997 talált cikk a közalkalmazotti jogviszony kifejezésre

Kérdés: Egy köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló munkavállaló a beszámítható szakmai gyakorlati ideje alapján jogosulttá válik köznevelési foglalkoztatotti jutalomra. Ugyanakkor ezen jogviszonya mellett egy másik munkáltatónál további jogviszonyban fennálló közalkalmazotti jogviszonnyal is rendelkezik, mely jogviszonya előbb keletkezett. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszony alapján járó köznevelési foglalkoztatotti jutalom, valamint a további jogviszony alapján járó jubileumi jutalom egymást kizáró juttatásnak minősül, mely szerint a két juttatás ugyanazon jogosultsági idő figyelembevételével egyidejűleg nem fizethető ki, így kérem szíves tájékoztatásukat arra vonatkozóan, hogy melyik jogviszony alapján és melyik munkáltató köteles a juttatás kifizetésére. A döntés során van-e jelentősége annak, hogy az érintett jogviszony fő- vagy további jogviszonynak minősül?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető jubileumi jutalma kapcsán minden jogviszonya beszámolásra kerül, de nem éri el a 25 éves jubileumhoz szükséges szolgálati időt két hónap híján. Nyugdíjba vonuláskor kifizethető-e a részére a jubileumhoz kapcsolódó kéthavi illetmény? Az intézményvezető jubileumi jutalmához a KIRA rendszerben rögzített jogviszonyok közül nem számítják be a Dél-Borsodi Humánszolgáltató Központ és Fejlesztési Irodánál munkaviszonyban töltött 6 év 3 hónapot, arra hivatkozva, hogy az Mt. hatálya alatti jogviszony nem számítható be a jubileumi évekbe. Az intézmény azon időszak alatt, amikor az érintett ott volt foglalkoztatva (2009. 01. 01. – 2015. 03. 31.), olyan volt, amely esetében az Alapító Okirat (2013. 06. 10. keltezésű) tartalmazza a foglalkoztatottakra vonatkozó foglalkoztatási jogviszonyokat, ami a közalkalmazotti jogviszonyt is tartalmazza egyes közfeladatok körében, a munkaviszony és a polgári jogi jogviszonyok mellett. Ugyan az Mt. hatálya alá esett a kolléga foglalkoztatása, de az intézmény jogosult volt Kjt. szerinti foglalkoztatásra is, így beszámolható-e a kérdéses szolgálati idő?

Kérdés: Diákmunka (2026 program) keretében szeretnénk alkalmazni diákot (segédápoló, egészségügyi szakközépiskolába jár). Milyen bérelemeket kell, hogy tartalmazzon a bére? 16 éves, csak a minimálbér és munkahelyi (24.000 Ft) pótlék jár a részére? (Önkormányzati fenntartású intézmény, közalkalmazotti jogviszony.)

Kérdés: Az idősek otthonában alkalmazott takarítók, karbantartók 6–14 óráig dolgoznak, közalkalmazotti jogviszonyban, teljes munkaidőben. Módosítható-e a munkaidő kezdete 7 órára? Bele kell egyeznie a munkavállalónak, vagy a munkáltató ezt egyoldalúan eldöntheti? Évek óta a 6 órás munkakezdés szerint dolgoznak, a munkába járás számukra így kényelmesebb, de az intézmény munkabeosztása miatt 6–7 óra között nem kihasználható egyik munkakör sem.

Kérdés: Művelődési házunk és könyvtárunk alakuláson megy át, eddig önkormányzati fenntartás alatt állt, de 2026. 07. 01-jétől önálló költségvetéssel rendelkező, törzskönyvi nyilvántartásban szereplő törzskönyvi jogi személlyé, új intézménnyé vált. A könyvtár dolgozói eddig a Kjt. szerinti közalkalmazotti jogviszonyban voltak, de 2026. 07. 01-től Mt. szerinti munkavállalók. Ehhez meg kell előbb szüntetnem a kinevezésüket 2026. 06. 30-ával, közös megegyezéssel, és utána új munkaszerződést kapnak július 1-től? Ilyen esetben is ki kellene fizetni a fennmaradó szabadságot, vagy átvihetik magukkal a teljesen új jogviszonyba? Kell-e nekik fizetni végkielégítést, vagy van-e egyéb teendőnk az új intézménnyel kapcsolatban? Továbbá az egyik könyvtári dolgozónk szeptember végén 40 évvel el szeretne menni nyugdíjba, ezt követően maradhat-e az Mt. szerint nyugdíj mellett foglalkoztatva az új intézményben?

