Jegyzői szabadság – „áthozatal” az előző jogviszonyból

Kérdés: 2024. október 1. napján érkezett hozzánk az új jegyző, egy másik polgármesteri hivatalból. Az előző helyen 45 munkanapról állítottak ki igazolást a megmaradt szabadságról. Ez több, mint az éves szabadsága, és arányosítva sincs. Kérhetek-e új részletező szabadságkimutatást? Az előző évi megmaradt szabadságát nem az előző helynek kell kifizetni, és csak a 2024. éves szabadságból megmaradt arányosított szabadságát hozza magával? Nem áthelyezéssel jött.
Részlet a válaszából: […] A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a természetben ki nem adott, időarányosan járó szabadságot meg kell váltani, a jogviszony megszűnését követő 40. napon. Ha azonban a köztisztviselő a közszolgálati jogviszonya megszűnését vagy megszüntetését követő 30 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Eltérés a munkaszüneti napok körüli munkarendtől

Kérdés: Megszakítás nélkül működő munkáltató (kórház) a munkavállalói által teljesítendő munkaidőt munkaidőkeretben határozza meg (háromhavi munkaidőkeret). A munkáltatónál az egyes szervezeti egységekben dolgozók munkarendje eltérő. Egyik kiszolgáló szervezeti egységünk dolgozói hétfőtől péntekig 06.00–14.00 óráig tartó beosztásban végeznek munkát, a pihenőnapok szombaton és vasárnap kerülnek kiadásra. 2024. december hónapban a 7-i és 14-i szombatra pihenőnap, a 24-i és 27-i hétköznapokra munkavégzés került beosztásra részükre. A munkáltató a beosztást a folyamatos betegellátáshoz szükséges feltételek biztosítása érdekében határozta meg. Jogszerűen járt-e el a munkáltató, amikor a 15/2023. GFM rendelet szabályaitól eltérően határozta meg az érintett dolgozók munkaidő-beosztását?
Részlet a válaszából: […] ...Ez akkor is így van, ha egy adott hónapban a beosztás csak annyiban tér el az általános munkarendtől, hogy a rendelet szerinti szombati munkanapokon pihenőnapot kapnak a munkavállalók, illetve az áthelyezett pihenőnapokon munkavégzés történik.(Kéziratzárás: 2025. 02....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Munkaidő-beosztás a mezőgazdaságban

Kérdés: Mezőgazdasági tevékenységgel foglalkozó cégünk (pl. szántás, vetés, aratás) háromhavi munkaidőkeretben foglalkoztatja a munkavállalóit. Előfordul azonban, hogy a napi 12 óra munkavégzés nem elég (pl. aratáskor). Mit lehet tenni ilyenkor? Lehet 14–16 órát dolgozni egy nap? Lehet hat napnál többet dolgozni egyfolytában? Elég, ha 8 óra pihenőidőt kap ebben az időszakban? Ki kell adni utána a nem beosztott pihenőidőt? Meddig lehet így dolgoztatni egy munkavállalót? A mezőgazdasági munkák tavasztól őszig tartanak.
Részlet a válaszából: […] ...tartani a napi beosztás szerinti munkaidő előbb említett 12 órás felső határát.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén hat egybefüggő munkanapot követően legalább egy heti pihenőnapot be kell osztani. Kivételt képez ez alól a megszakítás nélküli, a több műszakos és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. február 11.

Igazolatlan hiányzások elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!
Részlet a válaszából: […] ...Mt. szerint a munkaidőkeretben teljesítendő munkaidő meghatározásakor a távollét tartamát figyelmen kívül kell hagyni, vagy az adott munkanapra irányadó beosztás szerinti napi munkaidő mértékével kell számításba venni. Munkaidő-beosztás hiányában a távollét tartamát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Gyermek után járó pótszabadság arányosítása

Kérdés: A gyermekek után járó pótszabadságot kell-e arányosítani? Jól tudom, hogy születés esetén sem számít, mikor születik a gyermek, mert a plusz szabadságnapok akkor is megilletik teljes egészében a szülőt, ha a gyermek év végén születik?
Részlet a válaszából: […] ...– az apasági szabadságot és a szülői szabadságot kivéve –, a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít [Mt. 121. §]. Az időarányosítás alapja tehát az, hogy maga a munkaviszony jött létre vagy szűnt meg az év közben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Munkavégzés mindennap – kötetlen munkarendben

Kérdés: Állattartással foglalkozó gazdasági egység vezetője (telepvezető), ha kötetlen a munkarendje, dolgozhat-e a hónap minden naptári napján? A heti 40 óra kijön, mindennap legalább két órát ott van. A cég a tevékenysége miatt megszakítás nélkülinek minősül.
Részlet a válaszából: […] ...Ilyenkor tehát a munkaszerződésben meghatározott mértékű munkaidőt nem a munkáltató osztja be a hét egyes napjaira, illetve egy-egy munkanapon belül nem ő határozza meg a munkaidő kezdő és befejező időpontját, hanem erről a munkavállaló maga dönthet....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Munkaidő- és bérelszámolás külföldi kiküldetés esetén

