47 találat a megadott közalkalmazotti besorolás tárgyszóra

Részlet a válaszból: […]jogszabályokról, így többek között a Kjt.-ről az Szkth. rendelkezik (lásd a 8-9. §-t!). Ebben átmeneti szabályok - amint kérdésében írja - nem szerepelnek. Erre a joghézagra tekintettel - értelmezve a kialakult helyzetet - a Jat. ezzel kapcsolatos rendelkezéseire támaszkodhatunk. A Jat. 15. §-ának (1)-(2) bekezdése alapján a jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály (esetünkben az átmeneti szabály, pontosabban annak hiánya miatt) eltérően nem rendelkezik - a hatálybalépését követően keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni. A jogszabályi rendelkezést - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a hatálya alatt keletkezett tényekre és jogviszonyokra, valamint megkezdett eljárási cselekményekre a jogszabályi rendelkezés hatályvesztését követően is alkalmazni kell.Meglátásunk szerint a Jat. e szabályát kell a kérdésben érintett Kjt.-módosítás értelmezésére alkalmazni. A Kjt.-módosítás 2020. január 1-jei hatálybalépési időpontját megelőzően keletkezett jogviszonynak tekintendők az ekkor már fennálló közalkalmazotti jogviszonyok. Kérdés, ebből levonható-e az a következtetés, hogy csak a 2019. december 31-ig keletkezett közalkalmazotti jogviszonyokra vonatkozhat a Kjt. hatályon kívül helyezett, az emelt szintű szakképesítést felsőfokúnak tekintő szabálya? Azaz, a 2020. január 1-jét követően létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetén az emelt szintű szakképesítések a közalkalmazotti munkakör betöltésénél és a besorolásnál már nem lennének figyelembe veendők? A Jat. idézett szabályát alkalmazva, 2020. január 1-jét megelőzően keletkezett ténynek tekintendő a Kjt.-módosítás életbelépése előtt[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]gyakorlatát is) legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonya van, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra. A 326/2013. Korm. rendelet 1/A. §-ának 2. pontja teszi egyértelművé, hogy a hat év számításakor mi minősül munkaviszony jellegű jogviszonynak. Idetartozik a munkaviszony, valamint a Kjt. 87/A. §-ának (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyok. Mivel a Kjt. e szabálya nem említi a közfoglalkoztatási jogviszonyt, az abban eltöltött idő a hat év szempontjából akkor sem vehető figyelembe, ha azt annál a munkáltatónál szerezte[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]munkavégzésre irányuló jogviszony. A Szoc. tv. 44. §-ának (3) bekezdése ugyanakkor az ápolási díj folyósításának időtartamát a nyugdíj szempontjából szolgálati időre jogosító időnek ismeri el, hiszen az ápolási díjban részesülő személy ezen ellátás után nyugdíjjárulék vagy magánnyugdíjpénztári tagság esetén tagdíj fizetésére kötelezett. Ez azonban még nem jelenti azt, hogy az ápolási díj folyósítása egyben olyan munkavégzésre irányuló jogviszonyt keletkeztetne, amely a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek tekintendő.A Szoc. tv. 42. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerint nem jogosult ápolási díjra a hozzátartozó, ha keresőtevékenységet folytat, és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]vonatkozik megkeresésük, sem a betöltendő munkakör. Ezért általánosságban csak azt válaszolhatjuk: az 54-es azonosító számú, emelt szintű, ún. technikusi szakképesítések, amelyek érettségi végzettséghez kötöttek, és elsősorban iskolai rendszerű szakképzésben szerezhetők meg, egyetemi, főiskolai végzettséget (és ehhez kapcsolódó felsőfokú szakképzettséget) nem tanúsító felsőfokú szakképesítést[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]legfeljebb 3 évre - abban az esetben adható meg, ha a közalkalmazott a képesítés megszerzése érdekében már oktatásban