Munkaviszony-megszüntetési ok: a tájékoztatási kötelezettség megszegése

Kérdés: Egyik munkavállalónk nem jelent meg a munkahelyén a munkaidő kezdetekor, és semmilyen módon nem jelezte távolmaradása okát. A boltvezető próbálta elérni telefonon, de a munka­vállaló nem vette fel és vissza sem hívta őt. Másnap a boltvezető újra próbálta telefonon elérni, szintén sikertelenül, majd egy figyelmeztető SMS után, amelyben kértük, hogy hívja fel a boltvezetőt, egyik kolléganőjén keresztül üzente, hogy betegállományban van. Ezek után nem tartunk igényt a munkájára. Kérdésem, hogy azonnali hatállyal felmondhatunk-e neki, ha letelt a betegszabadsága, vagy akkor már nem hivatkozhatunk arra, hogy nem jelezte távolmaradását időben?
Részlet a válaszából: […] Munkáltató általi azonnali hatályú felmondásra okot adó körülménynek az tekinthető, ha a munkavállaló a munkaviszonyból származó lényeges kötelezettségét szándékosan vagy súlyos gondatlansággal jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként olyan magatartást tanúsít,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. február 23.

Felmondási idő díjazása – ha lerövidítik

Kérdés: Mit lehet tenni abban az esetben, ha a munkaszerződésben 16 hét felmondási idő van kikötve (bármelyik fél is kezdeményezi a felmondást), de a jövendőbeli munkáltató legfeljebb 15 napot vár a munkakezdésig, ezért a munkavállaló szeretne hamarabb elmenni? Mit tehet a jelenlegi munkáltató, ha a 16. napon nem jelenik meg a munkavállaló, és nem veszi fel a munkát? Hogyan kell kezelni ilyenkor a felmondási időre járó díjazást? Hivatkozhat-e arra a munkavállaló, hogy az Mt.-ben általános szabály szerint 30 nap a felmondási idő, ha a munkavállaló kezdeményezi a felmondást, és ettől eltérni csak a munkavállaló javára lehet?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felek a törvényben megállapítottnál hosszabb, legfeljebb hathavi felmondási időben is megállapodhatnak [Mt. 69. § (3) bek.]. Kifejezetten megengedett tehát a hosszabb felmondási idő, ha az a felek megállapodásán alapul, és nem kell vizsgálni, hogy ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 12.

Felmondási idő – önkényes munkáltatói rövidítéssel

Kérdés: Munkaviszonyomat felmondtam, kiszámolva, hogy akkor teljen le a felmondási idő, amikortól él az új állásom. A munkáltatóm közölte, hogy nem ragaszkodik a felmondási időm ledolgozásához. A háziorvosnál szembesültem vele, hogy ezen azt értette, hogy már másnap kijelentett az adóhatóságnál. Megteheti ezt? Mit tehetek ilyen helyzetben?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a kérdésben foglalt esetben a felmondási időt önkényesen lerövidítette, ezáltal a munkaviszony megszűnésének időpontját egyoldalúan előrehozta. Az Mt. 69. §-a határozza meg a felmondási idő mértékét, mely minimálisan 30 nap, és munkáltatói felmondás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 22.

Munkaruha átvétele és elszámolása munkaerő-kölcsönzés esetén

Kérdés: Több kölcsönző cégtől is igénybe veszünk munkavállalókat, akiknek az egységes munkaruhát mi adjuk ki. A munkavállalók egy része sajnos nem adja le ezeket az elszámoláskor, sok esetben a dolgozók egyszerűen eltűnnek, és nem elérhetők. Az új munkaruhák árát a kölcsönbeadóktól próbáltuk meg bekérni, de olyan visszajelzés érkezett az egyiktől, hogy ő nem felel az alkalmazottaiért, és a kárt nekünk kell a kölcsönzöttekkel szemben érvényesítenünk. Valóban így van? Milyen úton tudjuk ezt megtenni?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló károkozása vagy személyiségijog-sértése esetén a kölcsönvevő a munkavállalóval szembeni igényét az Mt. rendelkezései szerint érvényesítheti [221. § (1) bek.]. A törvényi szabályok értelmében a kölcsönvevő minősül munkáltatónak akkor, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 14.

Közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonya

Kérdés: Közalkalmazottként dolgozom egy kórházban. Nemrég felajánlottak nekem egy szakfordítói állást munkaviszony keretében. Szeretném elfogadni, de nem tudom, hogy megtehetem-e a munkáltatóm engedélye nélkül, illetve hogy egyáltalán létesíthetek-e másik munkaviszonyt?
Részlet a válaszából: […] Általános jelleggel a Kjt. nem tiltja, hogy a közalkalmazott további munkavégzésre irányuló jogviszonyt létesítsen más munkáltatóval, mindössze az összeférhetetlenségi és egyéb kizáró rendelkezéseket rögzíti. Ennek értelmében a közalkalmazott nem létesíthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Jogosulatlan bérkompenzáció levonása

Kérdés: Takarítónőként dolgozom egy gimnáziumban. 2013-ban kaptam kb. havi 10 000 Ft bérkompenzációt, ami, mint idén tavasszal kiderült, nem járt volna. Az iskola igazgatója úgy döntött, hogy a kb. 120 000 Ft-ot egy összegben levonja az illetményemből. Az április havi béremet így teljesen letiltotta, a fennmaradó részt a májusiból vonja le, ami azt jelenti, hogy májusban kb. 40 000 Ft-ot kapok. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 164. §-a szerint a jogalap nélkül kifizetett munkabér (illetmény) 60 napon túl, a hároméves elévülési időn belül akkor követelhető vissza, ha a munkavállalónak a kifizetés alaptalanságát fel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő. A jogalap-nélküliségről...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 16.

Közalkalmazotti vezetői megbízás visszavonása

Kérdés: A Kjt. hatálya alá tartozó munkáltató vagyunk; az SzMSz módosítására a közeljövőben kerül sor. Ugyanakkor az egyik érintett főosztályunk vezetőjének munkájával a fenntartó önkormányzat nincs megelégedve. A belső ellenőrzés ugyanis megállapította, hogy közvetve több feltárt működési jogsértés létrejötte visszavezethető a vezető mulasztásaira. Ezt a személyt nem kívánjuk az új SzMSz szerinti szakmai egység vezetőjévé kinevezni. Hogyan járunk el helyesen?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-a értelmében a vezetői megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól, a vezetői megbízás azonban a határozott idő lejárta előtt is írásban, indokolás nélkül visszavonható a munkáltatói jogkör gyakorlója által. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Közalkalmazottat megillető pótszabadság mértéke

Kérdés: A tavalyi évig munkavállalóként dolgoztam takarítónőként. 2013-ban azonban egy óvodában kaptam állást, és jelenleg közalkalmazott vagyok B1 fizetési fokozatba sorolással. Megdöbbenve tapasztaltam azonban, hogy a munkáltatóm tájékoztatása szerint mindössze 20 munkanap szabadságra vagyok jogosult, holott életkorom miatt már az előző munkahelyemen is jogosult voltam az alapszabadságon túl 9 munkanap pótszabadságra is. Valóban csökkent a szabadságom mértéke, vagy félreértelmez valamit a munkáltató? Ha téved, akkor mit tehetek, hogy megkapjam az engem illető szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazottat a "B" fizetési osztályban évi húsz munkanap alapszabadság illeti meg [Kjt. 56. § a) pont]. Emellett az általános szabály szerint a közalkalmazottnak a fizetési fokozatával egyenlő számú munkanap pótszabadság is jár. Ugyanakkor a törvényi rendelkezés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Munkabérből levonás munkavállalói károkozás esetén

Kérdés: Szállítmányozó cégnél dolgozom. 2014. január 3-án a munkáltatóm átadta a felmondásomat. Emellett arról tájékoztatott, hogy mivel decemberben egy fuvar kapcsán kárt okoztam neki, levonja a fizetésemből. A fizetésem egy részét banki átutalással kapom, ezt az összeget hiánytalanul meg is kaptam. A másik rész nem szerepel a szerződésemben, azt készpénzben adja át. Ezúttal azonban ezt a részt nem fizette ki a munkáltató. Szeretném tudni, milyen módon tudom behajtani a munkáltatótól a ki nem fizetett összeget, mert szerintem nem okoztam semmilyen kárt.
Részlet a válaszából: […] A munkabérből való levonásnak jogszabály vagy – a levonásmentes munkabérrészig – végrehajtható határozat alapján van helye [Mt. 161. § (1) bek.]. Emellett a munkáltató követelését a munkabérből levonhatja a munkavállaló hozzájárulása alapján a levonásmentes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. február 17.

Pertárgyérték megállapítása munkaügyi perben

Kérdés: Munkavállaló határozatlan idejű megbízási szerződést írt alá a munkáltatóval folyamatosan végzendő munka tárgyában. A munkáltató azonban nem fizeti ki a kiszámlázott megbízási díjat hónapok óta. A munkavállaló pert kíván indítani annak megállapítása iránt, hogy a megbízási szerződés valójában burkolt munkaszerződés, és kéri a munka díjának megfizettetését is. Egy ilyen perben mi lesz a pertárgyérték? Az áfával növelt számlák értéke? A bruttó számlaösszeg megfeleltethető a bruttó munkabérnek?
Részlet a válaszából: […] Annak megállapítása, hogy a felek között létrejött megbízási szerződés színlelt szerződés, és valójában munkaviszony leplezésére szolgált, a munkavégzés helye szerint illetékes munkaügyi és közigazgatási bíróság illetékes [Pp. 349/B. § (2) bek.]. A munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. december 9.
1
10
11
12
16