Új besorolás – magasabb osztály, alacsonyabb fokozat

Kérdés: A közalkalmazott 2018. augusztus 6-án lépett be a munkáltatóhoz, asszisztensi munkakörbe, középfokú végzettséggel, „C” besorolással. 2020-ban jogi asszisztensi felsőfokú szakképzettséget szerzett. 2025. március 1. napjával referensi munkakörbe került, átsorolva az „E” fizetési osztályba. Helyesen alkalmazza-e a Kjt. 63–64. §-át, és helyesen jár-e el a munkáltató abban az esetben, ha a közalkalmazott előző munkaviszonyait 2020-tól, a felsőfokú bizonyítvány megszerzésétől, míg a közalkalmazotti jogviszonyait teljes egészében beszámítja a fizetési fokozatba, és így a közalkalmazottnak magasabb fizetési osztály, de alacsonyabb fizetési fokozat kerül megállapításra?
Részlet a válaszából: […] A közalkalmazotti munkakörök az ellátásukhoz jogszabályban előírt iskolai végzettség, illetve állam által elismert szakképesítés, szakképzettség, doktori cím, tudományos fokozat, valamint akadémiai tagság alapján fizetési osztályokba tagozódnak [Kjt. 61. § (1) bek.]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Közalkalmazotti besorolás – a közfoglalkoztatási jogviszony

Kérdés: Gondozói munkakörbe szeretnénk felvenni közalkalmazottként új munkavállalót, 2016-ban szerezte meg szociális gondozó és ápolói végzettségét. Ezt követően több önkormányzatnál közfoglalkoztatási jogviszonyban állt, ezek tartama beszámítható-e a közalkalmazotti besorolásához?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-a felsorolja azokat a jogviszonyokat, amelyek a közalkalmazott fizetési fokozata megállapítása szempontjából, mint (tágan vett) közalkalmazotti jogviszonyban töltött idők, figyelembe veendők. Ezek között a közfoglalkoztatási jogviszony nem szerepel. A Kftv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

Közalkalmazotti besorolás – munkaviszonyban, külföldi vendéglátásban

Kérdés: A Kjt. hatálya alatt bölcsődei dajka munkakörbe szeretnénk felvenni egy hölgyet. A bölcsődei dajka csillagos táblázata már „A”-tól enged dajkát felvenni, ez azt jelenti, hogy az összes jogviszonya beszámítható a besorolásba. Beszámítható-e a külföldön vendéglátásban töltött munkaviszony? Ha igen, milyen módon kell ezt igazolnia a munkáltató felé? Elég lehet-e a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól ügyfélkapun vagy e-papíron megkérni? A Nyugdíjfolyósító pedig megkéri a külföldi országból? Avagy a jogviszony fennállásáról és megszűnéséről készült iratról mindenképpen hiteles fordítást kell, hogy kérjen a leendő bölcsődei dajka? Ha a Fővárosi Nyugdíjfolyósítótól hosszú hónapok után jön csak meg az irat, de a dajkát már fel kell venni, akkor dolgozik az alacsonyabb besorolással, és ha megjön a külföldi jogviszony kezdő- és végdátuma, akkor kell egy módosítást készíteni visszamenőleg a dajka kinevezésének időpontjától? A bölcsődei pótlék és a besorolás miatt járó pótszabadság miatt nem lenne mindegy ez az időszak, hogy igazolásra kerüljön, amit külföldön dolgozott munkaviszony keretében.
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 87/A. §-a (3) bekezdésének a) pontja szerint a közalkalmazott fizetési fokozatának megállapításánál figyelembe kell venni a munkaviszonynak azt az időtartamát is, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. május 13.

„Nők 40” – munka nyugdíj mellett

Kérdés: Egy szociális intézményben (idősek otthonában) közalkalmazotti jogviszonyban álló kollégánknak idén júniusban lehetősége van elmenni nyugdíjba a nők negyven év jogosultsági idejével. A felmentési ideje hatvan nap és hat hónap lenne. Van-e arra lehetőség, hogy a kolléga kérésére eltekintsünk a felmentési idejétől? Tehát a négy hónap ledolgozandó és a négy hónap le nem dolgozandó időt is munkával töltse? Vagy milyen lehetősége van, ha nem szeretne otthon maradni, de a nyugdíjazását is el tudja kezdeni?
Részlet a válaszából: […] A Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése értelmében a közalkalmazotti jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha a Tny. 18. §-ának (2a) bekezdésében foglalt feltételt legkésőbb a felmentési idő leteltekor teljesítő közalkalmazott kérelmezi. A Tny. 18. §-ának (2a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Gyermekgondozási szabadság – a visszatérés illetményproblémái

