Egészségügyi alkalmassági vizsgálat – aktuális kérdések

Kérdés: A 33/1998. NM rendelet szerint a munkaköri alkalmasság előzetes, időszakos és záró vizsgálata és véleményezése szabályai irányadók az olyan munkáltatók vonatkozásában, amelyek szervezett munkavégzés keretében az Mvt. felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott expozíció (pl. veszélyes anyag, fokozott baleseti kockázat) alá tartozó munkakörben foglalkoztatnak munkavállalót, illetve az olyan munkáltatók vonatkozásában is, amelyek munkavállalói vonatkozásában jogszabály nem teszi kötelezővé az alkalmasság orvosi vizsgálatát, de saját döntésük alapján elrendelik azt. A kötelező orvosi vizsgálatot indokló expozíciókat miniszeri rendeletekben határozták meg. Mely munkáltató mely rendelet hatálya alá tartozik? Jelen pillanatban valamennyi miniszteri rendelet tartalma azonos e tekintetben, így ez a jogalkalmazás tekintetében egyelőre várhatóan nem fog problémát okozni, ennek ellenére szeretnénk munkáltatóként tisztán látni. Milyen szabályok vonatkoznak a foglalkoztathatóság orvosi szakvéleményezésére egyszerűsített foglalkoztatás esetén?
Részlet a válaszából: […] 2024. szeptember 1-jétől az előzetes egészségügyi alkalmassági vizsgálat csak akkor kötelező, ha ezt külön jogszabály előírja, vagy maga a munkáltató így dönt [Mvt. 49. § (1a) bek.]. A kivételeket minden miniszter a saját hatáskörében kiadott rendeletben határozta meg,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 14.

Munkaköri alkalmassági vizsgálatok szeptember 1-jétől

Kérdés: Az Mvt. 2024. szeptember 1-jén hatályba lépett új 49. §-ának (1a) és (1b) bekezdésével módosultak a munkára való alkalmasság megállapításának szabályai. A módosítás szerint a kapott felhatalmazás alapján az ágazati miniszterek – az egészségügyért felelős miniszterrel és a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben – határozhatnak azon munkakörök, feladatkörök és álláshelyek megállapításáról, amelyek esetében a munkára való alkalmasság megállapításához orvosi vizsgálat szükséges. A minisztériumok által közzétett rendelettervezetek alapján számos munkakörben megszűnik a jogszabály alapján kötelező orvosi vizsgálat elvégzése a munkába lépést megelőzően. A tervezetek nem rendelkeznek például a képernyő előtti munkavégzéssel kapcsolatos munkakörök esetén a munkára való alkalmasság megállapításához szükséges kötelező orvosi vizsgálatról. Az 50/1999. EüM rendelet 5. §-a alapján a munkáltató köteles a foglalkozás-egészségügyi orvosnál kezdeményezni a munkavállaló szem- és látásvizsgálatának elvégzését a képernyős munkakörben történő foglalkoztatás megkezdése előtt, és azt követően kétévenként ismételten kezdeményezni a vizsgálatot. Jól értelmezzük, hogy ez a kötelezettség a munkáltatókat ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül továbbra is terheli? Van egyéb olyan jogszabály vagy más általánosan alkalmazandó előírás, amely alapján ágazattól és a módosított Mvt.-től, illetve a fent hivatkozott rendelettervezetektől függetlenül a munkavégzés vagy a munkakör jellegére tekintettel kötelező a munkáltatónak elrendelnie a munkavállaló munkára való alkalmassága megállapításához szükséges bármilyen általános vagy specifikus orvosi vizsgálatot?
Részlet a válaszából: […] A munkavégzéshez szükséges orvosi alkalmassági vizsgálatokat érintően több jogszabály is módosult, illetve született a közelmúltban. Szeptember 1-jei hatállyal az Mt. szabályai változtak akként, hogy nem maga az Mt. írja elő a munkaköri alkalmassági vizsgálat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. október 15.

Részvétel kötelező orvosi vizsgálaton

Kérdés: Édesanya kisbabát vár, részt kell vennie az orvosa által kötelezően előírt II. genetikai ultrahangos vizsgálaton. Csak munkaidőben van ez a vizsgálat. Ebben az esetben mit kell elszámolni a munkavállaló részére? Fizetett vagy csak igazolt, de nem fizetett napot?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára [Mt. 55. § (1) bek. c) pont]. Erre az időszakra a munkavállalót távolléti díja illeti meg [Mt. 146. § (1) bek. b) pont]....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. június 25.

