Óvoda gazdasági vezetőjének kinevezése – a munkáltatói jogkör

Kérdés: A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának b)-c) pontjai szerint köznevelési intézményben vezetői megbízásnak minősül a gazdasági vezetői megbízás. Az óvoda mint önkormányzati költségvetési szerv irányító szerve a képviselő-testület. Az Áht. 9. §-ának d) pontja szerint a költségvetési szerv irányítása (...) a költségvetési szerv gazdasági vezetőjének kinevezése vagy megbízása hatáskörének gyakorlását jelenti. A Mötv. 42. §-ának 2. pontja alapján a képviselő-testület hatásköréből nem ruházható át a törvény által hatáskörébe utalt kinevezés, vezetői megbízás. A Kjt. 20/B. §-ának (1) bekezdése szerint a vezetői beosztás ellátására pályázatot kell kiírni, a 20/A. § (6) bekezdése alapján pedig a magasabb vezetői beosztásra kiírt pályázat esetén kell a pályázót háromtagú bizottságnak meghallgatni, mely véleményt mérlegelve dönt a kinevezési, megbízási jogkör gyakorlója a vezetői megbízásról. Fentiek figyelembevételével kérdeznénk, hogy az óvoda gazdasági vezetőjének (vezető) kinevezése kinek a hatáskörébe tartozik (képviselő-testület vagy polgármester)? Több olyan önkormányzati pályázati felhívással találkoztunk, ahol a képviselő-testületet, de olyannal is, ahol a polgármestert jelölték meg döntéshozónak. Tekintettel arra, hogy csak a magasabb vezetői pályáztatás esetén – a vezetői pályázat esetén pedig nem – kell a pályázót a háromtagú bizottságnak meghallgatni, az óvoda gazdasági vezetője esetében a képviselő-testület vagy a polgármester a bizottság véleményének bekérése nélkül is dönthet?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. csak az egyes munkáltatói jogkörök mibenlétét szabályozza, azt pedig, hogy az egyes munkáltatóknál ki minősül a munkáltatói jogkör gyakorlójának, az adott munkáltató szervezeti és működési szabályzata, esetleg a munkáltatóra vonatkozó speciális jogszabályi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 29.

Gyermekgondozási szabadság után a kiadandó szabadság meghatározása

Kérdés: GYES-ről visszatérő óvodapedagógus dolgozónk ki nem adott szabadságainak megállapításával kapcsolatban kérnénk állásfoglalást. Első gyermeke keresőképtelen volt. 2014. 11. 14. – 2015. 04. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2015. 05. 01-től fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Második gyermeke 2017. 01. 31-én született. 2017. 01. 03. – 2017. 06. 19-ig szülési szabadságát töltötte. 2017. 06. 20-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. Harmadik gyermeke 2019. 07. 16-án született. 2019. 07. 16. – 2019. 12. 30-ig szülési szabadságát töltötte. 2019. 12. 31-tól fizetés nélküli szabadságot igényelt a GYED idejére. A kolléga a fenti időszakban egyszer sem vált keresőképtelenné, illetve nem vett ki rendes szabadságot. Az ezen időszakra számított szabadságra való jogosultság megállapításakor az alapszabadságával vagy az alap plusz a pedagógus-munkakör alapján járó pótszabadságával kell számolnunk, mivel ezen időszakban pedagógusi munkakört nem látott el?
Részlet a válaszából: […] A megadott adatok alapján az Nkt. 65. §-ának (10) bekezdése szerint "az egyházi köznevelési intézmény és a magán köznevelési intézmény munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusainak (...) pótszabadságára a közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezéseket kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. június 8.

Nyugdíjas pedagógus – besorolás és követelmények

Kérdés: Egy, a pedagógus-előmenetel hatálya alá tartozó iskolapszichológus jelenleg egy alapítványi fenntartású köznevelési intézményben dolgozik, Pedagógus I. fokozatban. 2021 szeptemberében igénybe fogja venni a nők 40 éves kedvezményes nyugdíját, azonban a jogviszony megszakítása nélkül továbbra is folytatni fogja tevékenységét. Megtarthatja-e a besorolását? Rá, mint nyugdíj mellett pedagógus-munkakörben foglalkoztatottra vonatkozik-e a 2023-ig teljesítendő kötelező Pedagógus II. fokozatot célzó minősítési eljárás?
Részlet a válaszából: […] A nyugdíjjogosult közalkalmazotti vagy munkaviszonyban álló pedagógust (ideértve az iskolapszichológusokat is) az aktív korúakkal azonosan kell besorolni, valamint ugyanúgy kell teljesíteniük az egyes pedagógusfokozatokhoz kapcsolódó követelményeket. Nincs ugyanis olyan különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 11.

Óvodavezető pótszabadsága a munkakör alapján

Kérdés: Óvodavezető (magasabb vezető) pótszabadságával kapcsolatosan fordulok Önökhöz. Afenntartó önkormányzat 2021-re 21 munkanap alapszabadságon felül a Kjt. 57. §-ának (3) bekezdése alapján csak évi 10 munkanap pótszabadságot állapított meg az eddigi 25 munkanappal szemben. Jogszerű ez így?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti jogviszonyban álló pedagógusok szabadságára vonatkozóan az Nkt. 64. §-ának (2a) bekezdése mint speciális szabály kimondja, hogy a köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra a Kjt. pihenőidőre vonatkozó rendelkezéseit a következő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Kisgyermeknevelő fizetési fokozata – a korábbi munkaviszony beszámítása

