4263 talált cikk a munkavállaló kifejezésre

Kérdés: A korlátolt felelősségű társaságok kapcsán a Ptk. 3:188. §-ának (2) bekezdése rögzíti, a taggyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával, ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával, választott társasági könyvvizsgálójával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. Ezen rendelkezés alkalmazandó a munkaviszonyra is? Másképpen: a szerződés alatt csak polgári jogi szerződést kell érteni, vagy pedig kiterjesztően, bármely szerződést is érteni kell alatta? Utóbbi értelmezés esetén például a vezető állású munkavállalók munkaszerződése kapcsán is alkalmazni kell ezt a rendelkezést? Ha igen, mi a jogkövetkezménye a jóváhagyás elmaradásának?

Kérdés: Közölhet-e egy munkáltató jogszerűen felmondást a munkavállalóval, mert az nem járul hozzá az egyenlőtlen munkaidő-beosztáshoz? A munkavállaló gyermeke (anyukáról beszélünk) 3 év alatti.

Kérdés: El lehet számolni részutazást, mint hazautazási költséget? Ha egy munkavállaló bejelentett lakcíme Romániában van, és ad le vonatjegyet, de ez csak Debrecenig szól, kötelesek vagyunk elszámolni? A munkavállaló azt mondta, hogy utána autóval vitték haza.

Kérdés: 2025. január 1. napjától az Mt. 135. §-ának (7) bekezdése szerint kollektív szerződés rendelkezése alapján a 97. § (4) bekezdése szerint közölt munkaidő-beosztás a beosztás szerinti napi munkaidő kezdetét megelőzően legkésőbb negyvennyolc órával módosítható. Mi a helyes értelmezése ennek a rendelkezésnek? Pusztán mindig az adott, módosítandó beosztás szerinti napi munkaidő kezdetétől kell „visszafelé” számolni a negyvennyolc órát?

Kérdés: Megszakítás nélkül működő munkáltató (kórház) a munkavállalói által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg (háromhavi munkaidőkeret). A munkáltatónál az egyes szervezeti egységekben dolgozók munkarendje eltérő. Egyik kiszolgáló szervezeti egységünk dolgozói hétfőtől péntekig 06.00–14.00 óráig tartó beosztásban végeznek munkát, a pihenőnapok szombaton és vasárnap kerülnek kiadásra. 2024. december hónapban a 7-i és 14-i szombatra pihenőnap, a 24-i és 27-i hétköznapokra munkavégzés került beosztásra részükre. A munkáltató a beosztást a folyamatos betegellátáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében határozta meg. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor a 15/2023. GFM rendelet szabályaitól eltérően határozta meg az érintett dolgozók munkaidő-beosztását?

Kérdés: Munkáltatóként rendelkezhetek úgy egy külön nyilatkozatban, hogy átadom a munkavállalónak a munkaidő beosztásának a jogát (kötetlen munkarend), azonban ezen nyilatkozatomat bármikor indokolás nélkül visszavonhatom?

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.

Kérdés: Az Mt. 77. §-a (2) bekezdésének első pontja szerint a végkielégítésre való jogosultság feltétele, hogy a munkaviszony a felmondás közlésének vagy a munkáltató jogutód nélküli megszűnésének időpontjában a (3) bekezdésben meghatározott tartamban fennálljon. Az Mt. 77. §-ának (4) bekezdése szerint a végkielégítés az Mt. 77. §-ának (3) bekezdése szerinti mértéke attól függően, hogy a munkaviszony három–öt, tíz–tizenöt, húsz–huszonöt éve áll fenn, további egyhavi, kéthavi vagy háromhavi távolléti díj összegével emelkedik, ha például a munkaviszony a munkáltató felmondása alapján, és a munkavállalóra irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt éven belül szűnik meg. Hogyan kell értelmezni az emelt összegű végkielégítésre vonatkozó jogosultsági feltételt? Mikor kell a munkáltatónak vizsgálni, hogy a munkavállaló védett korúnak minősül-e, ami alapján az emelt összegű végkielégítés megilleti? A védett korúak egységesen a felmondás közlésének időpontjában válnak jogosulttá az emelt összegű végkielégítésre is, vagy pedig a felmondási idő hossza, illetve az ötéves védett időszakból még hátralévő idő befolyásolja ezt a jogosultságot, és például a nyugdíjhoz már közel álló védett korú munkavállaló egy hosszabb felmondási idő alatt a munkaviszony megszűnéséig „elveszti” jogosultságát a magasabb összegre? Konkrét példával: a munkavállaló munkaviszonya a felmondás közlésének időpontjában öt éve áll fenn, így kéthavi távolléti díjnak megfelelő végkielégítésre jogosult. A munkavállaló a felmondás közlésekor védett korú, de a felmondási idő alatt betölti a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt (illetve megszerzi az előírt szolgálati időt), ami alapján a munkaviszony megszűnésekor már nyugdíjas munkavállalónak minősül. Jár-e a munkavállalónak az emelt összegű végkielégítés?

Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó dolgozónk a 2024. év elején nyugdíjba ment, a felmentési időt letöltötte, végkielégítést nem kapott. Néhány hónap múlva visszavettük dolgozni, és jelenleg is Eszjtv.-s jogviszonyban van foglalkoztatva úgy, hogy a nyugdíját szünetelteti, és jövedelemkiegészítés formájában kapja meg. Ha a dolgozóra nem lesz szükségünk, akkor ebben az esetben mi a felmondás menete, illetve van-e még valami, ami megilleti a dolgozót a munkaviszony megszüntetésekor?

Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!