Találati lista:
2421. cikk / 2499 Rendes szabadság – számítása további munkaviszonyban
Kérdés: Ha egy 56 éves munkavállalónak két cégnél 4-4 órás munkaviszonya áll fenn, mind a két helyen ki kell adni részére a 30-30 nap szabadságot?
2422. cikk / 2499 Idénymunka – szerződés és munkaszervezés
Kérdés: Idényjelleggel működő vendéglátóegység munkaidőkeret alkalmazásával alkalmaz pincéreket, szakácsokat. A munkaszerződés elkészítése, valamint a foglalkoztatás során milyen szempontokat kell figyelembe vennünk?
2423. cikk / 2499 Külföldi kiküldetés munkaszüneti napon
Kérdés: Ha a magyar munkavállaló külföldi kiküldetésben tartózkodik, és a kintléte időtartamába magyar munkaszüneti nap is beleesik, de a kiküldetési helye szerinti országban ez a nap munkanap, végezhet-e munkát ezen a napon a munkavállaló külföldön – figyelemmel arra, hogy a hazai munkáltató rendeltetése folytán ünnepnapon nem folytathatja tevékenységét?
2424. cikk / 2499 Külföldi munkavégzés külföldi munkavállalóval
Kérdés: Magyarországi székhelyű, építőipari kft.-ként nem EGT országbeli, szerb állampolgárt alkalmaznék svédországi munkavégzésre, ahol a kft. alvállalkozóként dolgozik. Mi lenne a legegyszerűbb (költségkímélőbb) megoldás mindkettőnk számára?
2425. cikk / 2499 Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?
Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
2426. cikk / 2499 Ügyelet elrendelése köztisztviselőknél
Kérdés: Az államigazgatásban köztisztviselőként dolgozom, és a főnököm július 1-jén, a köztisztviselők napján ügyeletet akar elrendelni. Ez a nap a Ktv. szerint munkaszüneti nap. Nálunk nincs ügyfélforgalom. Kérdésem, hogy be lehet-e hívni minket ügyelni, elrendelheti-e a főnököm az ügyeletet?
2427. cikk / 2499 Munkavállalási engedély – megbízási jogviszony esetén
Kérdés: Cégünk megbízási szerződéssel szeretne egy külföldi, nem EGT-állam polgárát (ukrán) foglalkoztatni Magyarországon, fordítási, tolmácsolási munkákra. Kérdésünk az lenne, hogy abban az esetben is szükséges-e a munkavállalási engedély ehhez, ha nem munkaviszonyban kívánjuk alkalmazni?
2428. cikk / 2499 Külföldi telephely – mi az alkalmazandó jog
Kérdés: Magyarországi székhelyű gazdasági társaság ügyvezetője vagyok. Azt tervezzük, hogy a közeljövőben egy kisebb telephelyet hozunk létre Németországban. Kezdhetjük áttanulmányozni a német jogot? Nem kívánunk magyar munkavállalót kiküldeni, hanem kinti szakemberekre lenne szükségünk. Milyen szabályok szerint alkalmazzuk őket?
2429. cikk / 2499 Próbamunka – egy hét fizetség nélkül?
Kérdés: Egy üzletben vállaltam munkát. A megbeszélteknek megfelelően megjelentem az állásinterjún, ahol az üzletvezető elmondta, hogy már másnap kezdhetek is. Megállapodtunk, hogy árufeltöltőként foglalkoztatnak napi nyolc órában. A személyi alapbérben is megegyeztünk, de az első hétre még nem kapok fizetést, mert először szeretné megnézni, hogyan dolgozom, és ha minden rendben lesz, akkor véglegesít. Sajnos a munkaszerződést nem foglaltuk írásba. Az első hét végén az üzletvezető közölte, hogy a továbbiakban nem tart igényt a munkámra. Kérdeztem, hogy mikor fizeti ki a munkámat, amire ő azt válaszolta, hogy nem hajlandó fizetni semmit, hiszen ebben egyeztünk meg. Megteheti ezt a munkáltató?
2430. cikk / 2499 Szabadság – igénybevétel azonnali bejelentéssel
Kérdés: Az Mt. alapján az alapszabadság egynegyedével – a munkaviszony első három hónapját leszámítva – 15 napos bejelentési határidő mellett a munkavállaló szabadon rendelkezhet. Meghatározott körülmények fennállása esetén azonban az alapszabadság egynegyedéből – akár azonnali bejelentés mellett – három munkanapot a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Kérdésünk az lenne, hogy erre a három munkanapos "rendkívüli" szabadságra is irányadó-e, hogy csak a munkaviszony első három hónapját követően igényelheti a munkavállaló?