Kérdés: Bölcsődében dolgozom kisgyermeknevelőként. 2001-ben óvodapedagógus diplomát szereztem, 2017-ben pedig OKJ-s kisgyermeknevelő szakképesítést. Az óvodapedagógus-diploma megszerzése után a versenyszférában dolgoztam, csak 2017 augusztusától vagyok közalkalmazott, kisgyermeknevelőként dolgozom. Mivel van óvodapedagógus-diplomám, engem a pedagógus-előmenetel szerint soroltak be. 2001-től vagy 2017-től kell-e beszámítani a besorolásomhoz a munkaviszonyaimat?
Részlet a válaszából: […] A fizetési kategóriába való besoroláshoz az Nkt. 64. §-ának (5) bekezdése alapján a Kjt. 87/A. §-a szerint számítandó közalkalmazotti jogviszonyban töltendő időt kell figyelembe venni. A Kjt. 87/A. §-a elsődlegesen a közalkalmazotti jogviszonyban töltött időket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 20.

Pedagógusi ágazati szakmai pótlék – az összeg időarányosítása

Kérdés: A pedagógusoknak járó ágazati szakmai pótlékot hogyan számfejtjük egy hónapra, ha betegszabadságon vagy táppénzen volt a munkavállaló? Naptári napokkal osztjuk az ágazati pótlékot, vagy a munkanapok száma lesz az osztónap? Például 33 800 Ft a pedagógus ágazati szakmai pótléka, és 5 munkanapot volt táppénzen 2020. november hónapban, amelyben 21 munkanap volt. Ezek alapján mennyi ágazati pótlékra jogosult? Illetve, ha 5 munkanap betegszabadsága volt, akkor mennyi az ágazati pótléka?
Részlet a válaszából: […] A köznevelési intézmény munkavállalói, közalkalmazottai tekintetében – a munkáltatótól függően – az Mt. vagy a Kjt., valamint az Nkt. végrehajtására kiadott rendeletek rendelkezéseivel együtt kell alkalmazni [Nkt. 64. § (1) bek.]. A pedagógus ágazati szakmai pótlékait...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. január 19.

Pótlék a nehéz munkakörülményekért

Kérdés: Önkormányzatunk fenntartásában lévő óvodában dajka, illetve pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott dolgozóink pótlékmegállapításával kapcsolatban szeretnénk segítséget kérni. Nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot kapnak, de most felmerült a kérdés, hogy biztosan jogosultak-e erre a nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottaink is? Ha jogosultak, akkor mit tekinthetünk a fent említett pótlék számításának alapjául? Eddig a Kjt. szerinti 20 000 Ft pótlékalappal számoltunk, de eltérő véleményként az is szóba került, hogy ugyanazzal a pótlékalappal kell számolni, mint a pedagógusoknál, amit sajnos a bérszámfejtő rendszerünk nem tud kezelni. (KIRA bérszámfejtő rendszerben a dajka és a pedagógiai asszisztens munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott nem az Nkt. hatálya alá tartozóként van beállítva, és a Kjt. szerinti alappal számolja az ezen a jogcímen feladott pótlékot, ezért ezeknél a dolgozóknál nem tudjuk beállítani azt, hogy az Nkt. pótlékalapjával számoljon.) Ezek közül melyik alkalmazható?
Részlet a válaszából: […] A nehéz körülmények között végzett munka pótlékát az Nkt. 8. melléklete nevesíti, a kérdés szerinti esetben a köznevelési ágazati pótlékról van szó. A 8. melléklet címe szerint ezeket a pótlékokat az illetményalap százalékában kell megállapítani. Az ágazati...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. december 15.

Óvoda-bölcsőde vezető – az illetménypótlékra való jogosultság

Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?
Részlet a válaszából: […] Az Nkt. 20. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján többcélú intézményként működő egységes óvoda-bölcsőde vezetőjeként Ön a köznevelési ágazatba tartozik, mivel a 326/2013. Korm. rendelet 16. §-ának (11) bekezdése szerinti 10%-os ágazati szakmai illetménypótlék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. október 13.

Ágazati pótlékra való jogosultság bölcsődevezető esetében

Kérdés: Önkormányzati fenntartású bölcsődében pedagógus (intézményvezető) részére jár-e 2020. július 1-jétől a 24/2020. Korm. rendelet 2. §-ával megállapított 10 százalék ágazati szakmai pótlék?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben említett rendelet iktatta be a 326/2013. Korm. rendeletbe a 16. § (11) bekezdését, miszerint a pedagógus-előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó foglalkoztatott a (9) bekezdésben foglaltak alapján a pótlék és illetményeltérítés nélkül számított illetménye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. augusztus 25.

Szakképző intézmény pedagógusának végkielégítése a munkaviszonyban történő foglalkoztatás elutasításakor

Kérdés: Jelenleg szakgimnáziumi tanár vagyok egy szakképzési centrumban. 2020. július 1-jével a Kjt. hatálya alól az Mt. hatálya alá kerülünk át, amihez nem kívánok hozzájárulni, mert a városban működő Pedagógiai Oktatási Központban szeretnék elhelyezkedni 2020. július 1-jétől. Jelenti-e ez azt, hogy emiatt elveszítem a végkielégítésre való jogomat az új szakképzési törvény átmeneti szabálya alapján?
Részlet a válaszából: […] Az Szkt. 127. §-ának (5) bekezdése értelmében nem jogosult végkielégítésre a jogállásváltozásra tekintettel az, aki további, munkavállalóként történő foglalkoztatásához nem járul hozzá, és a közalkalmazotti jogviszony megszűnését követő 60 napon belül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 14.
1
6
7
8
12