Csőtörés miatti leállás – az állásidő díjazásával

Kérdés: A munkáltató székhelyén, ahol körülbelül 150 ember dolgozik, reggel csőtörés volt, nem volt víz, és csak két mellékhelyiség üzemelt az egyik emeleten. Milyen következménye lehet annak, ha a munkáltató elrendeli, hogy a munkavállalók délig dolgozzanak, délben menjenek haza, de csak négy óra munkaidő lesz aznapra elszámolva? A munkavállalók mintegy negyedéves munkaidőkeretben dolgoznak, van egy törzsidő, amikor kötelező munkát végezni, a peremidőben ők osztják be a munkaidőt úgy, hogy meglegyen a heti 40 óra. Jogszerű volt-e a munkáltató eljárása? Hogyan lehet ezzel az intézkedéssel szemben megvédeni a munkáltatói oldalt, mire lehet számítani a munkavállalói oldalról?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdésben említett törzsidő-peremidő rendszert az Mt. nem nevesíti. Mivel ebben az esetben a munkaidő tetemes részét a munkáltató osztja be, továbbá a munkavállaló által beosztható és a munkáltató által előírt munkaidőben is ugyanazt a feladatot kell ellátni, ezt...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Munkaidőkeret – a rugalmas munkaidő-gazdálkodás határai

Kérdés: Éttermünkben közétkeztetés zajlik, nemcsak az óvoda és iskola, hanem az idősotthon lakói részére is főznek. Ez hétvégi munkavégzéssel is jár, ami napi 4 óra. A munkavállalók heti 40 órát dolgozhatnak, de így meghaladják ezt az időtartamot. Mindezek mellett szeretnének rendezvényeket is tartani. A heti 40 órában dolgozó szakácsunk és konyhai kisegítőink esetében elrendelhető-e háromhavi munkaidőkeret? A rendezvényeken való részvételt így tudjuk lebonyolítani.
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkaidő a munkaidő-beosztástól eltérő, valamint a munkaidőkereten felüli munkaidő is [Mt. 107. a)–b) pont]. A munkáltató jogosult legfeljebb 4 havi (16 heti) munkaidőkeretet bármely munkavállalónak elrendelni [Mt. 94. § (1) bek.]. A munkaidőkeret kezdő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 24.

Rendkívüli munkaidő elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Ha háromhavi munkaidőkeretet alkalmaz egy munkáltató, hétfőtől péntekig tartó munkarenddel, az esetleges, első hónapban teljesített rendkívüli munkavégzés (pl. hétköznapi túlóra vagy szombati munkavégzés) után járó bérpótlék kifizetése kapcsán dönthet úgy a munkáltató, hogy azt munkaidőkereten kívül végzett munkának tekinti? Ezért nem a munkaidőkeret végén veszi figyelembe a rendkívüli munkavégzést, hanem az adott hónap végén kifizeti a rendkívüli munkavégzésért járó bérpótlékot a munkavállaló számára?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...rendkívüli munkaidőnek több típusa van; a kérdés szerinti esetben a relevánsa) a munkaidő-beosztástól eltérő, és ab) a munkaidőkereten felüli,munkaidő [Mt. 107. § a), b) pontok].A munkaidő-beosztástól eltérő rendkívüli munkaidő az az időtartam, amit a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Gépkocsivezetők munkaidejének elszámolása

Kérdés: Egyesületünk támogató szolgálatot működtet. A szolgálat segítő gépkocsivezetői a fogyatékos személyek szállítását végzik munkába, családhoz, színházba és iskolába. Az ellátási terület, ahová szállítanak, részben a szolgálat székhelyétől távolabb esik. A napi nyolcórás munkaidőbe nem fér bele a munkavégzés, akár 9–12 órát is dolgoznak. Hathavi munkaidőkeretet alkalmazunk. Hétfőtől péntekig vannak beosztva egyenlőtlen munkaidő-beosztásban. Helyes-e ez a munkarend, amit alkalmazunk? Lehet-e hathavi keret, ha nincs kollektív szerződésünk? Pihenőnapjuk szombat és vasárnap, de hétköznap is adunk ki pihenőnapot. A hétköznapi pihenőnap minek minősül, pihenő- vagy szabadnapnak? Ha igény van, este is kell munkát végezni, akár színházba szállítani az embereket, vagy hétvégi rendezvényekre. Ez az időtartam túlórának minősül? Alapesetben a támogató szolgálat hétvégén nem működik, de mégis vannak hétvégi programok, és ekkor is írnak menetlevelet. Ha a hétvégi rendezvényekre a gépkocsivezető elviszi a helyszínre a fogyatékos embereket, és pár óra múlva hazaszállítja őket, ezt hogyan kell elszámolni a segítő gépkocsivezető esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...munkáltató alanyi jogon legfeljebb négyhavi munkaidőkeretet alkalmazhat. Ennél hosszabb, de legfeljebb hathavi munkaidőkeret a megszakítás nélküli, a több műszakos, valamint az idényjellegű tevékenység keretében, a készenléti jellegű munkakörben, továbbá a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. március 3.

