Szabadság számítása keresőképtelenség esetén

Kérdés: Mint rendes nyugdíjas dolgozom nyolc órában. Az éves 15 nap betegszabadságot már elhasználtam, de további 8 nap (fizetés nélküli) betegállományom volt. A munkáltató emiatt az éves rendes szabadságból egy napot le akar vonni. Megteheti ezt?
Részlet a válaszából: […] A törvényben meghatározott mértékű szabadság akkor illeti meg a munkavállalót, ha munkaviszonya a teljes naptári évben fennáll, és az évet munkában is tölti [Mt. 115. § (1) bek., 121. §]. A munkavégzéssel nem járó időtartamokra (pl. fizetés nélküli szabadság)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 19.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet a válaszából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. augusztus 29.

Felmondás betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt

Kérdés: Három éve lettem Parkinson-beteg, az üzemorvos nemrég megvizsgált, és semmilyen munkavégzésre nem tart alkalmasnak. Most táppénzen vagyok. Kinek kell kezdeményeznie a felmondást, illetve felmondhat-e a cégem?
Részlet a válaszából: […] Ha az üzemorvos a diagnózis szerint a munkavállalót egészségügyileg alkalmatlannak találja a munkavégzésre, akkor a munkáltató nem engedélyezheti számára a munkavégzést. A betegség miatti keresőképtelenség tartama alatt a munkavállaló egyébként sem végez munkát, tehát a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelenség alatt az öregségi nyugdíjkorhatár betöltését követően

Kérdés: Öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállalónkat tovább foglalkoztattuk. 2016. január 1-jétől betegség miatt keresőképtelen. A munkahelyén az 1608-as bevallásban pénzbeli ellátás nélküli napként tartjuk nyilván a távollétet. Ez az állapot mennyi ideig állhat fenn? A munkáltatónak kell-e – ha igen, mikortól – kezdeményezni a munkaviszony megszüntetését? Jár-e erre az időre szabadság, azt mikor kell kiadni, illetve megváltani?
Részlet a válaszából: […] Az az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött munkavállaló, aki az öregségi nyugdíjhoz szükséges szolgálati idővel is rendelkezik, az Mt. értelmében nyugdíjas munkavállalónak minősül [Mt. 294. § (1) bek. ga) alpont], ezért rá a nyugdíjas munkavállalóra vonatkozó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. július 11.

Munkaviszony megszüntetése keresőképtelen betegség tartama alatt

Kérdés: Üzemi baleset miatt bekövetkezett keresőképtelenségem miatt táppénzben részesültem 2014 decemberétől 2016 márciusáig. A taj-nyilvántartási ügyintéző arról tájékoztatott, hogy a munkáltatóm bejelentette hozzájuk, hogy a határozatlan idejű munkaviszonyom 2015. március 31-ével megszűnt. Munkáltatóm a munkaviszonyom megszüntetéséről nem állapodott meg velem, és a munkaviszonyom megszüntetéséről rendelkező iratot sem kézbesítettek részemre. Bejelentésemre a munkaügyi ellenőrzést lefolytató szerv határozatot hozott, amelynek tartalmát velem nem közölték. Arról azonban tájékoztattak, hogy a felmondás módjával kapcsolatban a hatóságnak nincs hatásköre. Ez azért furcsa, mert nem cáfolták meg azt a bejelentésemet, hogy felmondást nem kaptam. Felmondás hiányában mit kérhetek a munkaügyi bíróságtól? Az ellenőrzést lefolytató közigazgatási szerv helyesen járt-e el akkor, amikor a munkaviszonyt érintő jognyilatkozat megtételét, illetve annak hatályosulását nem vizsgálta?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással és azonnali hatályú felmondással [Mt. 64. §. (1) bek.]. Amennyiben a felek nem közös megegyezéssel szüntették meg a munkaviszonyt, akkor a munkáltató egyoldalú jognyilatkozattal szüntethette meg jogszerűen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. június 20.

