Találati lista:
51. cikk / 135 Munkába járás – a költségtérítésének differenciálhatósága
Kérdés: Munkába járás költségtérítése körében cégünk jelenleg egységesen 18 Ft/km támogatást fizet minden érintett munkavállalójának. Differenciálható-e szabályosan a támogatás mértéke a munkavállalók között úgy, hogy például a távolabbról – X km felett – bejáró dolgozóknak nagyobb összegű térítést fizet? Esetleg kapcsolhat-e ehhez munkakört is, tekintve, hogy egy operátornak anyagilag nagyobb megterhelést jelent az üzemanyag önerőrészének kifizetése, mint egy magasabb beosztású, és ezáltal jobban is kereső munkatársnak? Belső szabályzat készítése szükséges?
52. cikk / 135 Keresetkiegészítés – nem vehető figyelembe az ágazati szakmai illetménypótléknál
Kérdés: Életpályám utolsó szakaszában lévő pedagógus vagyok, kérésemre igénybe veszem az ún. csökkentett munkaidőt, 50%-os munkaidőben dolgozom, 75% illetményért. Munkáltatóm a 2023. január 1. napjától érvényes kinevezésmódosításom szerint az ágazati szakmai pótlék emelésénél nem számította bele az illetményembe a keresetkiegészítés mértékét, melyet az Nkt. 65. §-ának (5) bekezdése alapján kapok. Meglátásom szerint az ágazati szakmai pótlék kiszámításánál nemcsak az alapbért, hanem a keresetkiegészítéssel növelt illetményem együttes összegének a 32%-át kell figyelembe venni.
53. cikk / 135 Munkába járás költségtérítése alkalmi munkánál
Kérdés: Állandó jellegű munkavállalók esetében kötelező fizetni a munkavállaló napi munkába járásának legalább 86%-át tömegközlekedéssel, vagy meghatározott összeggel támogatni az autóval munkába járást. Alkalmi munkavállalók esetében is ez kötelezettsége vagy lehetősége a munkavállalónak?
54. cikk / 135 Rendkívüli munkavégzés díjazása – a pedagógusok
Kérdés: Egyházi fenntartású köznevelési intézmények pedagógusai esetében a rendkívüli munkavégzés óradíjának kiszámításakor milyen számítási kulcsot kell használni? Ismeretes olyan gyakorlat, amelyben a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdése alapján számolnak. Van azonban olyan is, aki az óradíjat az Mt. 139. §-a szerint számítja. Itt a közbeékelt mondatrész ("eltérő megállapodás hiányában") azt jelenti, hogy a munkáltató jogosult a pedagógusok esetében nem az Mt. 139. §-ának (3) bekezdésében meghatározottak szerint, hanem a 326/2013. Korm. rendelet 33. §-ának (8) bekezdésében meghatározott számítási módot alkalmazni? Jogszerű-e arra hivatkozni ebben az esetben, hogy a pedagógusok esetében méltatlan lenne a heti 40 órás munkaidő alkalmazásával kiszámított óradíj, hiszen a csoportokban töltött órák, szakszerű tanítással töltött órák száma mellett a felkészülés, a dolgozatok javítása, az adminisztráció és az egyéb pedagógusfeladatok ellátása még további órákat igényel, ezért a tanítók, tanárok tekintetében méltányosabb a heti 22 órával történő számolás?
55. cikk / 135 Fizetési kategória megállapítása egyházi iskolában
Kérdés: Egyházi iskolánál 2015. augusztus 16-tól alkalmazunk felső tagozaton 5–6. osztályban angoltanárként egy kollégát, aki 1993-ban szerzett tanítói diplomát, aztán 5 évig egyetemre járt művelődési és felnőttképzési menedzserszakon, később, 2015-ben szerezte meg a tanítói diplomára épülő angol műveltségterület kiegészítő szakot. Őt 2015-ben Pedagógus I. fokozat 2-es kategóriájába soroltuk, hiszen nem volt ugyan szakmai gyakorlata, de rendelkezett legalább 6 év munkaviszonnyal. A pedagógus most azt állítja, hogy a Kjt. 87/A. §-a alapján 2015-ben úgy kellett volna besorolni, mintha 1993 óta folyamatosan pedagógus-munkakörben tanított volna. Életútja során 1998–2004 között, majd 2005–2015 fennállt munkaviszonyaiban nem a köznevelés területére tartozó gazdasági társaságoknál dolgozott. Véleményem szerint a Kjt. 87/A. §-ának (3) bekezdése egyházi intézmény esetében nem irányadó. A 2005. évi költségvetési törvényig a mindenkori költségvetési törvény írta elő, hogy a Kjt. 55–80. §-a vonatkozik az egyházi fenntartókra, ugyanis ez volt a normatív állami juttatás és a közoktatási kiegészítő támogatás igénybevételének feltétele (munkaidő, pihenőidő, illetmény-előmeneteli rendszer), de a 87/A. § nem szerepelt a felsorolásban.