vesz részt, vagy az adott munkakörre nem áll rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. Az a körülmény ugyanakkor, hogy a közalkalmazott részére a munkáltatói jogkör gyakorlója a munkakör betöltéséhez szükséges képesítési előírások alól felmentést adott, azt nem alapozza meg, hogy a nem megszerzett szakképesítés[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]pontjai alapján be kell számítani:- a költségvetési szervnél 1992. július 1. előtt munkaviszonyban, azt követően közalkalmazotti jogviszonyban töltött időt;- 1992. július 1. után a munkaviszonynak azt az időtartamát, amely alatt a közalkalmazott a közalkalmazotti jogviszonyában betöltendő munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel vagy képesítéssel rendelkezett; továbbá- az 1992. július 1-jét megelőzően fennállt munkaviszony teljes időtartamát.E szabályok együttes alkalmazása alapján az az időszak, amelyet a közalkalmazott 1992. július 1. után úgy töltött munkaviszonyban, hogy ezalatt nem rendelkezett a jelenlegi munkaköréhez szükséges iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, a besorolás szempontjából nem vehető figyelembe. E szabály alapján az első közalkalmazott esetében a D-ből C-be való visszasorolás nincs kihatással a besorolási fokozathoz figyelembe vehető közalkalmazotti jogviszonyban töltött idejére, mivel a 2005-ben szerzett szociális gondozó és ápoló szakképesítését továbbra is figyelembe kell venni a besorolásánál, csak a más fizetési osztályra jogosító módon. A 2005. X. 29. utáni jogviszonyban töltött idők tehát továbbra is jogosító időnek számítanak. A második közalkalmazott esetében az érettségi végzettség C fizetési osztályba sorolásra jogosít, ezért e személy sem a D, hanem a C fizetési osztályba sorolandó.A harmadik közalkalmazott 2017. VI. 7-ig nem rendelkezett a besorolás alapjául elfogadható szociális gondozó és ápoló szakképesítéssel, ezt követően igen. Ez a szakképesítés - a fent részletesen kifejtettek szerint - C fizetési osztályba sorolásra jogosít. Ami a fizetési fokozathoz figyelembe vehető időt illeti: a 2017. VI. 7. előtt (de 1992. I. 1. után) munkaviszonyban töltött idők nem számíthatók be, de a közalkalmazotti jogviszonyok idejét figyelembe kell venni. (Annak nincs jelentősége, hogy a képesítési feltétel alóli mentesítés még tart, hiszen a szükséges szakképesítést a harmadik közalkalmazott a mentesítési idő letelte előtt ténylegesen megszerezte). A negyedik közalkalmazott esetében ugyanez a helyzet: az 1992. I. 1. és 2013. VI. 13. között munkaviszonyban töltött idők nem számítanak be a fizetési fokozatra jogosító időbe, de a közalkalmazotti jogviszonyok ideje igen.Az ötödik esetben az a kérdés, hogy az egészségügyi szakasszisztens szakképesítés szükséges-e a szociális gondozói munkakör betöltéséhez. Az egészségügyi asszisztenst, mint minimumfeltételt, a fogyatékos személyek[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]van, amely alapján C fizetési osztályba sorolandó. A Tanítóképző Főiskolán szerzett óvónői oklevél a szociális munkás munkakörhöz nem szükséges, így nem alapja a besorolásnak sem.A C fizetési osztályba tartoznak a szakképesítés-ráépülések, melyek valamely, már meglévő szakképesítést egészítenek ki újabb képzési modulokkal, és így több munkakör ellátására képesítenek, mint az alap-szakképesítés. Ha a szakképesítés-ráépülés azonosító száma 33-as vagy 35-ös számjeggyel kezdődik (mindkettő alapfokú iskolai végzettséget igényel, csak a 33-as iskolarendszeren kívül, a 35-ös pedig jellemzően iskolai rendszerű képzésben szerezhető meg), a közalkalmazottat a C osztályba kell sorolni, így a szociális gondozó és ápoló bizonyítvánnyal (OKJ 33 8933 02) rendelkezőket is.Az élelmiszer-eladó szakmunkás-bizonyítvány nem vehető figyelembe