Felmondási idő kezdete keresőképtelen betegség esetén

Kérdés: Felmondhat-e egy munkáltató a munkavállalónak a táppénzes időszak alatt? Ha igen, mikortól kezdődik a felmondási idő? Ha az orvos igazolta a munkavállaló keresőképességét, az azt követő naptól kell számítani a felmondási időt?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. a korábbi szabályozáshoz képest szűkítette a felmondási tilalmak körét. E szerint a munkáltató felmondással nem szüntetheti meg a munkaviszonyt a várandósság, a szülési szabadság, a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság (128. §,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 2.

Keresőképtelenség okának közlése a munkáltatóval

Kérdés: Köteles-e a munkavállaló a munkáltatójával közölni, hogy milyen egészségügyi probléma miatt keresőképtelen beteg?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 6. §-ának (4) bekezdése szerint a hatálya alá tartozók kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a munkaviszony létesítése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. december 14.

Felmondás keresőképtelen munkavállalónak – betegséggel indokolva

Kérdés: Egyik munkatársunk hosszú ideje táppénzen van, 2015-ben eddig gyakorlatilag csak öt hetet dolgozott tavasszal. A munkaköre természete olyan, hogy ilyen hosszú kiesések mellett nem lehet érdemben ellátni, ezért szeretnénk megszüntetni a munkaviszonyát. Lehet a felmondásunk indoka a hosszú betegség?
Részlet a válaszából: […] A munkáltatói felmondás indoka lehet a munkavállaló egészségbeli képességének hiánya, egészségbeli alkalmatlansága [Mt. 66. § (2) bek.]. Ehhez azonban az szükséges, hogy a foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleményében megállapítsa, a munkavállaló munkaköre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. november 23.

Munkaszerződés módosítása betegség miatti keresőképtelenség alatt

Kérdés: Munkavállalónkat – aki táppénzes állományban van – határozott idejű munkaszerződéssel alkalmaztuk. Határozott idejű munkaszerződése 2015. október 3-án lejár, munkájára azonban a továbbiakban is számítunk! Kérdésem, hogy táppénzes állománya ideje alatt – mely előreláthatólag október közepéig tart – módosíthatjuk-e szerződését közös megegyezéssel határozatlan idejűre, vagy a táppénzes állományára tekintettel ez az út nem járható, s új szerződést kell majd a táppénzes állomány megszűnését követően kötnünk vele?
Részlet a válaszából: […] A munkaviszony valóban a törvény erejénél fogva megszűnik a határozott idő lejártával [Mt. 63. § (1) bek. c) pont], ezért annak érdekében, hogy az megszakítás nélkül a továbbiakban is fennálljon, még a munkaviszony tartama alatt szükséges a munkaszerződés módosítása....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. október 12.

Hallgatói munkaszerződés – bérszámfejtési kérdések

Kérdés: Hallgatói munkaszerződéssel cégünk alkalmaz gyakornokot. A foglalkoztatása meghaladja a 6 hetet, tehát a törvény szerinti díjazásban részesítjük, mely hetente a kötelező legkisebb minimálbér 15%-a, számszerűsítve hetente 15 750 Ft. Cégünknél a bérszámfejtések havonta történnek, nem hetente, a hallgató esetében akkor minden hónapra más összeget vagyunk kötelesek számfejteni? Helyes, ha meghatározzuk a napidíját úgy, hogy a heti juttatását osztjuk 7-tel, tehát 15 750/7 = 2250? 31 napos hónapban 69 750 Ft-os (2250 x 31) díjazásban részesítenénk.
Részlet a válaszából: […] Az Nft. 44. §-a (3) bekezdésének a) pontja a hallgatói munkaszerződés alapján alkalmazott hallgató díjazásának csak a mértékét határozza meg, mégpedig úgy, hogy előírja, az legalább hetente a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) 15%-ával egyezzen meg. Az Nft. 44....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 13.
1
2
3
4
10