Munkaidőkeret – állandó 40 óra heti munkaidő mellett

Kérdés: Ha a munkaszerződés azt mondja ki, hogy az érintett munkavállaló általános, teljes napi munkaidőben van foglalkoztatva, a napi munkaidő 8 óra, a heti munkaidő 40 óra, akkor van-e értelme háromhavi munkaidőkeret meghatározásának?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...csak a munkavállaló beleegyezésével oszthatna be a heti 40 órától eltérő mennyiségű munkaidőt egy hétre [Mt. 58. §]. Ugyanakkor a munkaidőkeret ekkor is szükséges ahhoz, hogy a munkáltató az egy napon teljesítendő munkaidőt a napi 8 órától eltérő...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.

Ónos eső miatt lemondott munkaidő elszámolása

Kérdés: Január 9-én ónos esőzésre adtak ki riasztást, amely telephelyünket is érintette. A vezetőség a vidéki dolgozókat a délelőttös „A” műszakból 11 órakor hazaküldte a munkásjárattal, illetve azzal, amivel dolgozni járnak. A délutános „C” műszak vidéki dolgozóit pedig értesítették, ne jöjjenek be dolgozni. A helybéli munkavállalók maradtak dolgozni délelőtt, és felvették a munkát a helyben lakó délutánosok is. Egyébként a nagy ónos esőzés szerencsére elmaradt. A munkáltató január 14-én, szerdán kihirdette, hogy az érintett délelőttösöknek a fennmaradó három órát január 22-én kell ledolgoznia úgy, hogy 6 órától 14 óra helyett 17 óráig fog tartani a munkaidejük, a délutánosoknak pedig január 31. szombatra rendeli el a pénteki nap ledolgozását. Azaz a szombati pihenőnapot munkanappá módosítja, a 9-i pénteki munkanapot pedig pihenőnappá helyette. Egyébként négyhavi munkaidőkeret van érvényben, de rendszerint nincs „használatban”, általános munkarend szerint, 8-8 órában folyik a termelés. Az intézkedés felháborodást váltott ki, különösen a délelőttösök körében, mivel nem akarják ledolgozni a három órát, azt inkább igazolt, nem fizetett időtartamként számoltatnák el, de állásidőre és túlórára is gondoltak. Végül a vezetőség úgy döntött, hogy nyilatkoztassuk a dolgozókat, mit választanának. Az „A” műszak esetén: a fennmaradó három órát ledolgozzák 22-én, vagy nem dolgozzák le, de 9-ére csak öt órát számolunk el. A „C” műszaknál: a délutános 8 órát ledolgozzák 31-én szombaton, vagy szabadságot, illetve fizetés nélküli szabadságot kérnek rá. Az „A” műszakosok egységesen a le nem dolgozás és 5 óra elszámolás, a C műszakosok pedig egységesen a 31-i ledolgozás mellett döntöttek, a nyilatkozatokat pedig mindenki személyre szólóan kitöltötte.
1. A fenti körülmények, az előzetes riasztás, amelyre alapozva meghozta a döntéseit a munkáltató, minősülhet-e olyan elháríthatatlan külső oknak, amely mentesíti őt az állásidőre járó díjazás fizetésének kötelezettsége alól?
2. Ha a „C” műszak 9-i műszakja igazolt, nem fizetett távollétként kerül rögzítésre, a 31-i szombatra elrendelt, illetve részükről nyilatkozatban elfogadott 8 órás munkavégzés a havi kötelező óraszámon, illetve a 4 havi munkaidőkeretet tekintve a kereten felüli óraszámon kívül kellene, hogy jelentkezzen, ami túlóra? Vagy az általuk aláírt nyilatkozat, amelyben 9-ét pihenőnapként fogadják el utólag, és helyette a 31-i szombatot munkanapnak, védheti a céget egy munkaügyi ellenőrzés esetén, mint megállapodás a felek között?
3. Ha az időjárás miatt a dolgozóért a műszak végén nem tud eljönni a munkásjárat, vagy hazafelé elakad a busz, mi a teendője a munkáltatónak az Mt. szerint? Kell különbséget tenni a munkáltató felelősségében és teendőiben ilyen helyzetben aszerint, hogy autóval, munkásjárattal vagy „Volánnal” jár munkába a munkavállaló?
Részlet az állásfoglalásából: […] A január 9-i napon a munkáltató egyoldalú nyilatkozattal úgy rendelkezett, hogy az „A” műszakban dolgozó, vidéki munkavállalókat három órával hamarabb hazaküldte, a „C” műszak vidéki dolgozóit pedig mentesítette az aznapi munkavégzés alól. A munkáltató –...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 10.

