Elháríthatatlan ok miatti mentesülés

Kérdés: Egyik munkavállalónk telefonált, hogy nem tud munkába jönni földomlás miatt, ami elzárta a falujába vezető egyetlen utat. Ezt elháríthatatlan külső oknak gondoljuk. Jól látjuk, hogy az új Mt. alapján erre már nem kell díjazást fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...teljesítése alól a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár [régi Mt. 138. § (7) bek.].Fentiek alapján, mivel a két törvény ugyanazt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. február 4.

Képzési munkaidő-kedvezmény méltányosságból

Kérdés: Közigazgatási szervként általunk foglalkoztatott, Mt. hatálya alatt álló munkavállalónk fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezmény méltányosságból történő biztosítása iránti kéréssel fordult hozzánk. Közszolgálati szabályzatunk erre minden dolgozónak lehetőséget biztosít, egyedi méltányolás alapján. Jogosan járunk-e el, ha kedvező vezetői döntés után, méltányosságból megadjuk a munkavállaló számára a fizetett tanulmányi szabadidő-kedvezményt?
Részlet a válaszából: […] ...tanulmányi szerződést köthet a munkáltatóval, illetve – tanulmányi szerződés nélkül is – a munkáltató biztosíthat számára munkaidő-kedvezményt. Az Mt. 146. §-ának (2) bekezdése alapján a munkavállaló a munkáltató hozzájárulása alapján is mentesülhet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Tanulmányi szerződés

Kérdés: Köthető-e tanulmányi szerződés családi gazdasággal is, ha az illető annak tagja, de már tanulmányait elkezdte?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény, hogy a már megkezdetttanulmányokra kössék a tanulmányi szerződést, értelemszerűen ekkor a szerződésáltal biztosítandó munkaidő-kedvezmény már csak a szerződéskötést követő időrevonatkozhat, de annak nincs akadálya, hogy a tanulmányok költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. május 2.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke kötetlen munkaidőben

Kérdés: Munkavállalóink kötetlen munkaidőben dolgoznak, maguk határozzák meg, hogy mikor és mennyit töltenek munkával. Egyetlen elvárás feléjük, hogy minden hónapban a munkanapoknak megfelelő 8 órás munkamennyiséget teljesítsék. Többen jelezték, hogy szeptemberben a 22 munkanapra eső rendes óraszámon felül kellett munkát végezniük, mivel sok volt a feladat. Ilyen esetben kell-e a havi munkabéren felül fizetnünk valamit? Hogyan állapítsuk meg, hogy mennyit, hiszen jelenléti ívet nem vezettek?
Részlet a válaszából: […]  Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendesmunkabérén felül a törvény szerinti ellenérték illeti meg, ami – attól függően,hogy a rendkívüli munkavégzés munkanapon vagy pihenőnapon/pihenőidőben történt– pótlék és/vagy szabadidő [Mt. 147. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. december 12.

Munkabér-kifizetés időpontja

Kérdés: A nyári szabadságolások elhúzódása miatt a bérszámfejtő kollégáink többségét szeptember elején tudtuk csak szabadságra küldeni. Emiatt az augusztusi hónap számfejtését előre kellett hoznunk. Az augusztusi bérét minden munkavállalónk augusztus 31-én kapta meg a bankszámlájára. Az Mt. szerint a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a munkabért kifizetni. Jól gondolom, hogy nem sértettünk törvényt a korábbi kifizetéssel?
Részlet a válaszából: […] ...nyilvántartani a munkavállalók rendes és rendkívülimunkaidejével, ügyeletével, készenlétével, szabadságának kiadásával és egyébmunkaidő-kedvezményével kapcsolatos adatokat. A nyilvántartásbólmegállapíthatónak kell lennie naptári naponként vagy egybefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.

Üzemi tanács tagjának díjazása

Kérdés: Az üzemi megállapodásunkban szeretnénk díjazást megállapítani az üzemi tanács valamennyi tagjának, mivel sok pluszfeladatot látnak el e minőségükben, amivel segítik a társaság működését. Van erre lehetőség, vagy csak az üzemi tanács elnöke kaphat díjazást?
Részlet a válaszából: […] ...a törvény más esetben kifejezetten szabályozza azt, hogy hol térhet el azüzemi megállapodás a törvényi szabályoktól – például a munkaidő-kedvezményfelhasználása [Mt. 62. § (2) bek.] esetében –, így álláspontunk szerint nincslehetőség arra, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. szeptember 19.