Kérdés: Szociális intézményben dolgozó karbantartó új munkaköri leírást kapott volna, de nem fogadta el. A munkáltató véleménye szerint csak olyan feladatok vannak benne, amelyeket eddig is elvégzett, de nem szerepeltek a sablonos munkaköri leírásában, a munkavállaló viszont ezt tagadja, és nem írja alá az új munkaköri leírást. Mit tehet ilyen esetben a munkáltató?

Kérdés: Önkormányzati költségvetési szervhez szeretnénk felvenni határozott időre legalább középfokú végzettséget igénylő munkakörben egy élményfestés- (örömfestés-) foglalkozás vezetőt heti 2 órában. Az Mt. hatálya alá tartozik majd. A munkaköre kreatív és dekoratőr munkatárs. Szakmunkás-bizonyítványa – ami bizonyítaná a középfokú végzettséget – elmondása szerint nincsen. A befejezett 3 évről azonban megvan az iskolai bizonyítványa. Azt szeretnénk megkérdezni, hogy mi alapján fogadhatjuk el a befejezett 3 évről szóló bizonyítványt ugyanúgy, mintha lenne a hölgynek szakmunkás-bizonyítványa?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott intézményvezető (élelmezési központ – szociális és gyermekétkeztetés) 2026. december 6. napjával jogosult a nők negyven év jogosultsági idővel igénybe vehető öregségi nyugdíjával nyugdíjba vonulni. Ha a nyugdíjra való jogosultság megszerzése után is ellátja ezt a munkakört, milyen munkaügyi keretek között teheti meg? Jár-e neki ebben az esetben felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére? Ha mégis úgy dönt, hogy 2026. december 6. napjával megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyát és a vezetői kinevezését, jár-e neki felmentési idő? Ha igen, mennyi? Ha jár, de nem tud távol lenni, és változatlanul ellátja a feladatát, milyen módon kompenzálható ez a részére?

Kérdés: Az egyik közalkalmazottunk (falugondnok) a közalkalmazotti jogviszonyát megelőzően korkedvezményes munkakörben történt munkavégzése alapján korkedvezményt szerzett, így 2026. január 11. napjával korhatár előtti ellátásra vált jogosulttá. Úgy nyilatkozott, hogy nem szeretne tovább dolgozni, és kérte a jogviszonyának felmentéssel történő megszüntetését a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján. A korhatár előtti ellátást a Kehtv. vezette be 2012. január 1-jével. A korhatár előtti ellátás ismereteim szerint nem minősül társadalombiztosítási szempontból nyugellátásnak, azonban sok esetben osztja annak sorsát. Mindezekre tekintettel a jogviszony megszüntetésére a Kjt. 30. § (1) bekezdése d) pontjának, és azzal összefüggésben az Mt. 294. § (1) bekezdése g) pontjának rendelkezése az irányadó? A jogviszonyt felmentéssel, a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján kell megszüntetni, vagy a közalkalmazott általi lemondással? A felmentési idő az esetében nyolc hónap lenne, míg lemondása esetén a lemondási idő két hónap, így a jelentős pénzügyi különbség miatt, illetve a jogviszony jogszerű megszüntetése érdekében fontos tisztázni a kérdést.

Kérdés: Társulás által fenntartott 5 tagintézményből álló óvodával kapcsolatban, intézményi átszervezés következtében az egyik tagintézményben megszűnik a bölcsődei ellátás, mely mindenképpen egy jogviszony megszűnésével jár. Helyette egy új óvodai csoport alakul. Mivel egy intézményhez tartozik az összes tagóvoda, lehetséges-e az átszervezés miatt, hogy nem a megszűnő bölcsődei csoport dolgozói közül kerül valaki felmentésre, hanem egy másik tagintézmény olyan dolgozója, aki munkáját nem tudja teljes mértékben ellátni?