577 cikk rendezése:
21. cikk / 577 Igazolatlan hiányzások elszámolása munkaidőkeretben
Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő által alkalmazott munkaidőkeret végén a munkaidőkeretre vonatkozó szabályok szerint eljárva figyelembe vesszük egyrészről a munkavállaló által teljesített munkaidőt, másrészről pedig a munkáltató által beosztott munkaidőt. Kölcsönvevő partnerünk azt kérte, hogy a munkáltató által beosztott munkaidő számításánál az igazolatlan hiányzásokkal érintett munkaidőt ne vegyük figyelembe, hogy a hiányzások által keletkezett többletórákra ne kelljen megfizetni a túlórapótlékot. Kérem szakmai állásfoglalásukat a kérdés kapcsán!
22. cikk / 577 12 havi munkaidőkeret alkalmazása kölcsönzött munkavállalókra
Kérdés: Gépkezelő munkakörben foglalkoztatunk munkavállalókat munkaerő-kölcsönzés keretében. A kölcsönvevő kollektív szerződése 12 havi munkaidőkeretet írt elő, azonban a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó munkaidőkeret időtartamát a jogszabály hat hónapban maximalizálja. Véleményünk szerint a munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók nem minősülnek a kölcsönvevő munkavállalóinak, mivel a munkaviszony a kölcsönbe adó és a munkavállaló között áll fenn. Az Mt. nem mondja ki, hogy a kollektív szerződés megkötésére, hatályára és alkalmazhatóságára vonatkozó szakaszok alkalmazása körében a kölcsönvevő minősülne munkáltatónak. Ennek okán nem lehet olyan rendelkezést kikötni a kollektív szerződésben, amely a kölcsönvevővel munkaviszonyban nem álló munkavállalókra vonatkozik, ebből adódóan a 12 havi munkaidőkeret nem alkalmazható a kölcsönzött munkavállalókra. Amennyiben a kölcsönzött munkavállalók az előírt szabályok szerint hathavi munkaidőkeretben kerülnek foglalkoztatásra, a kölcsönvevő azonban a saját állományában alkalmazott munkavállalókra a 12 havi munkaidőkeretet alkalmazza, nem sérül az egyenlő bánásmód elve? Hogyan jár el helyesen a kölcsönbe adó a munkaidőkeret elszámolásakor?
23. cikk / 577 Jelenléti adatok – a munkaidő-nyilvántartás alapja
Kérdés: Cégünknél az adminisztratív dolgozók esetében beléptetőrendszert használunk, ahol a munkavállalóknak az irodaház belépésekor, illetve a munkaidő befejezésekor mágneskártyával blokkolniuk kell. Jelenleg a beléptetőrendszer használata mellett még papíron vezetjük a munkaidő-nyilvántartást (jelenléti ív), ami a bérelszámolás alapdokumentuma is. Szeretnénk a papíralapú nyilvántartásról áttérni arra, hogy a beléptetőrendszer által kinyert időadatok legyenek a bérelszámolás alapjai. Ha erre a rendszerre váltunk, megfelelően teljesítjük-e az Mt. rendelkezéseit, miszerint a munkáltatónak kötelező nyilvántartani a rendes és rendkívüli munkaidőt, ügyelet, készenlét, szabadság kiadásával, valamint egyéb munkaidő-kedvezménnyel kapcsolatos adatokat? Az irodai beléptetőrendszer alapján kinyert jelenlét-nyilvántartás alkalmas-e arra, hogy helyettesítsék a munkáltató által kötelezően vezetendő munkaidő-nyilvántartást, lehet-e a bérszámfejtés alapdokumentuma? Amennyiben a munkavállaló korábban ér be a munkahelyére, és a munkaideje végénél később távozik, az túlórának számít-e? Cégünknél az irodai dolgozók általános munkarendben (hétfőtől péntekig), rugalmas munkaidő-beosztásban és havi munkaidőkeretben dolgoznak.
24. cikk / 577 Rendkívüli munkaidő heti pihenőnapon
Kérdés: Az Mt. 105. §-ának (1) bekezdése alapján hetenként két pihenőnapot, a (4) bekezdés szerint pedig havonta legalább egy pihenőnapot vasárnapra kell beosztani. A pihenőnap beosztása egyenlő-e azzal, hogy azt ténylegesen ki is kell adni? Ha pihenőnapra túlórát rendel el a munkáltató, azt a megfelelő díjazással ellentételezi, a pihenőnap kiadottnak minősül? Tehát megsérti-e a két pihenőnap és a havi egy vasárnapra eső pihenőnap beosztásának követelményét a munkáltató, ha az adott naptári hónapban például minden vasárnapi pihenőnapra túlórát rendel el? A feltett kérdésekre adott válasz független-e munkaidőkeret alkalmazásától?