Központi üzemi tanács tagjának munkaidő-kedvezménye

Kérdés: A helyi üzemi tanács egyik tagja cégünknél egyben a központi üzemi tanács tagja is. Az üzemi megállapodás alapján mind a helyi, mind a központi üzemi tanács esetében van lehetőség arra, hogy bármelyik tag az üzemi tanács elnökének engedélye alapján az összesített munkaidő-kedvezményből az őt megillető hányadnál többet használjon fel. A kérdésem, hogy ebben az esetben is érvényesül az a korlát, hogy a munkavállaló legfeljebb a munkaidő felében mentesülhet a munkavégzés alól?
Részlet a válaszából: […] ...üzemi tanács tagját havi munkaideje tíz százalékának, elnökéthavi munkaideje tizenöt százalékának megfelelő munkaidő-kedvezmény illeti meg.Az üzemi tanács tagjai és elnöke részére járó összesített munkaidő-kedvezményfelhasználását az üzemi megállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 18.

Tanulmányi szabadság – a kiesett munkaidő elszámolása a munkaidőkeretben

Kérdés: Munkavállalóink négyhavi munkaidőkeretben dolgoznak. Bérszámfejtéskor az Mt. 118/A. § (5) bekezdés alapján a 151. § (2) bekezdésében megjelölt távollét és a keresőképtelenség időtartamára eső napokat az irányadó napi munkaidő mértékével figyelembe vesszük. Két munkavállalóval tanulmányi szerződést kötöttünk, mely szerint az általuk igénybe vett tanulmányi szabadság idejére részükre nem jár díjazás, azokat a napokat igazolt, nem fizetett távollétként könyveljük. Kérdésem, hogy ezeket a napokat – illetve az ezeknek megfelelően számított órákat – figyelembe kell-e vennünk a munkaidőkeret számításánál "teljesített munkaóraként" vagy nem?
Részlet a válaszából: […] ...szükséges szabadidőtbiztosítani [Mt. 115. § (1) bek.], míg a nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő munkavállalónak tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár,ha azt munkaviszonyra vonatkozó szabály elrendeli, vagy a tanulmányi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Tévesen kifizetett munkabér visszakövetelése

Kérdés: Az egyik munkavállalónk gyermeke születése miatt két hetet kért, hogy feleségét hazavihesse, és otthon lehessen a családdal. Tévedésből azonban a távollét mindkét hetét a gyermek születése miatti munkaidő-kedvezmény keretében számfejtettük le, és így olyan időszakra is bért fizettünk, amire nem kellett volna. A munkavállaló ezt a következő hónapban jelezte is, de valahogy nem került be a rendszerbe, csak most, mintegy fél évvel később. A kérdésem, hogy van-e lehetőség visszavonni a bért, mivel a 60 napos határidő már eltelt?
Részlet a válaszából: […] ...alaptalanságátfel kellett ismernie, vagy azt maga idézte elő [Mt. 162. § (1)–(2) bek.].Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát,melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. június 27.

Szakszervezeteknek biztosított kedvezmények

Kérdés: A korábban a cégünknél működő szakszervezet mellett nemrég egy újabb is alakult, amely jelentős munkavállalói létszámot tömörít. Az elmúlt években több megállapodásunk is született a régi szakszervezettel arra vonatkozóan, hogy a jogosultságaikat milyen módon gyakorolhatják (pl. helyiséghasználat, a munkaidő-kedvezmény igénybevételének bejelentése). Most az új szakszervezettel is meg kell állapodni ezekről? Kötelesek vagyunk-e ugyanazokat a jogosultságokat biztosítani neki is?
Részlet a válaszából: […] A munkavállalóknak joga, hogy – a külön törvénybenmeghatározott feltételek szerint – gazdasági és társadalmi érdekeikelőmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkalegyütt érdek-képviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. április 4.
1
4
5
6
8