Könyvtáros és pedagógiai asszisztens – végzettségek a besoroláshoz

Kérdés: Hogyan kell besorolni egy iskolában dolgozó, nevelést és oktatást közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott könyvtárost, aki a főiskolai szintű könyvtáros szakképzettsége mellett egyetemi közgazdász szakképzettséggel is rendelkezik, valamint azt a pedagógiai asszisztenst, aki rendelkezik középfokú OKJ-s pedagógiai asszisztens szakképzettséggel, de mellette van főiskolai végzettsége is? A 326/2013. Korm. rendelet 2. számú melléklete szerint a könyvtáros E-J kategóriába sorolható. E rendelet 32. §-a azt mondja ki, hogy ha külön jogszabály nem határozza meg a képesítési feltételeket, mindig a legmagasabb végzettsége, szakképzettsége szerint kell besorolni. Eszerint elfogadom az egyetemi végzettséget, mert ágazati jogszabály nem írja elő a feltételeket? Azért is furcsa ez nekem, mert pályázati feltételként nyilván megjelöli a munkáltató a könyvtáros szakképzettséget, hiszen ezzel tudja ellátni a munkakörét.
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 32. §-át megelőző alcím a következő: "13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok". A 31. § (1) bekezdése szerint a köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 2.

Tanítási szünet és szabadság

Kérdés: A 2019/2020-as tanévben iskolánkban február 10-től 14-ig síszünet volt. A tanév rendje szerint hat tanítás nélküli munkanap lehet egy általános iskolában, amiből egyet pályaorientációra kell felhasználni. A munkáltató február 13-14., hétfő, keddi napokra tett ebből két napot, a többi napra mindenkinek szabadságot kellett kiírni a szünet napjaira. Miért nem mehetett a teljes síszünet ebből a hat napból, miért kényszerít a munkáltató arra, hogy szabadságot vegyünk ki?
Részlet a válaszából: […] A tanítási szünet a diákok számára jelenti azt, hogy nincs tanítás. A pedagógusok viszont közalkalmazotti vagy munkaviszonyban állnak, tehát arra, hogy mentesüljenek a munkavégzés alól, a Kjt. vagy az Mt. szerinti valamely jogcímen kerülhet sor. Ilyen jogcím a szabadság is. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 12.

Vezetőváltás az óvodában

Kérdés: Vezetőnk negyven év szolgálati idővel nyugdíjba vonul. Július 31-ig van állományban, utána a munkáltató kiadja a szabadságát, majd nyolc hónap felmentési idő következik, amit a fenntartó engedélyével nem kell munkával töltenie, mentesül a munkavégzés alól, mivel egy munkahelyen töltötte a közalkalmazotti jogviszonyát. A vezetői ciklus második évében van jelenleg. Így számítva 2021. április-május a nyugdíj kezdete. Ilyen esetben törvényileg mikor szabályos a vezetői pozíció meghirdetése, a pályázat kiírása? Én mint helyettes pályázatot szeretnék beadni. A fenntartó közölte, hogy a felmentési idő első négy hónapjában nem vehetünk fel embert, csak a felmentési idő második négy hónapjára. Gondolom, a vezetői feladatok ellátásával engem mint helyettest fognak megbízni. A vezető távolléte – a szabadság, illetve a munkavégzési kötelezettség alóli felmentés – alatt a vezetői feladatok ellátása a szervezeti és működési szabályzat alapján történik, vagyis a feladataim közé tartozik. Ezt óvodai csoportbeli tevékenységem mellett kell ellátnom, vagy már óvodai csoport vezetése nélkül? A bérezés hogyan alakul, amennyiben vezetői feladatok ellátásával is megbíznak? Ugyanennyi illetményért a plusz vezetői feladatokat el kell látnom? Hatcsoportos óvodáról van szó. A jelenlegi vezetővel harminc éve dolgozunk együtt, én öt éve helyettesként. Együtt vezettük az intézményt, készülve a nyugdíjazására. A folyamat és a díjazás kérdése nem világos számunkra (az óraszámok alakulása, a munkaidő, a vezetői pótlék a szabadságára és a felmentési idejére, vezetői pályázat meghirdetésének ideje).
Részlet a válaszából: […] Noha nem említi a kérdés, a tényállásból arra lehet következtetni, hogy a munkáltató minden bizonnyal a Kjt. hatálya alá tartozik, ebből következően Ön és az intézmény vezetője közalkalmazotti jogviszonyban állnak. Az az állítás, miszerint a vezető július 31-ig van...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. február 4.

Intézményvezető-helyettes – a megbízás egy képesítési feltételéről

Kérdés: Gimnáziumunk fenntartója a kinevezni javasolt intézményvezető-helyettes személyét nem fogadja el azzal az indokkal, hogy az intézményvezető-helyettes magasabb vezetőnek számít, ezért rendelkeznie kell pedagógus-szakvizsga keretében megszerzett intézményvezetői szakvizsgával. Valóban így van ez?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 23. §-ának (2) bekezdése értelmében a munkáltató vezetője és helyettese, valamint a munkáltató működése szempontjából meghatározó jelentőségű feladatot ellátó vezető magasabb vezetőnek minősül. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja pedig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 25.

Külföldi vendégkolléga az óvodában – a jogi státusz kérdése

Kérdés: Óvodánk módszertani fejlesztések révén kidolgozta sajátos nevelési pedagógiai programját. Ennek alkalmazása érdekében egy külföldi intézettől megkeresést kaptunk, megkérdezve, hogy féléves tanulmányútra fogadnánk-e a külföldi intézet kollégáját. Naponta 6-8 órát töltene óvodánkban, elméleti és gyakorlati továbbképzésben részesülne. Milyen jogi keretek között (együttműködési megállapodás, munkaviszony) kerülhet erre sor?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. és végrehajtási rendeletei nem tartalmaznak speciális szabályokat a külföldről hazai köznevelési intézménybe "elméleti és gyakorlati továbbképzésben" való részvétel céljából érkező személyek státuszára vonatkozóan. Annak, hogy a külföldi kolléga...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. szeptember 23.

