Azonnali hatályú felmondás a munkavállaló által

Kérdés: A munkáltatómmal közöltem, hogy azonnali hatállyal felmondok, és ezt levélben is megtettem. Van még hat nap tavalyi szabadságom, de nem veszi figyelembe, mert a jelenléti ívbe mindennap azt írja, hogy igazolatlan távollét. Nem tudom, ezzel mi a szándéka. A papírjaimat sem akarja kiadni öt nap után, mert közölte velem, hogy ő szabadságon lesz a jövő héten. A szabadságkifizetés igényét is jeleztem neki levélben, és beleírtam, hogy postai úton küldje el a papírjaimat. A felmondólevelemet megkapta, de nem válaszolt még rá. Ráadásul tudomásomra jutott, hogy ő is írt nekem egy felmondólevelet, de még nem kaptam meg. Nem tudom, mit tegyek.
Részlet a válaszából: […] Mivel a tényállás alapján nem utal semmilyen körülmény arra, hogy a próbaidő még fennállt volna, feltételezzük, hogy nem ennek tartama alatt szüntette meg a munkaviszonyát azonnali hatállyal felmondással. Szükséges azt is rögzíteni, mivel a leírtak alapján nem állapítható...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 25.

Munkaviszony megszűnésének időpontja

Kérdés: Melyik nappal szűnik meg a munkaviszonya annak a munkavállalónak, aki az adott héten éjszakai műszakban – 22 órától 6 óráig – dolgozik, és például november 21-én, szerdai napon jött utoljára dolgozni? Helyes az a szemlélet, mely szerint a biztosítási jogviszony járulékfizetéshez kötött, ami utoljára november 21. napja vonatkozásában áll fenn? Vagy a következő nappal kell megszüntetni a munkaviszonyt, mivel éjfél utáni időszakban is történt még munkavégzés? Hogyan járok el szabályosan?
Részlet a válaszából: […] A kérdés megválaszolása során abból indulunk ki, hogy a munkavállaló utolsó munkanapjának lejártával maga a munkaviszony is megszűnik. A munkavállaló utolsó munkanapja november 21-én kezdődik, a munkaidő-beosztására tekintettel éjszakai munkavégzésre kötelezett....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Konkurencia a munkahely falai között

Kérdés: Egyik ügyfelünk közlése nyomán kiderült, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyban álló munkavállalónk a saját hasznára kezdett el dolgozni, azaz az ügyfél megkeresését – ahelyett, hogy továbbította volna – elfogadta, és a cégünk által biztosított számítógépen, valamint szoftverek segítségével önállóan elkezdte teljesíteni a "megrendelést". Utánanéztünk, és kiderült, hogy ezt a tevékenységét folyamatosan, napi rendszerességgel folytatja. Úgy gondoljuk, hogy ezért indokolt lenne felmondani a munkaviszonyát, de nem akarunk végkielégítést fizetni neki. Mikor járunk el jogszerűen, illetve hogyan járunk a legjobban?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállás kellő alapot teremt a munkáltatói felmondásra, és mivel a munkavállaló magatartásával kapcsolatos az ok [Mt. 66. § (2) bek.], eleve nem jár végkielégítés [Mt. 77. § (5) bek. b) pont]. Figyelemmel azonban arra, hogy a munkavállaló magatartása olyan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 14.

Elkésett azonnali hatályú felmondás próbaidő alatt

Kérdés: A munkavállalónk még próbaidőn volt, amikor fény derült arra, hogy az egyik kollégájával rendszeresen pénzt vesz ki a kasszából. Az eset tisztázása érdekében megbeszélést tartottunk, de a munkavállaló ezen nem jelent meg. Ezért a munkaviszonyát próbaidő alatt (indokolás nélkül) azonnali hatállyal felmondtuk, és az erről szóló levelet tértivevényes küldeményként adtuk fel postán. A küldemény azonban a "nem kereste" jelzéssel jött vissza, a próbaidő azonban már ebben az időpontban lejárt. Jogszerűen jártunk-e el, azaz megszűnt-e a munkavállaló munkaviszonya?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony kétséget kizáróan megszűnt, ugyanis általános szabály szerint a megszüntetésre irányuló jognyilatkozat közlése az abban foglaltak szerint a munkaviszony megszűnését eredményezi. Az már más kérdés, hogy ilyenkor a megszüntetés jogszerű volt-e vagy sem. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Felmondási idő és szabadság

Kérdés: Szeretnék felmondani a munkahelyemen, a munkaszerződésem szerint a felmondási idő 30 nap. Van még pár nap szabadságom is, amit idén nem vettem igénybe. Azt szeretném, ha a felmondási időm a szabadságom miatt meghosszabbodna, mert az új munkahelyemen csak mintegy hat hét múlva tudok kezdeni. Van-e erre lehetőségem?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felmondási idő a felmondás közlését követő napon kezdődik, a munkaviszony a felmondási idő leteltével szűnik meg [Mt. 68. § (1) bek.]. A felmondási idő alatt igénybe vett szabadság nem befolyásolja a felmondási idő hosszát, így nincs kihatással a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 17.

