Találati lista:
1. cikk / 14 Köztisztviselői kinevezés és besorolás
Kérdés: Az önkormányzati hivatal közszolgálati jogviszonyt kíván létesíteni egy olyan személlyel, akinek korábban kizárólag magánszférában eltöltött jogviszonyai voltak. Munkaviszony keretében, kezdetben több éven át középfokú végzettséget igénylő munkakörben dolgozott, majd felsőfokú végzettséget szerzett, és ezt követően ennek megfelelő munkakörben foglalkoztatták tovább. Munkaviszonyban töltött ideje több mint 20 év. Köztisztviselőként olyan munkakörben (projektmunkatárs) kerülne foglalkoztatásra, melyhez nem rendelkezik semmilyen gyakorlattal, szakmai tapasztalata nincs, gyakorlatilag pályakezdőnek minősül. A Kttv. 116. §-a szerint a köztisztviselőt iskolai végzettségének (jelen esetben főiskola) és a kormányzati szolgálati jogviszonyban eltöltött idejének megfelelően kell besorolni. Ennek alapján korábbi jogviszonyai nem kerülnének beszámításra, gyakornoki besorolásba kerülne. Kell-e alkalmazni a Kttv. 8. §-ának (5) bekezdését?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?
A dilemmát az okozza, hogy a kinevezendő köztisztviselővel azonos munkakörben olyan köztisztviselők vannak foglalkoztatva, akik 10–15 év közszolgálati jogviszonyban szerzett releváns szakmai tapasztalattal rendelkeznek. Amennyiben az új munkatárs valamennyi korábbi munkaviszonya beszámításra kerül a besorolásakor, úgy az előbb említett közszolgálati gyakorlattal rendelkező köztisztviselőnél magasabb besorolási és fizetési fokozatba kerülne (Főtanácsos 13). Ez azt jelentené, hogy az osztályvezetőjénél és tapasztalt kollégáinál magasabb besorolásra, illetményre, pótszabadságra válna jogosulttá. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy azonos munkakörbe szintén felvételre kerül a Kttv. 6. §-ának 27. pontja szerinti pályakezdő köztisztviselő is, aki értelemszerűen gyakornokként kerül besorolásra, vagyis két azonos gyakorlati idővel és tapasztalattal rendelkező személy közül az egyik gyakornokként, a másik pedig főtanácsosként kezdi meg közszolgálati pályáját úgy, hogy azonos munkakörben azonos feladatot látnak majd el, melyek ugyanakkor nehézségüket, a vállalt felelősség súlyát tekintve nem érik el az azonos munkakörben, de jóval több tapasztalattal rendelkező munkatársak feladatait. Amennyiben valamennyi korábbi munkaviszonyt be kell számítani, akkor hogyan értelmezendő a Kttv. 118. §-ának (3) és (5) bekezdése, mely előírja: a fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tenni, és ha a gyakornok a közigazgatási alapvizsgát a (3) bekezdésben előírt határidőt követő hat hónapon belül nem teszi le, jogviszonya megszűnik? Hogy alkalmazandó ez a rendelkezés a korábbi munkaviszonyának beszámítása okán rögtön Főtanácsos 13 besorolási és fizetési fokozatba kerülő kolléga tekintetében? Hogyan tud eleget tenni fenti kötelezettségének és milyen határidő elmulasztását követően szűnik meg a jogviszonya?
A Kttv. 118. §-ának (7) bekezdése szerint a pályakezdőként kinevezett kormánytisztviselőnek a tanácsos besorolási fokozatba soroláshoz közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a kormánytisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba. Így a pályakezdőként felvett köztisztviselő szakvizsga letétele hiányában nem léphet tanácsos besorolási fokozatba, a vele egy időben érkező, azonos szakmai tapasztalattal rendelkező hogyan és milyen jogelv szerint kerülhetne akkor rögtön főtanácsos besorolási fokozatba teljesen azonos feltételek fennállása esetén? Hogyan és milyen feltételekkel tud eleget tenni fenti kötelezettségének a köztisztviselő?
2. cikk / 14 Ami nem mentesít a közigazgatási szakvizsga-kötelezettség alól
Kérdés: Mentesül-e a köztisztviselő a közigazgatási szakvizsga letétele alól a Kttv. 118. §-ának (7a) bekezdése alapján („E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsga alatt az állami tisztviselőkről szóló törvény alapján szerzett közigazgatási tanulmányok szakirányú szakképzettséget és kormányzati tanulmányok szakirányú szakképzettséget is érteni kell.”), ha a Nemzeti Közszolgálati Egyetem közigazgatás-szervező alapképzési szakon közigazgatás-szervező, általános igazgatási szakirányon diplomát szerzett?
3. cikk / 14 Besorolás és a közigazgatási szakvizsga letétele
Kérdés: 1. Közös önkormányzati hivatalnál pénzügyi és számviteli feladatkörben dolgozó köztisztviselő jelenleg középfokú (érettségi, pénzügyi-számviteli ügyintéző) végzettséggel rendelkezik, részére személyi illetmény került megállapításra. Tavalyi évben főiskolai tanulmányokba kezdett. A tanulmányait Állam- és Jogtudományi Karon, személyügyi, munkaügyi és igazgatási ügyintézői alapszakon végzi. A 29/2012. Korm. rendelet alapján az I. besorolási osztályba soroláshoz „felsőoktatásban szerzett gazdaságtudományi, közszolgálati, műszaki menedzser, gazdasági agrármérnöki, jogi, szakképzettség; vagy felsőoktatásban szerzett szakképzettség és gazdaságtudományi, statisztikai, informatikai, műszaki, logisztikai felsőfokú, illetve mérlegképes könyvelő szakképesítés” szükséges. A felsőfokú szakképzettség megszerzését követően besorolható lesz a köztisztviselő a Kttv. 1. melléklete szerinti I. besorolási osztályba?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
2. A közigazgatási alapvizsgát már korábban letette. A felsőfokú végzettség megszerzését követően legkorábban mikor köteles teljesíteni a közigazgatási szakvizsgát?
