1212 talált cikk a munkanap kifejezésre

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (5) bekezdése értelmezésében kérem szíves segítségüket. A jogszabályhely értelmében a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vevő foglalkoztatottakat megillető pótszabadság pénzben nem váltható meg. Amennyiben a dolgozó részére a munkáltató ezen a jogcímen megállapította a 10 munkanap pótszabadságot, majd a dolgozó jogviszonya megszűnik (közös megegyezés, felmondás, határozott idejű szerződés lejárt, jogviszony-megszüntetés próbaidő alatt), a jogviszony-megszüntetés esetén az ezen jogcímen igénybe nem vett szabadságot ki kell fizetni?

Kérdés: Munkavállalónk területi képviselőként dolgozik, munkaideje nagy részében az országot járja, az adminisztratív munkákat pedig vagy otthon, vagy az irodában végzi el. Jól értjük, hogy a veszélyhelyzeti szabályozás alapján ő is lehet távmunkás, mivel most nem feltétel, hogy a munkáját számítógépen végezze?

Kérdés: Részmunkaidős dolgozónknak, aki heti négy órában dolgozik az Eszjtv. hatálya alá tartozó egészségügyi szolgáltatónál, mennyi szabadság jár, és azt hogyan kell órakeretben elszámolni?

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 1. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha a foglalkoztatott 2021. évben a SARS-CoV-2 koronavírus-világjárvány következményeinek elhárításában részt vett, a 2021. évben esedékes szabadságán felül további 10 munkanap pótszabadságra jogosult. A jogszabály nem tér ki arra, hogy amennyiben valaki a 2021. évben nem egész évben, csak hónapokat, kirendelés keretében (polgármesteri hivatalból köztisztviselők az Országos Mentőszolgálathoz adminisztratív munkakörbe, illetve a kormányhivatal járási hivatal népegészségügyi osztályához) vett részt a védekezésben, neki időarányosan jár-e a pótszabadság, vagy jogosult-e a 10 munkanapra, függetlenül attól, hogy mennyi ideig vett részt a védekezésben? Illetve ki állapítja meg, hogy jogosultak-e a pótszabadságra, mivel a jogszabály hatálybalépésekor már nem állt fenn a kirendelés?

Kérdés: A 327/2021. Korm. rendelet 10 munkanap pótszabadságra jogosítja a koronavírus-világjárvány elhárításában részt vevő, az 1. § (1) bekezdésében felsorolt területeken foglalkoztatottakat. Ezt a pótszabadságot az Mt. 121. §-a alapján kell-e arányosítani?

Kérdés: Megállapodhat-e a munkáltató és a munkavállaló szabadság visszavonással kapcsolatban egy esetleges jövőbeni munkaviszony-megszűnés esetére adott évben? A nyári leálláskor a munkáltatónak több szabadságot kell kiadni a munkavállalónak, mint amennyi időarányosan megilletné, azonban fennáll annak a veszélye, hogy ha időközben felmond a munkavállaló, akkor több szabadság került kiadásra, és azt a munkáltatónak már nincs lehetősége visszavonni. Az 1992. évi Mt. 136. §-ának (2) bekezdése egyértelműen leírta, hogy egy munkaviszony megszűnésekor a munkabért (többletszabadság) visszavonhatja a munkáltató, de erre az Mt. nem tér ki.

Kérdés: Magánfenntartású óvodánkban munkaszerződéssel foglalkoztatott óvónőnk három gyermeket szült. 2014 óta passzív munkaviszonya volt/van, azaz a gyermekek születése miatt 2014-től egyetlen napra sem tért vissza munkavégzésre, most azonban befejezi fizetés nélküli szabadságát. Visszatérését követően azonnal fel kíván mondani, és kéri megváltani a közel 9 év alatt felgyülemlett ki nem vett szabadságát. Vita alakult ki közöttünk az őt a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján megillető pótszabadság megváltása kapcsán. Ez a pótszabadság a nevelő- és oktatómunkát végző közalkalmazottakat illeti meg, évi 25 munkanap mértékben. Álláspontunk alapján a munkavállalót tényleges nevelő-oktató tevékenység folytatása hiányában ez a pótszabadság nem illeti meg, így megváltásának sincs helye. Kérjük álláspontjukat az ügyben!

Kérdés: Egy középfokú végzettséggel rendelkező óvodai dajkának mennyi az éves szabadsága?

Kérdés: Az Mt. szerint a bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló egy órára járó alapbére. A bérpótlék számítási alapjának meghatározásakor a 174-es osztószámot kell alkalmazni a havibéres, öt munkanapos és két heti pihenőnapos munkarendben dolgozók esetében. Elfogadható-e, hogy a munkáltató a délutános műszakpótlékot ettől eltérően határozza meg úgy, hogy azt munkaügyi szabályzatban rögzíti – az átláthatóságra és követhetőségre hivatkozva –, és a hónapban irányadó általános munkarend szerinti teljesítendő órák számát alkalmazza mint osztószámot, hogy így a munkavállalók is könnyen utána tudjanak számolni, tudják ellenőrizni az összeget? Tehát június hónapban a bruttó 400 000 Ft-os alapbér mellett a délutános műszakpótlék az alábbiak szerint került megállapításra (a munkavállaló júniusban 20 órát dolgozott 18 és 22 óra között): 400 000 forint / 176 × 20 / 0,5 = 22 727 forint (a műszakpótlék mértéke 50%).

Kérdés: Ha egy pedagógus betegszabadságon és szabadságon is van a hónapban, és kap pótlékokat, a távolléti díj számításánál a teljes pótlékok összegével kell számolni vagy a számfejtett összeggel, mivel pótlék csak a ledolgozott napokra jár? Példa: alapbér 356 265 Ft, gyógypedagógiai pótlék 9135 Ft, ágazati szakmai pótlék 35 627 Ft, egységvezetői pótlék 54 810 Ft. Ledolgozandó munkanapok száma 22 nap, 3 nap betegszabadságon és 10 nap szabadságon volt. Mennyi lenne a betegszabadságra és a szabadságra járó díjazás összege?