Pedagógus munkaideje a nyári szünet alatt – tanítás nélküli munkanapok

Kérdés: Nem szorgalmi időszakban hogyan kell töltenie a pedagógusnak a munkaidőt? Milyen munkaidő vonatkozik erre az időszakra? Ha például egyik nap reggel fél 8-tól este 5-ig egyetlen szóbeliző diák miatt bent kell lennem az intézményben, akkor lehetőségem van esetleg másnap rövidebb időt bent tölteni, vagy egyáltalán be sem jönni?
Részlet a válaszából: […] A pedagógusok szabadságát általában a tanítási szünetekben kell kiadni, de szabadságuk nem "fedi le" a tanítási szünet teljes időtartamát. Vagyis a nyári szünet alatt is lehet a pedagógusnak munkavégzési kötelezettsége, ezek az ún. tanítás nélküli munkanapok....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 5.

Pedagógus II. fokozatba sorolás

Kérdés: 2019-ben minősítés nélkül továbbra is Pedagógus II. fokozatba lép-e az, aki az öregségi nyugdíj előtt van 6 évvel? A 326/2013. Korm. rendelet 39/K. §-a folyamatosan alkalmazandó, vagy csak egyszeri alkalomra szólt?
Részlet a válaszából: […] A 326/2013. Korm. rendelet 2016. október 28-i hatállyal tartalmazza a 39/K. §-t, melynek értelmében: a Pedagógus I. fokozatba besorolta) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,b) nevelési-oktatási intézményben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Alkalmazás és besorolás az óvodában

Kérdés: A meghirdetett óvodapedagógusi állásra egy, az óvóképző főiskolán másodéves hallgató jelentkezett, aki 2014-ben szerzett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító, 54 140 01 azonosító számú OKJ-s szakképzettséget, valamint 2016-ban szerzett csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozatú oklevéllel rendelkezik. Korábban két évet dolgozott közalkalmazottként bölcsődében, ahol megszerezte a Pedagógus I. fokozatot. Óvodapedagógusként megtarthatja-e ezt a besorolását?
Részlet a válaszából: […] A levélírónk által postázott ügyben nem a besorolás kérdése az elsődleges, hanem az, hogy az adott végzettségekkel egyáltalán alkalmazható-e a jelentkező óvodapedagógus munkakörben. A közölt adatok alapján az óvodapedagógus szakképzettséget előreláthatóan csak 2020-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Óvodai munkakör betöltése és besorolása

Kérdés: Óvodapedagógus munkakört hirdettünk meg, a jelentkező egy másodéves hallgató az óvóképző főiskolán, várhatóan 2020-ban fejezi be a tanulmányait. Rendelkezik emellett általános pedagógiai asszisztensi feladatok és gyógypedagógiai asszisztensi feladatok ellátására jogosító OKJ-s szakképesítéssel, amelyet 2014-ben szerzett (száma 5414001), valamint az ELTE-n csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szakon 2016-ban szerzett oklevéllel. Korábban két évig egy önkormányzati fenntartású bölcsődében dolgozott, ahol 2018-ban Pedagógus I. fokozatot szerzett. Intézményünkben milyen munkakörben, milyen besorolással alkalmazható? Felvehetjük-e óvodapedagógusnak?
Részlet a válaszából: […] A jelentkező még nem rendelkezik pedagógus (óvodapedagógus) szakképzettséggel, rendelkezik viszont a 150/2012. Korm. rendelet szerinti "gyógypedagógiai segítő munkatárs" elnevezésű emelt szintű szakképesítéssel. A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapfokozat főiskolai szintű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 15.

Tévesen megállapított jubileumi jutalomra jogosító idő

Kérdés: Óvodai dolgozónk nyugdíjba vonulásakor a munkaviszonyok felülvizsgálata során megállapításra került, hogy a 2014. március 31-i kinevezésekor a jubileumi jutalom és a felmentés kezdő időpontja tévesen került megállapításra, mivel a 2000. szeptember 1.-2005. szeptember 5. közötti, nem közalkalmazotti jogviszonyát is figyelembe vettük, amikor "A Vasút a gyermekekért" Alapítvány Diákotthon, Óvoda és Általános Iskolával fennálló munkaviszonyban dolgozott. Így a kinevezésekor tévesen megállapított jubileumi jutalom és felmentés kezdő időpontja 1980. július 16-ról 1985. július 26-ára módosult. Ez alapján a 40 éves jubileumi jutalomra nem 2020-ban, hanem 2025. július 26. napjával lenne jogosult. Közalkalmazotti jogviszonya 2018. november 30. napján szűnt meg, a felülvizsgálattal megállapított jogosultsági idő alapján ekkor még nem rendelkezett legalább 35 évi közalkalmazotti jogviszonnyal, így részére a kedvezményes 40 éves jubileumi jutalom sem került kifizetésre, mivel – véleményünk szerint – a Kjt. 78. §-ának (4) bekezdése szerinti feltétel nem teljesült. Kérem tájékoztatásukat, hogy helyesen jártunk-e el, és a felülvizsgálat miatti módosítás jogszerűen történt-e?
Részlet a válaszából: […] Az egyéb közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők ismerete nélkül, a leírtak alapján egyértelmű, hogy egy alapítvány által fenntartott köznevelési intézmény nem minősült állami vagy önkormányzati fenntartású költségvetési szervnek. A Kjt. 87/A. §-ának csak a (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 25.
1
7
8
9
12