Kérdés: Egy cég Németországba gyártott gépet, ami meghibásodott. A cég vállalta a garanciában történő javítást. Az ügyvezető reggel a karbantartó lakásához ment, innen indultak Németországba, ahol két napot töltöttek el. A gép javítása kétszer 8 órát vett igénybe. A szállást a munkáltató nevére kiállított számla alapján fizették, valamint az étkezéseket is céges bankkártyával egyenlítette ki az ügyvezető. Az utazási idő beleszámít-e a munkaidőbe, a fentiek alapján a dolgozónak hogyan alakul a munkabére? Kötelező-e a napidíj fizetése, ha a dolgozónak a költségeit a munkáltató fizette, illetve ilyen esetben is adható-e napidíj?
Részlet a válaszából: […] ...átmenetileg a munkaszerződéstől eltérő munkahelyen foglalkoztatni, ami nem haladhatja meg évente a negyvennégy beosztás szerinti munkanapot [Mt. 53. § (1)–(2) bek.]. A munkavállalót erre az időre az ellátott munkakörre előírt, de legalább a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Felmondási idő – nem határidő

Kérdés: Az Mt. 25–26. §-a értelmében a felmondási idő határidőnek számít-e? Az Mt. 25. §-ának (5) bekezdése alapján a határidő az általános munkarend szerinti következő munkanap végén jár le, ha az utolsó nap az általános munkarend szerint heti pihenő- vagy munkaszüneti nap – így, amennyiben határidőnek minősülne, és a felmondási idő heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra esik, akkor a következő munkanapon járna csak le a felmondási idő? Amennyiben a felmondási időben van ún. „ledolgozós” szombat, azt bele kell számítani a felmondási időbe?
Részlet a válaszából: […] ...napja az általános munkarend szerinti heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a felmondási idő is ezen a napon jár le, és nem a következő munkanapon. A felmondási időbe nem csak a munkanapok számítanak bele, ezért ha a felmondási időn belül olyan nap vagy napok is vannak,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Rendkívüli munkaidő a pihenőidő alatt

Kérdés: A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig, napi 8 órában, minden munkanapon 8 órától 16 óráig. Ha a szombatra, tehát a heti pihenőnapjára rendkívüli munkavégzést rendel el a munkáltató 8 órától 10 óráig, ennek van bármilyen akadálya? Ebben az esetben a 11 órás napi pihenőidő nem sérülne amiatt, hogy az a heti pihenőidővel együtt telik? Tehát péntek 16 órától péntek 24 óráig csak 8 óra telik el, így egybefüggően napi pihenőidő jogcímen 3 óra még fennmarad, azonban a szombat 0 órától már heti pihenőnap jogcímen pihen a munkavállaló egészen vasárnap 24 óráig.
Részlet a válaszából: […] ...napra munkaidőt nem oszt be, vagy rendkívüli munkaidőt nem rendel el [Mt. 104. § (5) bek.], ám a jelen esetben a munkáltató a pénteki munkanap után a szombati pihenőnapra elrendel rendkívüli munkaidőt. Az Alkotmánybíróság [12/2020. (VI. 22.) AB határozat] és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.

Szabadságkiadás készenléttel érintett napon

Kérdés: A munkavállaló a rendes, beosztás szerinti munkaidejét megelőzően 24 órát töltött készenlétben, vasárnap reggel 8-tól hétfőn reggel 8 óráig. A beosztás szerinti munkaideje hétfőn reggel 8 órakor kezdődik, erre a kérdéses hétfői napra szabadságot vett ki. A munkavállaló általános munkarendben dolgozik, hétfőtől péntekig 8 órától 16 óra 45 percig (közben 45 perc munkaközi szünettel). A szabadsága ebben az esetben a hétfői napon mikor kezdődhet, illetve meddig tarthat: hétfő reggel 8 órától a következő, beosztás szerinti munkaideje kezdetéig (kedden reggel 8-ig), vagy csak kizárólag a hétfői napra vetíthető esetében (nem műszakos, nem egyenlőtlen beosztású, általános munkarendes dolgozó), és mondjuk kedd éjféltől már újra be lehetne osztani adott esetben készenlétre? A munkavállaló által kivett egy munkanap szabadság az 8 órára mentesíti a munkavégzés alól, vagy 24 órára, azaz egy teljes napra?
Részlet a válaszából: […] ...szabadságot a munkaidő-beosztás szerinti munkanapokra kell kiadni [Mt. 124. § (1) bek.]. A munkavállalót tehát nem lehet beosztani egy olyan munkanapra, amelyen szabadságon van. Ezért a kérdés szerinti esetben, ha a munkavállaló hétfőn szabadságon van, akkor az egész...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. december 17.
1
2
3
112