Elszámolás éves munkaidőkeretben

Kérdés: Társaságunknál éves munkaidőkeretet alkalmazunk. Kollektív szerződéssel rendelkezünk. Termelési ütemtervünk az év első felében megkívánja az általános havi munkarendhez képest a több munkavégzést, ezért azt szombati napokra is elrendeljük. Jelenleg az improduktív, havibéres területeken az elrendelt szombati munkavégzések áthelyezett munkanapok formájában kerülnek érvényesítésre és kifizetésre az év második felében. Produktív, órabéres területeken viszont pihenőnapokat kapnak a dolgozók az alacsonyabb terhelésű második félévben az alapórabérrel kifizetett szombati napok helyett, melyekre ekkor már nem jár juttatás. Van olyan hónap, ahol plusz öt pihenőnap is jelentkezik, s ez dolgozóinknak jelentős jövedelemcsökkenést eredményez ezen időszakban. Megfelelő-e az alkalmazott gyakorlat?
Részlet a válaszából: […] ...nem keletkezik (heti pihenőidő alatt végzett rendkívüli munka miatt). A kérdésben leírt elszámolás viszont arra utal, hogy az órabéres munkavállalók havi járandósága ingadozik aszerint, hogy az adott hónapban hány pihenőnap van beosztva. Ez nem feltétlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 28.

Óvodapedagógus rendkívüli munkájának díjazása

Kérdés: Óvodapedagógusnak jár-e rendkívüli munkavégzésért járó díjazás, ha létszámhiány miatt a kötött munkaidején túl, de a heti 40 óra munkaidején belül, csoportban nevelőmunkát végez?
Részlet a válaszából: […] Az óvodapedagógusnak a teljes kötött munkaidejét (a munkaidő 80%-át, azaz heti 32 órát) a gyermekekkel való közvetlen, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozásra kell fordítania. A munkaidő fennmaradó részében, legfeljebb heti 4 órában a nevelést előkészítő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 7.

Teljesítménykövetelmények tisztességes megállapítása

Kérdés: Egy éve dolgozom a jelenlegi munkahelyemen, ahol teljesítménybérezés szerint vagyok alkalmazva. A probléma pedig az, hogy tavaly márciusában volt egy drasztikus normacsökkentés (40-45%-os), amihez hozzájárul az is, hogy megmunkálni kívánt anyag minősége folyamatosan romlik, emiatt a norma már-már alig teljesíthető többeknek (azoknak is, akik több éve itt dolgoznak már), ha viszont mégis, az a kész anyag minőségének rovására megy. Biztos vagyok benne, hogy a perctáblázatunk nem szakszerűen lett meghatározva. Hiába jelezzük a vezetés felé a problémánkat, nem törődnek vele. Ilyen esetben mi a teendő? 8 órában dolgozom, ha a teljesítményem nem éri el a 100%-ot, akkor a különbözetet köteles kifizetni órabér szerint a munkáltató? Például, ha én csak 85%-ot teljesítek önhibámon kívül (mert olyan rossz minőségű az alapanyag), akkor azt a fennmaradó 15%-ot ki kell fizetnie, mivel a 8 órát ugyanúgy ledolgoztam?
Részlet a válaszából: […] A munkabér a munkaszerződés rendelkezése alapján meghatározható kizárólag teljesítménybér formájában is [Mt. 137. § (3) bek.]. Teljesítménybér alkalmazása esetén a munkáltató teljesítménykövetelményt állapít meg, amelyet olyan előzetes – objektív mérésen és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkaszüneti nap – díjazás és "időelszámolás"

Kérdés: Cégünkben megszakítás nélküli munkarendben dolgoznak az órabéres munkavállalók. Fizetett ünnepet csak azoknak a munkavállalóknak számoltunk el, akik be voltak osztva, és munkát is végeztek a munkaszüneti napon. A havi munkaidőkeretet az ünnepnapok számával csökkentve állapítottunk meg, és ehhez képest számolom ki a túlórákat. Nálunk a megszakítás nélküli munkarend miatt nincs munkanapkiesés az ünnepek miatt, mivel aznap is megy a gyártósor. Az ünnepre akkor is kell távolléti díjat fizetnünk, ha nem végez munkát aznap a munkavállaló? Amennyiben igen, akkor csak a nyolc órára kell fizetnünk, vagy mivel ők 12 órás műszakban dolgoznak, akkor 12 órára?
Részlet a válaszából: […] Nem szabad összekeverni a "fizetett ünnepet" és a munkaszüneti napi pótlékot. Utóbbi mindig jár, ha a munkavállaló be van osztva munkaszüneti napra [Mt. 142. § (2) bek.]. Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 8.

