Önkormányzati intézmény vezetője – csak felsőfokú iskolai végzettséggel

Kérdés: Községi önkormányzat fenntartásában lévő, de önálló intézményként működő (önálló gazdálkodás és munkáltatói jogok) étkező-konyha többek között gyermekétkeztetési és szociális étkeztetési feladatot lát el. Az étkező-konyhát vezető intézményvezetőnek (magasabb vezető, kinevezés szerinti munkaköre élelmezésvezető) rendelkeznie kell felsőfokú iskolai végzettséggel is az OKJ-s élelmezésvezetői szakképzettség mellett? Ugyanis a Kjt. 23. §-a szerint a magasabb vezető csak felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkező közalkalmazott lehet, ugyanakkor a 83/A. § (2) bekezdése kimondja, hogy az önkormányzattal közalkalmazotti jogviszonyban álló esetében a 23. § nem alkalmazható. Fenti esetben alkalmazni szükséges a Kjt. 83/A. §-át? Ha igen, akkor mely jogszabály alapján kell megállapítani a magasabb vezető esetében az iskolai végzettség szintjét, illetve milyen felsőfokú iskolai szakképzettséggel kellene rendelkeznie?
Részlet a válaszából: […] Az étkező-konyha intézményvezetője nem az önkormányzattal áll közalkalmazotti jogviszonyban, hanem az étkező-konyhával, amely jogi személyként a munkáltatója. Az önkormányzat csak a munkáltatói jogokat gyakorolja felette, mégpedig a Mötv. szerinti bontásban: az alapvető...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. május 12.

Címzetes igazgatói pótlék lehetséges összege

Kérdés: Önkormányzati fenntartású óvodában az igazgató vezetői megbízása július 31. nappal lejár. „Nők 40”-nel szeretne nyugdíjba menni, és evégett jogviszonyát meg is szüntetni, felmentéssel, felmentési idővel. Felmentési ideje 60 nap + 6 hónap. A vezetői feladatait végig szeretné vinni, ezért a munkavégzés alóli felmentése augusztus 1-jével kezdődne. Így a jogviszony vége: november 30-a. Kérésének megfelelően igazgatói megbízásának lejártát követően mentesítésre kerül a munkavégzés alól, a mentesítés idejére illetményre jogosult, azonban a vezetői megbízási díja az igazgatói megbízás megszűnésével egyidejűleg megszűnik. A Púétv. alapján a címzetes igazgatói cím jogszabály alapján jár, a vele járó vezetői megbízási díj mértéke azonban a fenntartó által állapítható meg a feltételek megléte esetében: A Púétv. 73. §-ának (12) bekezdése alapján „a korábban legalább két alkalommal öt év időtartamot igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót »címzetes igazgatói« vagy »címzetes főigazgatói« cím illeti meg, ameddig az igazgatói vagy főigazgatói megbízásának lejártát vagy megszűnését követően a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonya továbbra is ugyanabban az intézményben áll fenn. A címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár.”
A két alkalommal igazgatóként foglalkoztatott köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló feltétel megfelel-e annak, hogy a mi esetünkben ő az utolsó 5 évben igazgató volt, de előtte lévő 5 évben intézményvezető? Hiszen az igazgatói titulus a jogszabállyal 2024. január 1-jén lépett hatályba. Természetesen így a 2×5 év megléte először intézményvezetőként, másodszor pedig igazgatóként teljesül. A „címmel a fenntartó által megállapított mértékű vezetői megbízási díj jár” mondat azt jelenti, hogy teljesen szabad a mérlegelés? Vagy esetleg bármilyen más jogszabályban találhatunk-e egy minimumtól maximumig határt az összeg meghatározásánál, ami segíthet nekünk?
Részlet a válaszából: […] Első kérdésükre a válasz igen, hiszen az „intézményvezető” és az „igazgató” csak elnevezésbeli változást jelent. A Púétv. 160. §-ának (5) bekezdésébe foglalt átmeneti szabály egyébként erről kifejezetten rendelkezik is: „címzetes igazgatói, címzetes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2026. április 14.
Kapcsolódó címkék:    

Vezetői megbízás megszűnése és a díjazás

Kérdés: Hogyan járunk el helyesen az alábbi esetben? Egy Kjt.-s alkalmazottunk, aki szakmai munkakörén túl vezetői megbízással rendelkezett, vezetői megbízása a határozott idő lejártát követően megszűnt, meghosszabbításra nem került. Esetében az illetményét milyen formában kell meghatározni? Az alapmunkakörébe visszahelyezzük, a bére viszont miként kellene, hogy változzon? Az alapmunkaköréhez tartozó illetményt kell meghatározni? Jól gondoljuk, hogy továbbra nem jár neki az a munkáltatói döntésen alapuló illetményrész, amit gyakorlatilag a vezetői megbízásért kapott? Illetve mi az, amire még gondolni kellene?
Részlet a válaszából: […] A magasabb vezetői, illetve vezetői feladat ellátására magasabb vezető, illetve vezető beosztásra történő megbízással kerül sor. Ennek feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a magasabb vezetői, illetve vezetői beosztásból...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. január 14.

Szakszervezetitagdíj-utalás – a személyes adatok védelme

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szakszervezeti tagdíjat a munkáltató térítés ellenében köteles levonni, és a megfelelő számlaszámra utalni. A munkáltató a GDPR-re hivatkozva megtagadhatja a tagdíj levonását a munkavállaló belépési nyilatkozata, kérése ellenére?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállalók munkabéréből a szakszervezeti vagy egyéb érdekképviseleti tagdíjat a munkavállaló írásbeli kérelmére köteles levonni, és a munkavállaló által megjelölt szakszervezet vagy egyéb munkavállalói érdekképviselet javára köteles a kérelemben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 26.

