Találati lista:
11. cikk / 66 Óvodapedagógus fizetési kategóriája
Kérdés: Óvodapedagógus jogviszonya 2002. augusztus 1-jén kezdődött (óvodapedagógusi diploma megszerzése: 2002. június 14.), besorolásakor figyelembe vették a mezőgazdasági szövetkezeti tagságát (1987. VII. 1. – 1989. XII. 31.), segítő családtagságát (1991. VII. 1. – 1991. XI. 24.), egyéni vállalkozói jogviszonyát (1991. XI. 26. – 1992. VI. 30.). Jogos volt-e a figyelembevétel? Ezen időszakokat figyelembe lehet-e venni a közalkalmazotti jogviszony besorolásához?
12. cikk / 66 Köztisztviselői jubileumi jutalom – a jogszerző idő
Kérdés: Polgármesteri hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amelyben 1988. 11. 01-jétől 1989. 02. 28-ig (4 hónap) munkaszerződéssel a Községi Tanács VB Szakigazgatási Szervénél parkgondozó munkakörben, napi 8 órás munkaidőben foglalkoztatták?
13. cikk / 66 Köztisztviselőből ügykezelő – teljes helyett részmunkaidőben
Kérdés: Amennyiben egy polgármesteri hivatal a jelenleg 8 órában foglalkoztatott köztisztviselő ügyintézőjét szeretné közszolgálati ügykezelő munkakörbe áthelyezni, csak úgy teheti meg, ha megszűnik a köztisztviselő jogviszonya, és új dolgozóként felveszi ügykezelőként? Ezt megoldhatja úgy is, hogy 4 órás munkaidővel veszi fel? Lehetséges, hogy 4 órában ügykezelő köztisztviselő és 4 órában közszolgálati ügykezelő munkakört tölt be egy személy ugyanannál a polgármesteri hivatalnál? Ha igen, annak mi a menete? Az önkormányzat költségvetési okok miatt semmiképpen nem tud foglalkoztatni két személyt erre a két munkakörre napi 8 órás munkaidővel.
14. cikk / 66 Közfoglalkoztatottként eltöltött idő és az óvónői szakmai gyakorlat
Kérdés: Négy évig dolgoztam egy óvodában közfoglalkoztatottként, majd két évig közalkalmazottként. Közben elvégeztem az óvodapedagógus szakot. Ha óvodában, óvónőként szeretnék dolgozni, Gyakornok vagy Pedagógus I. besorolásom lenne? A hat év munkaviszonyba beleszámít a közfoglalkoztatotti jogviszony?
15. cikk / 66 Besoroláshoz figyelembe veendő jogviszonyban töltött idők
Kérdés: Intézményünkbe (önkormányzati fenntartású óvoda) új dolgozókat szeretnénk alkalmazni közalkalmazotti jogviszonyban, dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben. Figyelembe vehetőek-e a besorolás elkészítésekor az alábbi jogviszonyok: alkalmi munkavállalói könyvvel történt foglalkoztatás időszaka, egyszerűsített foglalkoztatási jogviszony időtartama és a munkanélküli-ellátások időtartama?
16. cikk / 66 Köztisztviselői jubileumi jutalom – a munkaviszony beszámíthatósága a jogszerző időbe
Kérdés: Önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk jubileumi jutalomra jogosító idejébe beletartozik-e az az időtartam, amit 1985 és 1992 között a Kertészeti Egyetem Tangazdaságában dolgozott? Szintén önkormányzati hivatalban dolgozó köztisztviselőnk esetében jubileumi jutalomra jogosító időnek számít-e a Magyar Nemzeti Bank és a Technoimpex M.G. Külkereskedelmi Vállalatnál történő foglalkoztatása 1983 és 2004 között?
17. cikk / 66 Munkába járás költsége – megtéríthetőség a CSED és a GYED folyósítása alatt
Kérdés: A CSED és a GYED idejére hazautazási költségtérítést fizethetünk-e a kismama részére?
18. cikk / 66 Jubileumi jutalom – a jogszerző idők
Kérdés: Közalkalmazottunk jubileumi jutalomra jogosító éveiben van olyan jogviszony, aminél nem vagyunk biztosak benne, hogy a jogosultságba beletartozik-e. A Magyar Nemzeti Bank és egy külkereskedelmi vállalatnál történő foglalkoztatás az 1983 és 2004 közötti években jogosít-e jubileumi időre?
19. cikk / 66 Pótszabadság a gyermek után, ha a házastárs nem szülő
Kérdés: Jár-e a gyermek után pótszabadság az anya házastársának, ha az a gyermekkel egy háztartásban él, de nem vér szerinti szülője, nem gyámja és nem örökbefogadója?
20. cikk / 66 Pótszabadság gyermek után köztisztviselőknek – igazolás és adatkezelés
Kérdés: Az önkormányzatnál foglalkoztatott közszolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban állókkal, ügykezelőkkel kapcsolatban a Kttv. 102. §-a rendezi a közszolgálati tisztségviselők gyermekek után járó pótszabadságát. A Kttv. 6. §-a értelmezi a gyermek és szülő fogalmát. Köteles-e ellenőrizni a munkáltató például az elvált szülők esetében leadott nyilatkozatokat, mikor az elvált szülő nem él egy háztartásban a gyermekével, vagy az élettársa gyermekével él egy háztartásban? A munkáltató milyen igazolás bemutatására kötelezheti (pl. lakcímkártya) a munkavállalóját a gyermekek után járó pótszabadság megállapításához? Elegendő-e a munkavállaló jognyilatkozata, hogy hány gyermeket nevel, illetve hány gyermek után kívánja igénybe venni a szabadságot?