Kérdés: Egy gyermekgondozási díjban részesülő, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében a munkáltató az illetménykiegészítést azzal az indokkal vonta vissza, hogy a Kjt. 67. §-a szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, azonban annak munkáltatói döntésen alapuló része szabadon változtatható, csökkenthető vagy akár elvonható, amennyiben az illetmény összege összességében nem csökken. A munkáltató érvelése szerint a garantált illetmény növekedése miatt a munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt csökkentheti, hiszen a közalkalmazott teljes illetménye így sem lesz alacsonyabb, és mivel ez nem egy egyoldalú munkáltatói kötelezettségvállalás, ezért nincs szükség a közalkalmazott hozzájárulására sem a módosításhoz. Ugyanakkor a kiegészítés visszavonása miatt az érintett édesanya – aki egyébként most tavasszal tervezi a munkába való visszatérését – összességében kevesebb illetményt fog kapni, mint amire korábban számított. Ebben az esetben jogszerűen járt el a munkáltató? Megteheti a munkáltató, hogy egy emelkedő garantált illetményt az illetménykiegészítés csökkentésével kompenzáljon, különösen egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő közalkalmazott esetében, akinek az elvonás miatt ténylegesen csökken az illetménye a visszatérésekor?
Részlet a válaszából: […] A „munkáltatói döntésen alapuló illetményrészt” a Kjt. kifejezetten nem nevesíti, ám a 67. § (1) bekezdése szerint a közalkalmazott a fizetési fokozata alapján járó illetményén felül illetménykiegészítésben részesülhet, illetve a közalkalmazotti jogviszony...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

„Szabadságon” az iskola munkavállalói

Kérdés: 2024. január 1-jétől a közalkalmazotti jogviszony munkaviszonnyá alakult a Púétv. alapján. A kisegítő, takarító munkakörben alkalmazottak szabadságára az Mt. rendelkezései lettek az irányadók. Tehát az életkor szerint kell megállapítani a dolgozók éves szabadságát. Ha a dolgozónak korábban a Kjt. alapján például 32 munkanap szabadsága volt, az Mt. alapján az életkorát figyelembe véve 30 munkanap szabadságra lenne jogosult, a dolgozóra nézve hátrányosan ez utóbbi szabadságot kell megállapítani?
Részlet a válaszából: […] A Púétv. 4. §-ának 15. pontja szerint a nevelési-oktatási intézménynél gazdasági, ügyviteli, műszaki, kisegítő munkakörben foglalkoztatottak munkavállalónak minősülnek. A Púétv. 132. §-ának (1) bekezdése általános jelleggel kimondja, hogy rájuk vonatkozóan az Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Részmunkaidőre áttérés rokkantsági ellátás mellett

Kérdés: Önkormányzatunk jelenleg 8 órában foglalkoztatott közalkalmazottja részére 2024. június 1. napjától visszamenőlegesen rokkantsági ellátást állapítottak meg. A határozat alapján az egészségi állapotának mértéke 47%, C2 minősítési kategóriába tartozik. Az egészségi állapota alapján tartós foglalkozási rehabilitációt igényel, azonban a komplex minősítés szakmai szabályairól szóló rendeletben meghatározott egyéb körülményei miatt foglalkoztatási rehabilitációja nem javasolt. Továbbiakban 4 órában szeretnénk foglalkoztatni. Szükséges-e a jelenlegi munkaviszonyát megszüntetni, esetleg elég a munkaidőt módosítani?
Részlet a válaszából: […] A rokkantsági ellátás mellett nem korlátozott a keresőtevékenység, illetve 2024. január 1-je óta az ellátás kérelmezésének időpontjában végzett keresőtevékenység sem kizáró ok az ellátás megállapítására [Mmtv. 2. § (1) bek.]. Ezért tehát nincs szükség a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Közalkalmazottak – a meghosszabbíthatatlan próbaidő

Kérdés: Szociális intézményben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott ápoló/segédápoló munkakörben dolgozó kollégák esetén három hónapos próbaidőt kötöttünk ki. Meghosszabbítható-e a próbaidő további három hónappal?
Részlet a válaszából: […] A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor – bizonyos kivételekkel – három hónap próbaidő megállapítása kötelező. A kinevezésben ugyanakkor a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor három hónapot meghaladó próbaidő is kiköthető, melynek tartama...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 15.

Cafeteria csak a polgármesternek

Kérdés: Ha egy önkormányzatnál úgy döntenek, lesz cafeteriajuttatás, de csak a polgármester kapja meg úgy, hogy rajta kívül van még közalkalmazott falugondnok, közalkalmazott kulturális szervező, munkaviszonyban álló adminisztrátor és karbantartó, abban az esetben nem sérül az Mt. szerinti egyenlő bánásmód elve? Azt tudjuk, hogy összegben lehet eltérés, mert nem ugyanazon munkakört látják el.
Részlet a válaszából: […] Elöljáróban megállapítható, hogy a Kttv., az Mt. és a Kjt., ebből eredően a közszolgálati jogviszony, a polgármesteri foglalkoztatási jogviszony, a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony tekintetében is meg kell tartani az egyenlő bánásmód követelményét. A Kttv. 13....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 25.

Munkaszüneti napi munkavégzés ellenértéke

Kérdés: A szociális területen (szociális konyha, idősek klubja) dolgozó általános munkarendű közalkalmazottak esetében ünnepnapra jár-e a 100%-os munkaszüneti napra járó bérpótlék és egy pihenőnap is? Jár-e mindkettő?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. közalkalmazotti jogviszonyban is irányadó szabálya szerint, a munkavállalót munkaszüneti napon történő munkavégzés esetén 100% bérpótlék illeti meg [Mt. 140. § (2) bek.]. Emellett további pihenőnapot nem kell biztosítani. Ha munkaszüneti napon rendkívüli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 4.
1
2
3
4
86