Betegszabadság munkaszüneti napon

Kérdés: Mit kell fizetni az órabéres, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozó munkavállaló részére, ha hétköznapra eső munkaszüneti napra be volt osztva munkára, de keresőképtelenné vált ezen a munkaszüneti napon (és nem részesül táppénzben és baleseti táppénzben sem)? A korábbi válaszokban azt olvastam, hogy ebben az esetben (mivel be volt osztva munkára) betegszabadságot kell kiadni és azt fizetni; ha pedig nem volt munkára beosztva, akkor nem betegszabadságként kell a távolléti díj 70%-át fizetni (a betegszabadságos napok nem fogynak). Esetünkben – a munkaszüneti napra kiadott szabadsághoz hasonlóan – nem párhuzamosan kellene-e fizetni a távolléti díj 70%-át (mert az "alapból") jár, plusz még a betegszabadságra járó díjazást (távolléti díjnak szintén a 70%-át)? Mert ha vagy az egyik jogcímen, vagy csak a másik jogcímen kapja a 70%-ot, akkor a "kieső" ideje miatt nagyon rosszul jár a nem keresőképtelen munkavállalóhoz képest.
Részlet a válaszából: […] ...távolléti díjat kell fizetni az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti naphoz kapcsolódó egynapi munkaidő tartamára az órabéres munkavállalónak, ha a munkáltató a napi munkaidő mértékével csökkentette a (havi, heti) teljesítendő munkaidőt, azaz...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Fizetett ünnep általános munkarendben

Kérdés: A "fizetett ünneppel" kapcsolatos korábbi kérdéssel kapcsolatban a választ megkaptam. Az egyik kérdésem az volt, hogy "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár-e, aki nem munkaidőkeretben, hanem általános munkarendben és órabérben dolgozik. Álláspontom szerint igen, hiszen ebben az esetben is az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken ezen munkavállalónak a teljesítendő munkaideje. A válaszuk alapján helyes azon következtetésem, mely szerint szerkesztőségük véleménye is az, hogy a "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...eső munkaszüneti nap figyelmen kívül hagyásáról rendelkezik [Mt. 93. § (2) bek.]. Ugyanakkor az általános munkarendben dolgozó órabéres munkavállaló esetén is megállapítható, hogy a hétköznapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaideje...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 23.

Teljesítményalapú juttatás meghatározásának módjai

Kérdés: A dolgozók irányításával megbízott felső vezetők jövedelmét szeretnénk megbontani két részre. Az egyik rész a fix munkabérük (nem órabér és nem is teljesítménybér), a másik pedig olyan rész (a munkabér kb. 10%-a), amit a rájuk bízott feladatok elkészültségének függvényében kapnának meg. A lényeg, hogy olyan része legyen a jövedelmüknek, amit bármikor megvonhatunk, és újra adhatunk úgy, hogy megfeleljünk az Mt.-nek is. Ezt a 10%-ot milyen jogcímen adhatjuk a dolgozóinknak, és ezt miként szerepeltessük a munkaszerződésükben?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben minden esetben meg kell állapítani a munkavállaló alapbérét, időbér formájában [Mt. 45. § (1) bek., 136. § (2) bek.]. Ettől eltérően a ténylegesen kifizetésre kerülő munkabért a munkáltató idő- és teljesítménybér összekapcsolásával is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

"Fizetett ünnep" elszámolása

Kérdés: Megilleti-e a "folyamatos műszakban" (megszakítás nélküli tevékenység keretében), munkaidőkeretben dolgozó, órabéres munkavállalót a "fizetett ünnepre járó távolléti díj" akkor, ha a munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon munkát végez? A "fizetett ünnep" annak a munkavállalónak is jár, aki általános munkarendben és órabérben dolgozik? Találkoztam olyan állásponttal, amely szerint az Mt. 146. §-a (3) bekezdésének d) pontja szerint nem a munkaidőkeretre, hanem az általános munkarendre vonatkozik, hiszen ott állhat elő "veszteség" abból adódóan, hogy a munkavállaló egy munkanapra eső munkaszüneti napon nem tud munkát végezni úgy, hogy óra- vagy teljesítménybérben dolgozik.
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint óra- vagy teljesítménybérezés esetén a munkavállaló távolléti díjra jogosult a napi munkaidőre, amennyiben a teljesítendő munkaidő az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken [Mt. 146. § (3) bek. d) pont]. A gyakorlatban ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. április 11.

Készenlét díjazása átalánnyal

Kérdés: Egyik munkavállalónknak készenléti átalány került megállapításra. A szabadság idejére a készenléti átalány összege csökken, és a fizetett szabadság összege a készenléti átalány arányos részével nő? Tulajdonképpen csak arányaiban változik meg a havibér összetétele, vagy a készenléti átalány összege fix, és nem változik a távollétek függvényében? Hogyan alakul az átalány összege betegszabadság idején? A készenlétre járó átalány összegét kötelező belefoglalni a munkaszerződésbe?
Részlet a válaszából: […] ...A kettő összege az adott hónap egészére járó átalányt adja ki, ezért a törvény szerint a távolléti díj alapbérrésze a havi- vagy órabér és pótlékátalány távollét tartamára történő kifizetésével is teljesíthető és elszámolható [Mt. 149. § (2) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. március 21.

Rendkívüli munkavégzés – elszámolási lehetőségek

Kérdés: Pénzügyi területen működő cégünk munkavállalói hétköznap, az általános munkarendben dolgoznak. Kivételesen fordul csak elő rendkívüli munkavégzés (szintén csak hétköznap), amelyet szeretnénk pontosan, ám minél egyszerűbb adminisztráció mellett elszámolni nekik. A legtöbb munkatárs azt preferálná, ha a lecsúsztathatná ezeket a pluszórákat. Kérjük, foglalják össze, milyen jogi lehetőségeink vannak a túlórák kifizetésére!
Részlet a válaszából: […] ...követő év december harminc­egyedik napjáig terjedhet [Mt. 143. § (2)–(3) és (6)–(7) bek.].Tehát ha a munkavállaló 1000 Ft-os órabérben részesül, és a felek kötöttek túlórapótlék helyetti szabadidő megváltására irányuló megállapodást, a két...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 11.
1
6
7
8
13