szociális gondozó munkakörben a besorolás alapjául, mivel annak ellátásához[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]rendelkezésre olyan - a képesítési előírásoknak megfelelő képesítésű - személy, aki az adott munkakörre kinevezhető lenne, és a közalkalmazott vállalja a képesítés megszerzését. Ugyanakkor a családsegítő munkakör esetén ilyen felmentés adására nem ad lehetőséget a jogszabály.Ettől függetlenül, ami a képzettségi feltétel alóli mentesítéssel dolgozó közalkalmazott besorolását illeti, annak mindig csak a ténylegesen meglévő iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés képezheti az alapját. Nem végezhető el a besorolás olyan képesítési feltételre alapozva, amelynek a kolléga nem felel meg. A mentesítés ugyanis csak a képzettségi feltétel alól ad eltérési lehetőséget, a besorolási szabály alól nem. A Kjt. 63. §-ának (1) bekezdése alapján a közalkalmazott fizetési osztályát (besorolását) az ellátandó munkakör betöltésére előírt annak a legmagasabb iskolai végzettségnek, illetve szakképesítésnek, szakképzettségnek, doktori címnek, tudományos fokozatnak alapján kell meghatározni, amellyel a közalkalmazott rendelkezik. Hasonlóan rögzíti a besorolási alapelvet az Nkt. 64. §-ának (4) bekezdése[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]képesítési feltételeit (pl. szakképesítés) jogszabály nem határozza meg, a besorolásánál az olyan, a közalkalmazott által megszerzett legmagasabb iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget kell alapul venni, amely egyébként a munkakör betöltéséhez nem lenne szükséges.Mivel a 326/2013. Korm. rendelet a munkakör besorolására több lehetséges fizetési osztályt is megállapít, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül [326/2013. Korm. rendelet 32. § (1) bek.]. Ezért azt a közalkalmazottat, akinek alapfokú iskolai végzettséget igénylő szakképesítése (esetünkben szakmunkás-bizonyítványa) van, a Kjt. 61. §-a (1) bekezdésének b) pontjára figyelemmel a "B" fizetési osztályba kell sorolni, amely esetben illetménye a 326/2013. Korm. rendelet alapján nem lehet kevesebb a garantált bérminimumnál [32. § (3) bek.]. Ez független attól, hogy az elvégzett munka azonos azzal, amit az "A" fizetési osztályba sorolt közalkalmazott is ellát.Az egyenlő bánásmód követelményét munkaviszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban is meg kell tartani [Mt. 12. § (1) bek., Kjt.[…] részlet vége a válaszból.

Részlet a válaszból: […]közalkalmazott ténylegesen rendelkezik. Következésképpen a munkakörhöz nem szükséges, a kérdésbeli esetben a főiskolai végzettség nem vehető figyelembe. Ha ezt mégis megtették, a besorolás jogszabállyal ellentétes, érvénytelen lesz, és helyette a jogszabály vonatkozó rendelkezését kell alkalmazni. A helytelen besorolást - a felismerését követően - a munkáltatónak korrigálnia kell.Az illetmény összege ugyanakkor más megítélés alá esik, hiszen a Kjt. lehetővé teszi a garantált mértéknél magasabb összegben történő megállapítást. Az illetmény a kinevezés kötelező tartalmi eleme, amely csak közös megegyezéssel módosítható [Kjt. 21. § (3) bek., Mt. 58. §]. Ha a közalkalmazott a helytelen besorolása miatti illetménycsökkentéshez nem járul hozzá, a munkáltató úgy jár el helyesen, ha az illetmény összegét a kinevezésben nem módosítja, de annak egyes összetevőit más összegben határozza meg (pl. a visszasorolás miatt csökken a garantált illetmény, ennek folytán növekszik a garantálton felüli illetményrész).Az illetménykiegészítés jogcíme is alkalmazható, azonban csak akkor, ha ennek a Kjt. 67. §-ában előírt feltételei is megvalósulnak. Azaz a kollektív szerződésnek, ennek rendelkezése hiányában a munkáltatónak kell meghatároznia, hogy a munkáltató a gazdálkodás[…] részlet vége a válaszból.