Foglalkoztatás az általános munkarendtől eltérő beosztásban

Kérdés: Művelődési házban általánostól eltérő munkarendben dolgozó (kedd–szombat munkanap, vasárnap–hétfő pihenőnap), teljes munkaidős, az Mt. hatálya alatt álló munkavállalók munkaidejével kapcsolatosan szeretnék segítséget kérni.
1. Áthelyezett munkanap esetén az általános munkarendben foglalkoztatottak szombaton dolgoznak le olyan napot, ami egy-egy ünnepnap miatt pihenőnapnak minősül. A művelődési ház alkalmazásában állók szombaton eleve dolgoznak. Az ő esetükben hogyan működik például a december 24-i nap „ledolgozása”? Mikor kellene ezt teljesíteniük?
2. A művelődési ház szombaton 9–15 óra között van nyitva. Ha nincs rendezvény, akkor a munkavállalók is ebben az időintervallumban dolgoznak, azaz 6 órát. Ebben az esetben lesz olyan nap, amikor 10 órát kellene dolgozniuk? A heti/havi óraszám meg kell, hogy egyezzen az általános munkarendben dolgozók óraszámával?
3. Sok esetben a rendezvények miatt akár késő este/éjszaka is dolgoznak a munkavállalók. Az így keletkezett túlóra akár szabadidő formájában is biztosítható?
4. Megfelelő, ha a munkavállalók az általánostól eltérő munkarendben vannak foglalkoztatva? Vagy az ő esetükben célszerű lenne a más munkaidő-beosztás szerinti foglalkoztatás?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...pihenőnapját tölti [Mt. 97. § (2) bek.]. A kérdés szerinti esetben ettől eltérő munkarendről van szó, ami lényegében egy egyhetes munkaidőkeret, ahol minden héten azonos beosztás ismétlődik. A kérdésben említett rendezvények gyakorisága alapján megfontolandó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Részmunkaidős munkavállaló havi munkaideje

Kérdés: A részmunkaidős munkavállaló havi munkaidőkeretben dolgozik, heti 16 órában, melyet hétfő–kedd napokon, tömbösítve teljesít (a napok nincsenek rögzítve a munkaszerződésben). Alapbére havibérben van megállapítva. A decemberi ünnepnapok miatt szükséges-e arányosítani a ledolgozandó óraszámait december hónapban, vagy ünnepnapoktól függetlenül heti 16 órára, öt héten át hétfő–kedd napokra beosztható a munkaideje, napi 8 órában? A heti 40 órában dolgozó munkavállaló kevesebbet dolgozik abban a hónapban az ünnepnapok miatt, ezért a munkaidejét tömbösítve ledolgozó részmunkaidősnek is arányosan kevesebbet kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...kérdés szerint a munkavállaló heti 16 órás részmunkaidőben dolgozik, heti munkaidőkeretben, ahol hétfőre és keddre napi 8-8 órára van beosztva, a heti két pihenőnapján felül pedig a fennmaradó napokon 0 órát kell teljesítenie. Az Mt. szerint a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. január 13.

Áthelyezett munkanapon történő munkavégzés díjazása

Kérdés: Cégünknél nem tartjuk az áthelyezett munkanapokat, mert külföldre szolgáltatunk, több munkavállaló október 20-án kezdett, október 24-én dolgozott. Erre a munkanapra túlóra jár nekik, vagy csak sima munkanapi bér?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...az áthelyezett munkanapokra vonatkozó szabályozástól, akkor ehhez egyenlőtlen munkaidő-beosztás – és ehhez kapcsolódóan általában munkaidőkeret – elrendelésére van szükség [Mt. 93. § (1), (4) bek., 97. § (3) bek.]. A munkaidőkeretnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.

„Munkaidő-csúsztatás” – jogszabályi lehetőségek

Kérdés: Ahhoz, hogy a munkavállaló hivatalosan „csúsztatni” tudjon (egyik nap többet dolgozik, máskor később jön be), rugalmas vagy kötetlen munkaidő meghatározása szükséges? Mindkettő közös megállapodáson alapul, vagy egyoldalú nyilatkozat a munkáltató részéről? A rugalmas munkaidő alkalmazásához is munkaidőkeret meghatározása szükséges? Egyhavi munkaidőkeret alkalmazásával is megoldható mindez, melyről elegendő a munkáltatói tájékoztatóban informálni a munkavállalót?
Részlet az állásfoglalásából: […] ...ha a törzsidőt mindkét napon munkában tölti. Külön törvényi szabályozás hiányában ez a rendszer egyenlőtlen munkaidő-beosztásnak (munkaidőkeretnek) felel meg, ahol a munkavállaló döntheti el az adott napon teljesítendő munkaidőt azzal, hogy a törzsidőt mindenképpen...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. december 16.
1
2
3
4
…
62