56. cikk / 135 Munkába járás költségtérítése autóval és busszal
Kérdés: Munkavállalónk a munkavégzés helyétől eltérő lakhellyel rendelkezik. Napi munkába járását személygépkocsival oldja meg, amely vonatkozásában 15 Ft/km összeget térítünk meg számára havonta. Anyagi megfontolásból a jövőben a munkavállaló úgy oldaná meg a munkába járást, hogy személygépkocsival elutazna egy olyan településig, ahonnét átszállás nélkül tudna helyi buszjárattal a munkavégzés helyére utazni, azonban lennének olyan napok, amikor végig személygépkocsival tenné meg az utat. Fizethetjük-e számára a 15 Ft/km térítést minden munkában töltött napra, illetve a leadott menetjegyek árának 86%-át együttesen?
57. cikk / 135 Munkába járás két munkahelyre
Kérdés: A munkaszerződés két munkavégzési helyet tartalmaz, mivel a munkavállaló munkaköréből adódóan két telephelyen dolgozik felváltva. Az egyik telephelyre a munkába járás nem oldható meg tömegközlekedési eszközzel, saját gépjárművel jár. Elszámolható-e adómentesen a 15 Ft/km költségtérítés, ha a másik telephelyre megoldott a busszal történő bejárás, itt ezt is választotta, és a bérlet árát megtéríti a munkáltató?
58. cikk / 135 Napi munkába járás és hazautazás költségtérítése
Kérdés: Adott munkavállaló tartózkodási helyéről napi munkába járásra 15 Ft/km útiköltség-térítést kap. Ugyanez a munkavállaló az állandó lakóhelyére minden hétvégén hazautazik. Jól gondoljuk, hogy a napi munkába járást és a hétvégi hazautazást is téríthetjük neki attól függetlenül, hogy mindkettő autóval történik?
59. cikk / 135 Házastárs gépjárművével történő munkába járás költségeinek térítése
Kérdés: A munkavállaló a házastársa tulajdonában lévő gépkocsival történő munkába járáshoz kért engedélyt. Üzemben tartóként nem szerepel a gépjármű forgalmi engedélyében. A munkáltató kérhet-e a munkavállaló házastársától olyan nyilatkozatot, amelyben a házastárs kijelenti, hogy a munkába járással kapcsolatos költségtérítést a saját munkahelyén nem veszi igénybe, és erre a férjét (munkavállalónkat) jogosítja fel? Ellenőrizheti-e a munkáltató a gépkocsi kilométeróra-állását?
60. cikk / 135 Gépjárművel történő munkába járás közigazgatási határon belül
Kérdés: Intézményünk egyik munkavállalója kérelmezte a gépkocsival történő bejárást. A munkavállaló közigazgatási határon belül lakik, az utazási költségtérítés kérelmének indokaként 8 éves SNI-diagnózissal rendelkező gyermekére hivatkozik, akinek speciális ellátása a kerületben nem megoldható. Gépkocsi-költségtérítését a lakóhelytől a gyermeke speciális ellátását biztosító intézménybe és onnan a munkahelyére történő útvonallal kérelmezte. Kifizethető-e részére az utazási költségtérítés úgy, hogy nemcsak a lakóhelyétől a munkahelyéig, hanem beteg gyermekére tekintettel a gyermek iskoláját érintve érkezik a munkavégzési helyére?