Szabadságmegváltást mellőző megállapodás érvényessége

Kérdés: Az egyik munkavállalónk a cégcsoport egy másik cégéhez fog átszerződni. A szabadságai már előre be vannak osztva a teljes évre (a munkaviszony megszűnését követő időpontra is), és a munkavállaló is így tervezte a pihenését. Van lehetőség arra, hogy a munkavállalóval olyan megállapodást kössön a munkáltató, amely szerint a munkaviszony végén az időarányos szabadságot nem váltja meg, mivel azt a másik munkáltató fogja neki kiadni, az eredetileg tervezett időpontban?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszűnésekor, ha a munkáltató az arányos szabadságot nem adta ki, azt meg kell váltani (Mt. 125. §). E rendelkezéstől – figyelemmel az Mt. 43. §-ának (1) és (3) bekezdésében foglaltakra – megállapodás útján elvileg el lehet térni, értelemszerűen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

"Túlvett" szabadság visszakövetelése

Kérdés: Egy szakkönyv szerint, ha a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkában töltött időre megilletné, a közalkalmazott által igénybe vett többletszabadság nem követelhető vissza, a jogalap nélkül kifizetett munkabér visszakövetelésére, illetve az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók. Az Mt. 161. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes munkabérrészig, vagy ha az előlegnyújtásból ered. Továbbá az Mt. 164. §-a úgy szól, hogy a jogalap nélkül kifizetett munkabér hatvan napon túl akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A fent idézett jogirodalmi megállapítás szerint, ha tehát a közalkalmazott megszünteti a jogviszonyát, és a jogviszonya megszűnéséig több szabadságot vett ki, mint ami időarányosan járt volna neki, a többletszabadság értékének rendezésére nem tartalmaz normatív szabályozást sem az Mt., sem a Kjt. annak ellenére, hogy ez a munkáltatónak rendkívül méltánytalan helyzetet teremt. Fokozottan jelentkezik ez a probléma abban az esetben, ha a közalkalmazott próbaidő alatt, azonnali hatállyal szünteti meg a jogviszonyát. A fentiek alapján kérném szíves állásfoglalásukat, van-e a munkáltatónak bármilyen lehetősége arra, hogy a fent vázolt, számára méltánytalan helyzetet a jogszabály keretei között reparálja?
Részlet a válaszából: […] A korábbi Mt. kimondta: ha a munkavállaló a munkaviszonya megszűnéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami a munkáltatónál töltött időre megilletné, a különbözetre kifizetett munkabért köteles visszafizetni. A "túlvett" szabadságot csak akkor nem kellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 26.

Versenytilalmi megállapodásban foglalt tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: A munkavállalónkkal versenytilalmi megállapodást kötött a cégünk, amely értelmében köteles tartózkodni a konkuráló tevékenységektől. Emellett köteles bejelenteni minden hónapban azt, hogy milyen jogviszonyban dolgozik, hogy ellenőrizhető legyen a kötelezettség megtartása. A bejelentési kötelezettségének ugyanakkor a munkavállaló nem tett eleget. Emiatt nem kívánjuk kifizetni a versenytilalmi ellenértéket, illetve a megállapodásban foglalt kötbért is szeretnénk érvényesíteni. Megtehető ez jogszerűen?
Részlet a válaszából: […] A felek megállapodása alapján a munkavállaló – legfeljebb a munkaviszony megszűnését követő két évig – nem tanúsíthat olyan magatartást, amellyel munkáltatója jogos gazdasági érdekét sértené vagy veszélyeztetné. E kötelezettség teljesítéséért a munkáltató...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 5.

Autóhasználat a munkaviszony megszüntetéséről szóló megállapodás megkötése után

Kérdés: Egyik divízióvezető munkatársunk közös megegyezéssel kilépett, az ügyvezető azonnali hatállyal felmentette a munkavégzés alól, de a munkaviszonya csak egy hónap elteltével szűnik meg. A munkavállaló jelezte, hogy igényt tart a céges autó használatának megtérítésére is erre a hónapra (magáncélra is használhatta a kocsit), valamint a szabadsága megváltására, a munkaviszony végére tekintettel. Az autóhasználati szabályzatunk szerint a munkáltató a munkaviszony megszüntetése után bármikor dönthet az autó visszavonásáról. A jelen esetben ez történt, még a közös megegyezés aláírásának napján. A munkavállaló szerint viszont ilyenkor kártérítésként jár neki az autó használati jogának pénzbeli megtérítése. Alapos-e a munkavállaló igénye?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben foglalt esetben a munkavállalót a közös megegyezést követően felmentették a munkavégzés alól, a munkaviszonya azonban még egy hónapig fennáll. A kérdés alapján arról nem állapodtak meg a felek, hogy a munkaviszony hátralévő idejére megilletné-e a céges autó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. szeptember 24.

Szabadságát töltő munkavállaló munkába állása az új munkaviszonyban

Kérdés: Új munkavállalónk az előző munkahelyen "kivett" szabadsága alatt munkába állhat-e nálunk? Munkaviszonya hónap végével szűnik meg, de egy héttel korábban már alkalmazni szeretnénk.
Részlet a válaszából: […] Elviekben nincs akadálya annak, hogy a munkavállaló a megszüntetésre kerülő, de még fennálló munkaviszonyában, a korábbi munkáltatója által kiadott szabadsága alatt munkába álljon az új munkaviszonyában. A munkavállaló azonban erről a tényről – az adott helyzetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 27.
1
13
14
15
34