóban tévedésen alapul az egészségpénztár felszólítása.
Részlet a válaszából: […] Az eredeti kérdés szempontjából – nevezetesen, hogy atavalyról áthúzódó, folyamatosan, de más orvosi okból fennállókeresőképtelenség munkajogilag megszakad-e vagy sem, így a táppénzt követőenbetegszabadságot kell-e kiadni – nem a betegség orvosi oka számít, hanem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 3.

Betegszabadság – a tárgyévi elszámolás

Kérdés: Egyik munkavállalónk hosszabb ideje beteg. Keresőképtelen állományban van 2007 decembere óta. Az egyik orvosi igazolása szerint keresőképtelen volt tavaly december 17-től idén március 20-ig, a következő igazolás szerint pedig március 21-től beteg. Felszólítást kaptunk a Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztártól, hogy – bírság terhe mellett – március 21-től 15 munkanap betegszabadságot számoljunk el a munkavállalónak, mivel az új orvosi igazolás miatt ez "új betegségnek számít". Szerintünk viszont nem e betegség, hanem a keresőképtelenség, nem az orvosi igazolás dátuma, hanem a tényhelyzet számít, ezért betegszabadság helyett a táppénzt kell folyamatosnak tekinteni.
Részlet a válaszából: […] A betegszabadságra vonatkozó munkajogi rendelkezések szerinta munkavállalót a betegsége miatti keresőképtelenség idejére naptári évenként15 munkanap betegszabadság illeti meg [Mt. 137. § (1) bekezdés]. Az Ebtv. 44. §a) pontja a munkavégzési képességen keresztül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.
1
3
4