Kötelező orvosi vizsgálat várandósság esetén

Kérdés: Az Önök értelmezésében mely vizsgálatokra vonatkozik pontosan az Mt. 294. §-a (1) bekezdésének d) pontja szerinti, várandós állapotra tekintettel előírt kötelező orvosi vizsgálat? Mely jogszabály, illetve mi által kötelezően előírt vizsgálatok tartoznak e körbe?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. alkalmazásában kötelező orvosi vizsgálat az az orvosi vizsgálat, amelyen a munkavállalónak munkaviszonyra vonatkozó szabály előírása alapján részt kell vennie, ideértve a várandós állapotra tekintettel előírt orvosi vizsgálatot is [Mt. 294. § (1) bek. d) pont]. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. július 20.

Munkavállalói egészségi állapot – az ellenőrzés lehetősége

Kérdés: Miként küldhető orvosi vizsgálatra a munkahelyén betegség tüneteit mutató munkavállaló?
Részlet a válaszából: […] Az általános szabályok úgy rendelkeznek, hogy a munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 14.

Munkaköri alkalmassági vizsgálat – munkaidőben vagy azon kívül

Kérdés: Az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaviszony része, vagy pedig nem? Jár-e alapbér? A munkavállalói együttműködés és részvétel a vizsgálaton a munkáltató érdekében és annak utasítása szerint történik ebben az esetben? Jellemzően a munkáltatók nem szoktak addig munkaszerződést kötni, amíg az üzemorvos rá nem bólint az alkalmasságra. Ez így jogszerű? Álláspontom szerint az időszakos, illetve a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálat a munkaidő részét képezi, annak időtartamára alapbér jár a munkavállaló részére.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló csak olyan munkára és akkor alkalmazható, haa) annak ellátásához megfelelő élettani adottságokkal rendelkezik,b) foglalkoztatása az egészségét, testi épségét, illetve a fiatalkorú egészséges fejlődését károsan nem befolyásolja,c) foglalkoztatása nem jelent...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 4.

Fizetés nélküli távollét határozott idejű munkaviszonyban

Kérdés: Határozott idejű munkaszerződés esetében lehet-e fizetés nélküli szabadságot igényelni? Nagycsaládos munkavállaló esetében, amennyiben az óvoda és a nevelési tanácsadó javasolja gyermeke részére a fejlesztést, igazoltnak tekinthető-e az intézményi behívás vizsgálatokra, vagy az éves szabadságot terheli a távollét?
Részlet a válaszából: […] Fizetés nélküli távollét határozott idejű munkaviszonyban is lehetséges; a törvényi fizetés nélküli távollétek is alkalmazandók, és a felek is megállapodhatnak abban. Az Mt. a gyermek fejlesztésével kapcsolatos okból fizetés nélküli távollétet nem szabályoz. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 25.

Rehabilitált munkavállaló jogai

Kérdés: Rehabilitált dolgozóként milyen jogok illetnek meg a munkahelyen?
Részlet a válaszából: […] A rehabilitáció olyan orvosi, szociális, képzési, foglalkoztatási és egyéb tevékenységek komplex rendszere, amelynek célja a megváltozott munkaképességű személy munkaerőpiaci integrációja, megfelelő munkahelyen történő foglalkoztatásra való felkészítése, továbbá a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Kötelező orvosi vizsgálat elszámolása a munkaidőben

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a kötelező időszakos orvosi vizsgálatot, hány órát kell figyelembe venni, ha a munkaidőben kell sort keríteni rá? Mi a helyzet akkor, ha a dolgozó helyi lakos, illetve akkor, ha utaznia kell ezért?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettségének teljesítése alól a kötelező orvosi vizsgálata tartamára [Mt. 55. § (1) bek. c) pont]. A mentesülés időtartamára távolléti díj illeti meg [Mt. 146. § (3) bek. b) pont]. A mentesülés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Szabadság és munkaidő elszámolása részmunkaidőben

Kérdés: Van egy havibéres munkavállaló, aki részmunkaidőben dolgozik, heti 18 órában, ami napi 3,6 órát jelent. Ezt úgy dolgozza le, hogy minden héten hétfőn, kedden és csütörtökön dolgozik 6-6 órát. Ha egész héten szabadságra megy, akkor öt napot írjunk ki, és 5 x 3,6 órát kell elszámolni neki? Viszont ha elmegy egy nap szabadságra (pl. hétfőn), akkor hat órát kell elszámolni neki, és csak egy nap szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A jelen esetben a munkavállaló napi munkaideje 18/5 = 3,6 óra. Ha egy napot távol van szabadságon, akkor ennyi munkaidő alól mentesül. Helyes tehát a számítás, hogy ha egész héten szabadságon van, akkor 5x3,6 órát "teljesít", és öt nappal csökken a még igénybe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 21.
1
2