25. cikk / 577 Munkaidőkeret tartamának módosítása
Kérdés: Adott egy hotel, ahol egyes részlegeken hathavi munkaidőkeretben dolgoznak. A hathavi keretnek október végén lesz vége. A vezetőség azt szeretné, hogy novembertől egy alkalommal háromhavi keret legyen, és ennek a háromhavi keretnek a végén visszaállnak a hathavi keretre. Természetesen a tájékoztatási kötelezettséggel tisztában vannak. Megoldható-e az éven belüli kétszeri keretmódosítás?
26. cikk / 577 Rendkívüli munkaidő elszámolása általános munkarendben
Kérdés: Egyik intézményünkben a 4 havi munkaidőkeretet egy ideig nem hosszabbítjuk meg, hanem kifizetésre kerülnek a túlórák (Kjt.-sek és Mt.-sek tekintetében). Helyesen járunk el, ha így számoljuk a kollégáknak a túlórákat: a túlóra napi maximum 4 óra lehet, heti maximum 8 óra és havi maximum 32 óra? Szombatra vagy 100% pótlék, vagy 50%+1 szabadnap jár (mert ez a 6. nap, amikor dolgozik). Vasárnapra jár a 100% pótlék és ugyanannyi szabadidő órában, amennyit dolgozott (ott nem egész szabadnap jár, csak a munkavégzéssel egyenlő szabadidő).
27. cikk / 577 Munkaszüneti nap díjazása készenléti jellegű munkakörben
Kérdés: A cégünk készenléti jellegű munkakört alkalmaz (biztonsági őrök). Órabéresek, munkaszerződésük szerint az alapbérük a törvény által megengedett bérpótlékokat tartalmazza. Ha a munkavállaló nem dolgozik fizetett ünnepen, megkapja a fizetett ünnepre járó 12 órás távolléti díjat. Ha dolgozik a munkavállaló fizetett ünnepen, jár-e neki pluszban a munkaszüneti napra járó távolléti díj a ledolgozott órabérén felül, vagy ilyen esetben csak az órabért kell kifizetni részére? A munkáltató szerint nem járna pluszban annak, aki dolgozik fizetett ünnepen, mert a munkaszerződés alapján az órabérük magasabb, ami magában foglalja a pótlékokat. De ha így számoljuk, az a dolgozó, aki nem dolgozott fizetett ünnepen, jobban jár, mert ő megkapja 12 órára a távolléti díjat. Aki pedig dolgozott, az csak a ledolgozott napra kap bért, és nem kapná meg pluszban a fizetett ünnep után a távolléti díjat.
28. cikk / 577 Bérkifizetés havibér esetén munkaidőkeretben
Kérdés: A munkáltató 4 havi munkaidőkeretben a dolgozók bizonyos csoportját havibérben foglalkoztatja. Az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – a havi alapbére jár. Különmegállapodásban el lehet-e térni ettől a szabálytól olyan módon, hogy minden hónapban kifizetésre kerülnek – a havi alapbéren túl – a ténylegesen ledolgozott órák, a munkaidőkereten felül végzett rendkívüli munka pótléka pedig a munkaidőkeret végén kerül kifizetésre? Amennyiben ilyen megállapodás nem köthető, akkor az Mt. 156. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján pontosan mit kell havonta és mit a keret végén kifizetni a munkáltatónak: 1. Csak a munkaszerződés szerinti havi alapbért, vagy 2. A havi alapbéren kívül a munkaidőkereten felül teljesített rendkívüli munkaidőre eső alapbért és annak pótlékát is? 3. Esetleg az alapbért és a rendkívüli munkaidőre járó alapbért (a rendkívüli munka pótlékát a munkaidőkeret végén)?
29. cikk / 577 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke munkaidőkeretben
Kérdés: Munkaidőkeretben foglalkoztatott közalkalmazott beosztását váratlan esemény miatt négy napon belül kellett módosítani. Emiatt rendkívüli munkavégzést kellett elrendelni. Munkaidőkeret esetén választhatja-e azt a dolgozó, hogy szabadnapot kér, vagy ki kell fizetni a rendkívüli munkavégzést?
30. cikk / 577 Pihenőnap-áthelyezés munkaidőkeret hiányában
Kérdés: Általános munkarend szerinti foglalkoztatás esetén jogszerű-e az, hogy egy hétköznapra eső munkanapot pihenőnappá tegyen a munkáltató, és helyette valamely szombaton dolgoztassa azt le? (Pl. 08. 30-ai péntek délelőttös, délutános és éjszakai műszakot 09. 14-én szombaton.) A Munkaügyi Levelek 249. számában a 4765. sorszámú kérdésre adott válaszban szerepel az alábbi rész, mely a kétséget okozza:
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
„Általános munkarendben a munkanapok hétfőtől péntekig tartanak, a heti két pihenőnap a szombat és a vasárnap [Mt. 97. § (2) bek.]. Ebből következően, ha munkáltató bármelyik hétköznapra pihenőnapot rendel el az előző szabály alapján, akkor az erre a napra eső (rendes) munkaidőt nem tudja más napokra beosztani.”
Alkalmazható-e erre a problémára, ha a munkáltató munkaidőkeretet rendel el? Egyáltalán feltétele-e a munkanap-áthelyezésnek a munkaidőkeret alkalmazása?
