40 talált állásfoglalás a munkaviszonyból származó kötelezettség megszegése kifejezésre

Kérdés: A foglalkoztató kollektív szerződés hiányában munkaviszonyból származó kötelezettség vétkes megszegése esetén a munkaszerződésben hátrányos jogkövetkezmények alkalmazását (négy tételt) rögzítette. Első kötelezettségszegés – írásbeli figyelmeztetés; második kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében egyszeri ötezer forint alapbérből történő levonás; harmadik kötelezettségszegés – írásbeli fegyelmi intézkedés keretében tízezer forint alapbérből történő levonás; negyedik kötelezettségszegés esetén, tekintettel arra, hogy az ismétlődőn visszatérő kötelezettségszegés a munkavállaló magatartásbeli problémájának súlyosságát támasztja alá, a munkaviszony megszüntetésre kerül. A hátrányos jogkövetkezmények alkalmazása során hogyan jogszerű az ismétlődő kötelezettségszegések szankcionálása? Például, ha egy dolgozó figyelmeztetést kap, mert nem használja a munkavédelmi eszközt kedden, majd másnap ittasan jelenik meg, azért megint figyelmeztetem írásban, majd pénteken ismételten nem használja a munkavédelmi eszközt, akkor mehet az alapbérből az első levonás? Ha a következő héten ismét ittasan érkezik a munkahelyre, ismét alkalmazható az ötezer forintos levonás? Összevonhatók-e a kötelezettségszegések? Egyes jogkövetkezmények alkalmazásakor "kihordási időt" ki kell kikötni a megállapító határozatban? Ahatározatban rögzíteni kell, hogy melyik hónapra járó munkabérből kerül levonásra az öt- vagy tízezer forint?

Kérdés: A raktári készletet egyedül kezelő raktárvezető munkavállalónk pár hónap után megbetegedett, és több hétig nem tudott dolgozni. Ez alatt az idő alatt helyettesítette az egyik beosztottja, akivel azonban nem volt leltárfelelősségi megállapodásunk, mint a raktárvezetővel. Amikor beteg kollégánk visszajött, leltárt vettünk fel, ami jelentős hiányt állapított meg, aminek nem volt ismert oka. Ezért a hiányért ki lehet felelős?

Kérdés: A munkáltató a munkavállalók együttes károkozásának megállapítása és egyetemleges kötelezésük érdekében terjesztett elő keresetet. A károkozást a munkavállalók a munkáltatónál folyamatban lévő több projekt kapcsán, számlákkal való visszaélés, illetve beszállítók megvesztegetése révén okozták. Ennek megfelelően valamennyi projekt kapcsán kértük az összes alperesként perbe vont munkavállaló egyetemleges kötelezését. A munkavállalók egyike azonban vitatja a részvételét/közreműködését egyes projektek kapcsán, és ezáltal a károkozói magatartását. Ha ez a munkavállaló valóban nem vett részt az adott projektben, és a kereseti követelés kizárólagosan a munkavállalók egyetemleges kötelezésére vonatkozik, a bíróság a kereseti követelés egészét elutasítja-e a kereseti kötöttség elve alapján az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy az érintett munkavállaló kizárólag az adott projekt kapcsán mentesül a kötelezés alól, míg a projektben részt vevő többi munkavállaló egyetemleges kötelezésére sor kerülhet? Amennyiben az alperesi nyilatkozatok kapcsán lenne olyan projekt, ahol kizárólag egy munkavállaló kártérítési felelőssége állapítható meg, akkor ez az adott projekt kapcsán előterjesztett kereseti kérelem elutasításához vezet az egyetemlegesség hiánya miatt, vagy a bíróság megállapítja az adott és egyetlen munkavállaló kártérítési felelősségét a kártérítés megfizetésére vonatkozó kötelezés mellett?

Kérdés: Limuzinszolgáltatással foglalkozó vállalatot működtetünk. Több esetben előfordult, hogy az autók belső kárpitja megrongálódott egy-egy csoport bulizását követően. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a kárpitozás sérülései miatt, ha a limuzint megőrzési felelősséggel adjuk át?

Kérdés: A munkavállaló munkavégzéséhez biztosítottunk gépjárművet. A munkavállalónak a gépjármű átadásra került, azonban erről az átadáskor jegyzőkönyv nem készült. A munkavállaló használat közben, egy tankolásnál, a gépjármű forgalmi engedélyét elhagyta. Ennek következtében szükségessé vált új forgalmi engedély igénylése. Felelősségre vonható-e a munkavállaló a megőrzési felelősség alapján, ha utóbb elismerte, hogy a gépjárművet és a hozzá tartozó forgalmi engedélyt átvette?

Kérdés: Megszüntethetem-e a határozott idejű munkaviszonyomat, ha a munkáltatóm rendszeresen heteket vagy akár egy-egy hónapot is késik a munkabérem megfizetésével?

Kérdés: Társaságunk a COVID kapcsán komplex, a munkavállalók egészségét védő intézkedéseket vezetett be, amelynek részeként a rendelkezésükre álló tömegközlekedési eszközökön túl a társaság további buszokat bérel a helyi vállalattól annak érdekében, hogy a távolságtartás ténylegesen biztosítható legyen. A buszokon a maszk használata kötelező. Van-e lehetősége a munkáltatónak bármilyen alapon [pl. Mt. 8. § (2) bek.] felelősségre vonni a munkavállalót, amennyiben a buszon a maszkot nem hordja?

Kérdés: Az egyik munkavállalónk által használt kamion üzemanyag-fogyasztása néhány fuvar alatt a korábbi átlag háromszorosára emelkedett ugyanazokon az útvonalakon úgy, hogy közben a szállított áru súlya mintegy 50%-kal csökkent. Akamionnak műszaki problémája nincs, így teljesen egyértelmű, hogy az üzemanyaggal a munkavállaló "rendelkezett". Ilyen esetben az okozott kárt közvetlenül levonhatjuk a munkabéréből?

Kérdés: Sajnos egy általunk rendkívül igazságtalannak ítélt kártérítési ügyben vagyunk érintettek. A rövid történet: egy boltvezető és a helyettese felmondott, és most a tulajdonos a régmúltban rendelt, lejárt szavatosságú termékek fogyasztói árát kívánja rajtunk behajtani. Olyanét, amit egy régebbi boltvezető rendelt, és utóbb nem tudták eladni. Ezt csak mi látjuk igazságtalannak? Tényleg van joga a munkáltatónak a fenti történet alapján kártérítést követelni?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?