Találati lista:
1. cikk / 31 Felelősség – a tüdőszűrő vizsgálatra menet bekövetkezett baleset
Kérdés: A foglalkozás-egészségügyi orvos tüdőszűrő vizsgálatra kötelezte a munkavállalót. A munkavállaló a tüdőszűrő vizsgálat helyére való utazás során – mely nem munkaidőben történt – gépjárművével balesetet szenved. Hogyan minősül ez az eset? Munkajogi vonatkozásban fennáll a munkáltatói kártérítési felelősség? Munkavédelmi vonatkozásában munkabalesetnek minősül? Társadalombiztosítás vonatkozásában üzemi balesetnek tekintendő?
2. cikk / 31 Baleseti táppénz meghosszabbíthatósága
Kérdés: Egy karbantartó munkavállaló 2024. I. hó 8. napján munkahelyi balesetet szenvedett. Elesett, és a csuklója megsérült; a balesetnél nem cipelt semmit, csak megbotlott. Sajnos nem tud fogni, kiesik a kezéből minden, ezért az orvosa még mindig táppénzen tartja. Az utolsó jelentkezésénél közölte, az orvosa elküldi felülvizsgálatra, hogy még egy évig maradjon táppénzen, folytatódjon a munkabaleseti keresőképtelensége. Lehetséges-e, hogy még egy évig vagy tovább legyen táppénzen munkahelyi baleset címén? Köteles-e a munkáltató a cafeteriát kifizetni neki, hiszen egész évben nem dolgozott?
3. cikk / 31 Munkaközi szünet alatti baleset minősítése
Kérdés: Társaságunk egyik munkavállalóját (ebédelés céljából igénybe vett) munkaközi szünetben a munkavégzés helyéhez közeli egyik gyalogátkelőhelyen egy személygépjármű elütötte. A munkaközi szünet nem része a munkavállaló napi munkaidejének, illetve a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása a munkáltató engedélyével történt. A munkáltató egyébként a munkahely épületében biztosít szervezett étkeztetést. A társaság az esetet üzemi balesetként kezeli (üzemi baleseti jegyzőkönyv készült a balesetről), azonban arra vonatkozóan, hogy az említett balesetet munkabalesetnek minősül-e, a munkáltatónak nem sikerült egységes álláspontot kialakítania. A konkrét esetben a baleset munkabalesetnek minősül-e? Általánosságban milyen szempontokat kell figyelembe venni annak megállapításához, hogy a munkaközi szünetben a munkahely elhagyása során történt baleset munkabalesetnek minősül-e? Például, a munkáltató nem szabályozza a munkaközi szünetben az épület elhagyását, de eltűri, hogy a munkavállalók gyakorlatilag bárhova, bármilyen célból kimenjenek; vagy ha a munkáltató szabályozza ugyan, hogy csak ebéd vásárlása céljából lehet elhagyni a munkahelyet, de a távozásra attól eltérően kerül sor; mennyiben változtat mindezek megítélésén, ha egyébként a munkáltató biztosítja épületen belül az étkeztetést stb.?
4. cikk / 31 Változó munkahely – magasabb bérrel
Kérdés: Annak ellenére, hogy a változó munkahely fogalma megszűnt, nálunk a munkavállalók még e szó tényleges jelentése alapján vannak besorolva egy úgynevezett TP-kategóriába. Aki változó munkavégzés szerint van besorolva, kb. 15.000 Ft-tal többet kap havonta. Erre tekintettel – véleményem szerint – a munkavédelmi megbízott átsorolását is el kéne végezni, mert ő a munkaviszonyára tekintettel lett megválasztva, és ő is mehet, megy a telephelyekre, illetve a munkavégzések helyére.
5. cikk / 31 Munkabaleset kötetlen munkarendben
Kérdés: Munkavállalónk kötetlen munkarendben dolgozik. Ez azt jelenti, hogy különösebb megkötések nélkül saját maga dönti el, hogy mikor jön be a munkahelyre. Elég változatos időpontokban lehet vele találkozni, akár hétköznap, akár hétvégén éjszaka is, rendszertelenül. Az egyik szombati nap – állítása szerint – délután bejött, és estefelé, távozáskor a félhomályban megbotlott az irodában lévő belső lépcsőn, és elesett. Elmondása szerint üldögélt ott egy darabig, amíg ki nem tisztult a feje, majd lement segítséget kérni. Az nem vitatott, hogy aznap délután bent volt, mivel 17:30-ig volt levelezése, és az sem, hogy valahol, valamikor elesett, mivel a földszinten működő bár irodájába bekopogott éjjel 11 óra körül, és ott hívták hozzá a mentőt. Most azonban azt állítja, hogy a baleset munkabaleset volt, és kártérítést kér. Jogosan?
6. cikk / 31 Külföldi baleset – a kivizsgálására illetékes hatóság
Kérdés: Magyar székhelyű munkáltató magyar jog alapján foglalkoztatott munkavállalót kiküldött Németországba tartós kiküldetésbe dolgozni. Ott baleset érte, amit a német Kriminalpolizei kötelezően kivizsgált. A hazai hatóságnál is bejelentésre került a baleset. A német hatóság illetékes volt a balesetet kivizsgálni? Miért nem fogadják el Magyarországon a vizsgálat megállapításait? Egyáltalán illetékes-e a kivizsgálásra a magyar munkavédelmi hatóság?
7. cikk / 31 Munkahelyi balesettel kapcsolatos munkáltatói kötelezettségek
Kérdés: Csonkolásos munkahelyi baleset ért, a munkáltatónál azonban nem vettek fel jegyzőkönyvet, mentőt se hívtak, és nem tájékoztattak arról sem, hogy mi a teendőm. Milyen jogaim vannak, mit tehetnék?
8. cikk / 31 Özvegyi nyugdíj és kártérítés
Kérdés: A férjem a munkaidő letelte után hóügyeletben volt. Minek minősül ez az idő? Sajnos a hazafelé történt balesetét nem minősítették munkahelyi, illetve úti balesetnek, ezért csak egy évig kaptam özvegyi nyugdíjat. Helyesen jártak el?
9. cikk / 31 Üzemi baleset elbírálása
Kérdés: Mennyi időt vesz igénybe a munkahelyi baleset igazolása? 2016 januárjában rakodás közben baleset ért, eltört az egyik térdem, a mai napig kezelésekre járok. Se táppénzt, se fizetést nem kapok, 2016. március 31-gyel megszüntették a munkaviszonyomat is.
10. cikk / 31 Baleset csoportépítő tréningről hazafelé – a munkáltató felelősségének kérdései
Kérdés: A cég csoportépítő tréninget tartott a Balaton mellett. Visszautazáskor az egyik kocsi és a benne ülő dolgozók súlyos balesetet szenvedtek. Ez munkahelyi balesetnek tekinthető-e?