4. cikk / 14 Közigazgatási szakvizsga-kötelezettség – a mentesülés feltétele
Kérdés: A közszolgálati tisztviselő továbbképzésére, alap- és szakvizsgájára vonatkozó szabályokat a Kttv., valamint a 273/2012. Korm. rendelet határozza meg. A köztisztviselő részére a Nemzeti Közszolgálati Egyetem által 2018. évben kiállított oklevél (hat féléves képzési idő) alapján a közigazgatási-szervező alapfokozattal és általános igazgatási szakirányon szerzett szakképzettséggel mentesül-e a szakvizsga-kötelezettsége alól?
5. cikk / 14 Közigazgatási szakvizsga letételének határideje és a szülési szabadság
Kérdés: A vezető köztisztviselő közigazgatási szakvizsgája letételére nyitva álló határidőbe beleszámít-e a szülési szabadság időtartama?
6. cikk / 14 Köztisztviselő besorolása
Kérdés: A köztisztviselő az I. besorolási osztály, vezető tanácsos besorolási fokozat 10. fizetési fokozatába került besorolásra, és előírásra került részére a közigazgatási szakvizsga letétele három éven belül, melyet határidőben teljesített is. A válasz értelmében, mivel a Kttv. 118. §-a (1) bekezdésének b) pontjában meghatározott feltételeket a következő besorolási fokozathoz előírt várakozási idő lejárta előtt teljesítette, őt a magasabb besorolási fokozat (főtanácsos) legalacsonyabb fizetési fokozatába kell sorolni [Kttv. 120. § (1) bek.]. Ha nem a 10. fizetési fokozatban lenne az érintett, hanem a 8. fizetési fokozatban a Kttv. 120. §-a (1) bekezdésében foglaltak alapján, akkor is a főtanácsos 11. fokozatba kellene sorolni a köztisztviselőt? Vagyis ebben az esetben három fizetési fokozatot lépne előre a szakvizsga teljesítése miatt? A jogszabály a fizetési fokozatot és a besorolási fokozatot együttesen kezeli, így viszont a megfelelő számú közszolgálati jogviszonyban töltött idő teljesítése nélkül lépne egy besorolási fokozatot is.
7. cikk / 14 Alapvizsga elmulasztása és a jogviszonymegszűnés
Kérdés: A II. besorolási osztályba tartozó köztisztviselő a Kttv. 122. §-a szerinti közigazgatási alapvizsgát nem tette le (két ízben sikertelen vizsgát tett) a 118. §-ban meghatározott időpontig (a kinevezéstől számított két év). Jogviszonya a törvény erejénél fogva megszűnik, azonban a munkáltató nem tett ennek érdekében semmilyen lépést, a jogviszony folytatódott. Mi ilyen esetben a jogi helyzet? A munkáltató intézkedése nélkül a jogviszony továbbra is érvényesen fennáll a jogokkal és kötelezettségekkel? Ki és hogyan hivatkozhat annak érvénytelenségére, milyen hatása lehet a közben eltelt időre tekintettel? Egy esetleges ellenőrzés során a munkáltató vagy a köztisztviselő számíthat valamilyen szankcióra? A rendkívüli jogrend (veszélyhelyzet) van bármilyen hatással az esetre (közel egy évig nem volt lehetőség a vizsga letételére, nem szerveztek vizsgát)?
8. cikk / 14 Besorolási feltételek – a felsőfokú szakképzettség megszerzése
Kérdés: Hivatalunknál dolgozó köztisztviselőnk 2021. január 15-ével felsőfokú államháztartási közgazdászasszisztens szakképesítést szerzett a Szent István Egyetemen. Nem diplomát, hanem felsőoktatási szakképesítést. Át kell-e sorolni I-es besorolási osztályba, és szakvizsgaköteles-e ez a képzés?
9. cikk / 14 Jegyző és aljegyző – a kinevezés képesítési feltételei
Kérdés: Közös önkormányzati hivatal esetében (a két település 1700, illetve 1900 fős) a jegyző alkalmazásakor a képesítés alóli mentesítést hogyan kell értelmezni, illetve milyen végzettség szükséges a jegyzői álláshely betöltéséhez? Az aljegyző kinevezésének milyen feltételei vannak?
10. cikk / 14 Közigazgatási szakvizsga – a kieső időre járó díjazás és költségtérítés
Kérdés: Egy vidéki polgármesteri hivatalban dolgozom. A napokban arról tájékoztattak, hogy a közigazgatási szakvizsga letételére előírt kötelezettségem teljesítésének határideje idén ősszel lejár, ezért válasszak mielőbb szakvizsgaidőpontot. Azt tudom, hogy a határidő eredménytelen elteltét követően nem sorolnak előre egészen a vizsga megszerzéséig, más különösebb szankció azonban nincs. Milyen javadalmazásra vagyok jogosult az otthoni tanulás, a felkészítő órák, valamint a vizsgák miatt kieső időre, illetve mely költségeket (vizsgadíj, jegyzetek, könyvek stb.) kell állnom?
