283 talált cikk a nyilvántartás kifejezésre

Kérdés: A kft. több műszakos munkarendben dolgozik, de az egyik üzemrészben csak egy műszak van. A napi munkaidő 8 óra. Az ügyvezetés úgy döntött, hogy a 20 perces munkaközi szünetből 10 percet ledolgoztat úgy, hogy a munkaidőkezdést 10 perccel előbb rendelte el. Az egy műszakos munkarendben dolgozók munkarendje 5.50-től 14 óráig tart. Kérdésem az, hogy a napi 10 perc összeadható-e havonta az éjszakai műszakpótlék számfejtéséhez, ha nem, akkor hogyan lehet, illetve kell-e éjszakai pótlékot számfejteni?

Kérdés: 2008. év végén az OMMF Közép-dunántúli Munkavédelmi Felügyelősége munkaügyi ellenőrzést tartott nálunk. Ennek során megállapították, hogy megsértettük az Mt. 118/A. § (4) bekezdését, mivel a munkaidőkeret kezdő és befejező időpontját csak szóban közöltük az alkalmazottainkkal. A mulasztás miatt bírságot nem szabtak ki ránk, de határozatban köteleztek a szabálytalanság megszüntetésére. Áprilisban rákényszerültünk, hogy pályázzunk az átmenetileg nehéz helyzetbe jutott munkaadók támogatására irányuló központi programra. Pályázatunk elbírálása még nem történt meg. A rendezett munkaügyi kapcsolatok szempontjából releváns, de csak kismértékű formai hiba miatt lehetséges, hogy pályázatunk kizárásra kerül?

Kérdés: Kölcsönbeadó cégünk – amely nem tartozik kollektív szerződés hatálya alá – egyik kölcsönvevő partnere saját kollektív szerződése alapján áprilistól 9 havi munkaidőkeretet alkalmaz saját munkavállalói vonatkozásában. Kérdéseink: 1. Tekintettel az Mt. 193/G. § (5) bekezdés (f) pontjában foglaltakra, kiterjed-e a kollektív szerződés rendelkezése a kölcsönzött munkavállalókra is? 2. Ha igen, akkor ez automatikus vagy írásbeli tájékoztatási kötelezettséggel jár a kölcsönvevő-kölcsönbeadó, illetve a kölcsönzött munkavállaló viszonylatában? 3. Munkajogilag felelősségre vonható-e a kölcsönbeadó – a munkaügyi ellenőrzésről szóló törvény alapján –, ha alkalmazza a 9 havi munkaidőkeretet, illetve ha a munkabért emiatt helytelenül/hiányosan számolja el?

Kérdés: Ügyvezetőként dolgoztam az egyik cégnél, és a munkaviszonyomat közös megegyezéssel megszüntettem. Kértem a munkáltatómat, hogy a munkaviszonyom fennállása alatt ki nem adott szabadságot fizesse ki, hiszen azt azért nem tudtam kivenni, mert a cég közgyűlése nem rendelkezett a szabadságom kiadásáról. A munkáltatóm azt mondja, nem fizeti ki a ki nem vett szabadságomat, mert nekem kellett volna gondoskodnom a taggyűlés összehívásáról a szabadságom kiadása érdekében, és ha ezt nem tettem meg, akkor ez az én hibám, erről ő nem tehet. Még arra is hivatkozott, hogy a munkaszerződésemben a szabadság kivételéről nem állapodtunk meg, ami igaz is, csak nem tudom, hogy ez miért fontos. Egyébként a cég nem vezet munkaidő-nyilvántartást. Szerinte kivehettem volna bármikor a szabadságomat, persze azt nem mondta, hogy mégis mikor, hiszen mindig sok munka volt. Kérdésem: jár-e részemre a ki nem adott szabadságom pénzbeli megváltása?

Kérdés: Cégünknél jelenleg papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást. Ezt fel kívánjuk váltani elektronikus nyilvántartásra. Olyan kártyákat helyeznénk üzembe, amelyeket a munkahelyre belépéskor, valamint távozáskor kellene "lehúzniuk" a munkavállalóknak, és ez jelentené a munkaidő kezdetét és a végét. Ha ilyen rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük az Mt. 140/A. §-ban foglalt nyilvántartási kötelezettségünket?

Kérdés: Cégünknél több munkavállaló az Mt. 188/A. § alapján minősül vezető állású munkavállalónak. Kérdésünk: az Mt. 192. § (1) bekezdése alapján van-e lehetőség arra, hogy a munkavállaló akár 13 órát is dolgozhasson naponta? Hogyan kell nyilvántartanunk az ilyen munkavállalók munkaidejét és szabadságát?

Kérdés: Tartós ápolásra szoruló szüleim otthoni gondozása céljából másfél éves fizetés nélküli szabadságot kaptam. Érthetetlen módon nem tájékoztatott senki, hogy időközben jogutód nélkül megszűnt a vállalat, ahol már lassan 30 éves munkaviszonyban álltam. A felszámolási eljárás során egyszer sem kerestek meg, a felszámoló azt mondta, hogy nem szerepeltek az adataim a munkáltató nyilvántartásában. Mit tehetek? A felszámoló sajnálkozva közölte, hogy az eljárás már lezárult, a követelésem fedezet nélküli, és a Bérgarancia Alapból sincs már lehetőség megigényelni a végkielégítésemet.

Kérdés: Magyar informatikai szakemberek kiküldését tervezi tanácsadási tevékenységgel foglalkozó társaságunk fejlődő országokban letelepedett cégekhez. Milyen jogszabályi feltételeket kell teljesítenünk ehhez?

Kérdés: Egy munkaerő-kölcsönző cégnek dolgozom, és nemrég alakítottunk szakszervezetet, amelyben én lettem az egyik vezető tisztviselő. Azt szeretném megtudni, hogy a heti és az éves munkaidő-kedvezményt kinek kell biztosítani ilyen esetben?

Kérdés: Önkormányzatként évente közfoglalkoztatási tervet kell készítenünk. Ebben tudomásunk szerint 2009. január 1-jétől fel kell tüntetni a rendelkezésre állási támogatásban részesülő személyeket. A nyilvántartott álláskeresők közül kik, és milyen feltételekkel részesülhetek rendelkezésre állási támogatásban?