31 talált cikk a napidíj kifejezésre

Kérdés: Fuvarozással foglalkozó társaság munkavállalóinak munkaszerződésében a csak belföldön fuvart teljesítők esetében Magyarország területét, külföldre is fuvarozók esetében Európa területét jelöltük meg. A csak belföldön fuvarozók esetén el kell számolnunk a 3000 Ft-os napidíjat a napi 6 órát meghaladó távollét esetén? Az ügyvezető (főállású társas vállalkozói jogviszonya esetén) külföldre történő fuvarozása esetén a napi 60 euró napidíj elszámolható adó- és járulékmentesen?

Kérdés: Veszélyes hulladék szállításával foglalkozó cég benzinkutakról szállítja el a veszélyes hulladékot a kezelőtelepekre. Mindezt belföldön végzi. A sofőr és a kocsikísérő hétfőn elindul, és általában 3-4 napig is eltart egy kör, mire visszatér a cég telephelyére. Esetükben a belföldi kiküldetés költségtérítése (napidíj) adható juttatás, vagy kötelezően el kell számolni a telephelytől távol töltött napokra? Illetve milyen dokumentációval kell az elszámolást alátámasztani? Továbbá a 437/2015. Korm. rendelet szerint, a rendszeresen kiküldetést teljesítő munkavállalónak a munkáltató havi átalányt állapíthat meg. Ennek összegét az egy napra megállapított napidíjátalány és a havi átlagban kiküldetésben töltött naptári napok figyelembevételével kell meghatározni. A rendeletből idézett részt úgy kell értelmezni, hogy ha minden hónapban átlagban kb. 15 napot távol töltenek a munkavállalók a telephelytől, akkor automatikusan 15 napra el lehet számolni a napidíjat, függetlenül attól, hogy bizonyos hónapokban lehet, hogy több, lehet, hogy kevesebb a távol töltött napok száma? Milyen dokumentációval kell az átalánydíjas elszámolást alátámasztani. Esetlegesen egy szabályzat elegendő?

Kérdés: Ritkán előforduló, de hétvégi utazást is magában foglaló külföldi kiküldetések esetén kötelező-e a külföldi napidíj fizetése? Ha kötelező és vasárnap utazik, 15 euró fizetése a praktikus, és ez esetben nem kell tételesen elszámolnia, ez fedezi az étkezést és például a parkolás költségeit is? Az egyébként munkanapnak minősülő hétköznapokra pedig (5/2-es munkaidő-beosztással) a munkabéren felül fizethető vagy fizetendő a napidíj összege is? A külföldi napidíjat meg kell fizetni a gépkocsivezető/szállító munkakörben dolgozó munkavállalónak is a munkabéren felül?

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.

Kérdés: A munkabér elszámolásának és kifizetésének határidejével kapcsolatos a kérdésem. A munkáltató az alapbéren felül több kiegészítő díjazást fizet, a juttatási szabályzatunk alapján. A tervező kollégák projektpótlékot, a kiküldetést teljesítők napidíjat kapnak, illetve mindenki jogosult egy bizonyos óraszám felett kiegészítő pótlékra. Az alapbérünket mindig megkapjuk a tárgyhónapot követő utalással, a következő hónap 10. napjáig legkésőbb. Azonban előfordul, hogy a pótlékokat, napidíjat nem kapjuk meg az egész bérszámfejtési hónapra, az utolsó egy-két hét rendszeresen elszámolatlanul marad. Ezeket csak a következő havi bérrel utalják, azzal a magyarázattal, hogy az adatokat nem tudják korábban feldolgozni. Szabályos-e ez az eljárás? Hova fordulhatunk munkavállalóként a panaszunkkal?

Kérdés: Cégünk munkavállalói gyakran utaznak külföldre a külföldi partnerekkel való kapcsolattartás miatt. A kiküldetéshez napidíjat számolunk el, illetve ha szombat-vasárnap is van a kiküldetés ideje alatt, akkor azokra a napokra túlóradíjat fizetünk nekik. A munkaszerződésükben nincs rögzítve, hogy kiküldetést fognak teljesíteni. Véleményem szerint a túlóra kifizetése csak akkor helyes, ha a kiküldetési jelentésben igazolta, hogy a hétvégén dolgozott. Mikor járunk el helyesen az Mt. szerint?

Kérdés: Nemzetközi fuvarozócégünknél a tehergépkocsi-vezetőknek 40 EUR/nap külföldi napidíjat fizetünk, melyet munkaviszonnyal kapcsolatos költségtérítésként számolunk el. A munkaszerződéshez kapcsolódó tájékoztatóban azonban nincs részletezve, hogy milyen költségek térítésére jár ez a juttatás. Egyik munkavállalónk azonnali hatályú felmondással felmondott, arra hivatkozva, hogy nem lett részére útiköltség-térítés fizetve. Per is lett belőle. A fentiekből okulva azt szeretném megtudni, hogy a jövőre nézve lehetne-e nevesíteni, hogy milyen költségek fedezetére szolgál a napi 40 eurós összeg (pl. útiköltség, szállás, étkezés)?

Kérdés: Dolgozóink Németországba utaznak (1-2 hétre) betanulni bizonyos munkafolyamatokat, amit később itthon hasznosítanak. Az utazáshoz a cég biztosít gépkocsit, szállást, egyszeri étkezést (ebéd). Minden kint töltött napra 35 eurót kapnak napidíjként. Kérdésem, hogy ez a napidíj adómentes vagy adóköteles? Bér jellegű kifizetésnek minősül-e, mert ha igen, a bérprogramunk számfejtéskor automatikusan letiltást (gyerektartást) is érvényesít rá.

Kérdés: Munkáltatónknál olyan szabályzat van érvényben, amely alapján mind a külföldi, mind a belföldi kiküldetés esetén az utazás napjára járó költségtérítés egységesen a személyi alapbér 40%-a. Tudomásom szerint a 40%-os költségtérítés csak a belföldi kiküldetés esetén lenne jogszerű.

Kérdés: 2010 márciusában munkavállalónk részére külföldi kiküldetése alapján napidíjat számolunk el. (Nem árufuvarozók vagyunk!) Kell-e a munkavállalótól a napidíj után az 1,5%-os munkaerő-piaci járulékot vonni?