Találati lista:
4131. cikk / 4263 Külföldi kiküldetés munkaszüneti napon
Kérdés: Ha a magyar munkavállaló külföldi kiküldetésben tartózkodik, és a kintléte időtartamába magyar munkaszüneti nap is beleesik, de a kiküldetési helye szerinti országban ez a nap munkanap, végezhet-e munkát ezen a napon a munkavállaló külföldön – figyelemmel arra, hogy a hazai munkáltató rendeltetése folytán ünnepnapon nem folytathatja tevékenységét?
4132. cikk / 4263 Külföldi munkavégzés külföldi munkavállalóval
Kérdés: Magyarországi székhelyű, építőipari kft.-ként nem EGT országbeli, szerb állampolgárt alkalmaznék svédországi munkavégzésre, ahol a kft. alvállalkozóként dolgozik. Mi lenne a legegyszerűbb (költségkímélőbb) megoldás mindkettőnk számára?
4133. cikk / 4263 Tanulmányi szerződés vagy tanulmányi munkaidő-kedvezmény
Kérdés: Tanulmányi szerződés kivel köthető, illetve milyen kritériumai vannak? Ha valaki érettségit adó gimnáziumi képzésen vesz részt esti tagozaton, azzal köthető-e tanulmányi szerződés, illetve milyen munkaidő-kedvezmény adható? Úgy vélem, hogy a titkársági ügyintéző munkakörben dolgozó esetében alapkövetelmény lenne az érettségi megléte. Az érettségi szakmának minősül? Az Mt. 110. § (1) bekezdésében az áll, hogy a munkáltató szakemberszükségletének biztosítása érdekében tanulmányi szerződést köthet. Az érettségire ez vonatkozik?
4134. cikk / 4263 Munkakörhöz előírt jogosítvány – a meghosszabbítás költségei
Kérdés: A jelenlegi állásomban a munkakör betöltésének feltétele volt, hogy rendelkezni kell B kategóriás jogosítvánnyal. Nekem van is ilyenem, és ezért is kaptam meg az állást. Ez év végén viszont lejár az érvényessége, és meg kell hosszabbíttatnom. A kérdésem, hogy megtéríttethetem-e a munkáltatómmal ennek költségeit, vagy azt nekem kell állnom?
4135. cikk / 4263 Rendkívüli munkavégzés – a munkaszerződésben előre elrendelten?
Kérdés: Társaságunk kiskereskedelmi tevékenységet végez, egységünk egyszemélyes kisbolt, délelőtt 9 órától délután 17 óráig tart nyitva. A munkavállalóm a munkaszerződésben rögzített kölcsönös megállapodás szerint a következőképpen dolgozik. Hétfőtől péntekig délelőtt 8 óra 55 perctől délután 17 óra 04 percig, melyből 45 perc az ebédidő, mely nem része a munkaidőnek. Így a napi munkaidő hossza 7 óra 24 perc. Szombati napon a nyitvatartási idő 9 órától 12 óráig tart, melyet előre túlórában a rendeletnek megfelelően elrendelünk, a munkaszerződésben is rögzítettünk, és 100%-os túlórapótlékot fizetünk. Munkavállalóm heti rendszerességgel a fentiek szerinti beosztásban dolgozik. A rendelet szerinti éves túlórakeretet a dolgozó nem lépi túl. Kérdésem az, hogy a leírtak alapján társaságunk szabályosan foglalkoztatja-e a dolgozót? Ezzel a beosztással nem sérül-e a dolgozó 48 órás pihenőidejének kiadása?
4136. cikk / 4263 Fiatal munkavállalók pótszabadsága
Kérdés: Július 1-jével munkaviszonyt létesítettünk egy diákkal, aki májusban töltötte be a 18. életévét. Kérdésünk: jár-e a munkavállalónak 18. életéve betöltése után fiatalkor címén az 5 munkanap pótszabadság?
4137. cikk / 4263 Foglalkoztatási kötelezettség – gazdaságilag nehéz helyzetben lévő munkáltatónál
Kérdés: Az ügyvezető bejelentette, a részlegünket érintő megrendelések csökkennek, így fokozatosan rövidíteni fogják a ledolgozandó munkaórák számát, ezzel arányosan csökkentik a munkabért. Jogszerűen levonható-e a fizetésemből az a kiesett idő, amikor nem tud munkát adni a munkáltatóm?
4138. cikk / 4263 Sztrájk – bérfejlesztési elvekkel szemben
Kérdés: Több reprezentatív szakszervezet működik a cégnél. Kollektív szerződésünk határozatlan időre szól, annak egyik melléklete tartalmazza a naptári félévekre megkötött bérmegállapodást, így 2008 első fél évére is. Tárgyalásokat folytattunk a második fél évre szóló bérmegállapodások és egy 2011. december 31-ig tartó bérfejlesztési rendszer elveinek megállapítása érdekében, de nem tudtunk megállapodni. Az egyik szakszervezet a tárgyalások eredménytelenségére hivatkozva konfliktushelyzetet jelentett be, és az eredménytelen egyeztetést követően néhány napja sztrájkot indított. Jogszerű-e ez a sztrájk?
4139. cikk / 4263 Rendkívüli felmondás – a nyitva álló határidő
Kérdés: Munkavállalónk betegállományának lejártát követően immáron két hete felszólítás ellenére sem jelentkezik a munkahelyén. Úgy döntöttünk, hogy munkaviszonyát – tekintettel arra, hogy ilyen időtartamú igazolatlan hiányzás a munkaviszonyból eredő lényeges kötelezettség szándékos és jelentős mértékben történő megszegésének minősül – rendkívüli felmondással szüntetjük meg. Mivel a rendkívüli felmondás csak az annak alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül gyakorolható, nem vagyunk biztosak, hogy vajon még "benne vagyunk-e" a határidőben. Önök szerint meddig tehetjük meg jogszerűen a rendkívüli felmondásra irányuló jognyilatkozatunkat?
4140. cikk / 4263 Rendkívüli felmondás – az álláskeresési járadékból hátralévő összeg kifizethetősége
Kérdés: 1999 óta folyamatos határozatlan idejű munkaviszonyomat a munkáltatóm rendkívüli felmondással megszüntette. Ezt követően két hónapon belül sikerült elhelyezkednem, napi hatórás munkaviszonyban. Kérdésem: munkaviszonyom alapján jogosulttá váltam-e az álláskeresési járadékra, s ebből mekkora összeg illet meg elhelyezkedésem esetén?