Munkakör-meghatározás a határozott időre szóló vezetői megbízás megszűnése után

Kérdés: Hogyan értelmezendő a Kjt. 23. §-ának (6) bekezdésében foglalt eredeti munkakör a következő esetben? Egy közalkalmazott kinevezés szerinti munkaköre csoportvezető. A vezetői megbízatása lejárt, az nem kerülne meghosszabbításra. Ilyen esetben milyen munkakörbe kellene visszahelyezni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. szerint a vezetői feladatok ellátása vezetői megbízással történik. A (magasabb) vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott a kinevezés szerinti munkaköre mellett látja el a vezetői feladatait. A megbízás jogszabályban megjelölt, legfeljebb 5 évig terjedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 8.

Óvodavezető-helyettesi pótlék megvonása a veszélyhelyzet okán

Kérdés: A veszélyhelyzet alatt az önkormányzati óvodában, ahol óvónőként heti 24 óra neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben és óvodavezető-helyettesként dolgozom, nincsenek gyermekek. A vezetőhelyettesi pótlékom 36 450 Ft volt, amely a minimálisan adható összeg. Ezt most az önkormányzat a veszélyhelyzetre hivatkozással elvette. Törvényesen jártak el? Mit tehetek?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 65. §-ának (3) bekezdése és 8. melléklete alapján azt a pedagógust, óvodapedagógust, aki intézményvezető-helyettesi feladatokat lát el, megilleti az illetményalap 20-40%-a közötti mértékű intézményvezető-helyettesi pótlék. Az intézményvezető-helyettesi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 23.

Óvodavezetői megbízás megszűnése

Kérdés: Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. végrehajtási rendeletének, a 326/2013. Korm. rendelet szabálya azt célozza, hogy a nevelési év rendjéhez igazodva a nyári óvodai szünet alatt kerüljön sor vezetőváltásra, akkor, amikor a legkevesebb feladatot kell ellátni a köznevelési intézményben. A szabály...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 18.

Közalkalmazott továbbfoglalkoztatása vezetői megbízás megszűnését követően

Kérdés: Közalkalmazottunk dietetikusként napi nyolc órában dolgozott, azonban az ellátandó feladatok nem tették ki a napi munkaidejét, amit úgy oldott meg öt évvel ezelőtt a munkáltató, hogy négyórás dietetikusi munkakör mellett vezetői megbízást adott a közalkalmazottnak a konyha vezetésére. Jelenleg a munkáltató nem kívánja meghosszabbítani a közalkalmazott szociális konyhavezetői megbízását. Tudomásunk szerint a Kjt. előírja, hogy az eredeti munkakörébe kell visszahelyezni a közalkalmazottat a vezetői megbízás megszűnése után. Ez a kinevezés szerint nyolcórás dietetikus, ugyanakkor napi nyolc órában továbbra sincs szükség erre a munkakörre, csak négy órában. Van-e arra lehetőség, hogy napi négy órában alkalmazza a munkáltató a közalkalmazottat dietetikusként, vagy mindenképpen nyolcórásnak kell visszahelyezni? Esetleg a munkáltató felajánlhat-e négyórás dietetikusi munkakört a közalkalmazottnak, és mellette négy órában egy másik munkakört? Ha pedig ezt a felajánlást nem fogadja el a közalkalmazott, a munkáltató milyen lépést tud tenni, jogszerűen felmentheti a közalkalmazottat? Hogyan jár el a munkáltató a jogszabályoknak megfelelően úgy, hogy a közalkalmazott ne forduljon bírósághoz?
Részlet a válaszából: […] A vezetői feladat ellátása vezető beosztásra történő megbízással történik. A magasabb vezetői, illetve vezetői megbízás feltétele, hogy a közalkalmazott – a kinevezés szerinti munkaköre mellett – látja el a vezetői beosztásból eredő feladatait [Kjt. 23. § (1) bek.]...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 13.

Szakszervezeti tagdíj levonása a munkabérből

Kérdés: A szakszervezeti tagdíjat a munkáltató a munkabérből rendszeresen levonja, viszont a szakszervezet számlájára csak késedelmesen utalja át, előfordul, hogy egy hónapos késéssel. Van-e valamilyen kötelezettsége a munkaadónak az átutalással kapcsolatban, be kell-e tartania valamilyen határidőt?
Részlet a válaszából: […]  A munkáltató a munkabérből kizárólag jogszabály,végrehajtható határozat vagy a munkavállaló hozzájárulása esetén eszközölhetlevonást [Mt. 161. § (1) bek.] Ez irányadó a szakszervezeti tagdíj levonásárais. A munkáltató a levonásért, illetve a tagdíjnak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 10.

Köztisztviselői vezető lemondása

Kérdés: Polgármesteri hivatalban osztályvezetői megbízással rendelkező köztisztviselő [a Ktv. 31. § (5) bekezdését figyelembe véve] lemondhat-e indokolás nélkül vezetői megbízásáról azonnal, vagy csak a 30 napos lemondási idő megjelölésével? Lehet-e a lemondási idő 30 napnál rövidebb?
Részlet a válaszából: […]  A Ktv. szerint a vezetői megbízásról a köztisztviselőbármikor indokolás nélkül, harmincnapos lemondási idő megjelölésével lemondhat.A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges [Ktv. 31. §(5) bek.]. Az idézett szabály eltérést nem engedő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. november 2.
1
2