428 talált cikk a kereset kifejezésre

Kérdés: Középiskolai végzettséggel rendelkező álláskereső vagyok, munkanélküli-ellátásban nem részesülök. Támogathatja-e az általam kiválasztott egyetemi előkészítő képzést a munkaügyi központ? Mekkora a képzési támogatás mértéke? A képzéssel kapcsolatban felmerülő költségeket megtérítheti-e a munkaügyi központ?

Kérdés: 1951. december 14-én született nő vagyok. 2008-ban lesz meg a 38 év szolgálati időm, így jogosult leszek az előrehozott öregségi nyugdíjra. Munkahelyemen nem szorgalmazzák a nyugdíjba menetelemet, így akár 2009-ben is dolgozhatnék tovább. Kérdésem, hogy 2009-ben is igénybe vehetem-e az előrehozott öregségi nyugdíjat, illetve érvényesíthetem-e a megszerzett jogosultságot a későbbiekben? Változni fog-e 2009. január 1-jétől a nyugdíj alapjául szolgáló átlagkereset számításának módja?

Kérdés: Munkavállalónk rendkívüli felmondás után munkaügyi bírósághoz fordult, ahol a pert megnyerte. A bíróság döntése értelmében eredeti munkakörébe vissza kell helyezni, melyet időközben betöltöttek. Mi ebben az esetben a munkáltató helyes eljárása?

Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban állok, és jelenleg gyermekemmel GYED-en vagyok. A tavalyi évben két hónapot dolgoztam, aztán szülési szabadságon voltam, majd ezt követően kerültem GYED-re. A munkáltatóm csak a két hónapra eső 13. havi illetményemet fizette ki arra hivatkozással, hogy a jogviszonyom hat hónapot meghaladóan szünetelt. Kérdésem: tényleg nem jár-e abban az évben a 13. havi teljes illetmény, amelyben dolgoztam is, és csak az év egy részében voltam szülési szabadságon és GYED-en?

Kérdés: Két éve dolgozom határozatlan idejű munkaviszonyban. A folyosói pletykák szerint valószínűleg munkáltatóm rendes felmondással megszünteti a munkaviszonyomat. Kérdésem: tekintettel arra, hogy két éven belül öregségi nyugdíjra leszek jogosult (most 60 éves vagyok), jár-e számomra emelt összegű végkielégítés?

Kérdés: A munkáltatóm a határozatlan idejű munkaviszonyomat belegyezésemmel határozott idejűre módosította. Mindehhez azért járultam hozzá, mert arról tájékoztatott, hogy ezzel nem ér semmilyen hátrány. Most viszont közölte: lejárt a határozott idejű szerződésem, így a munkaviszonyom megszűnt. Nem tartotta be a szerződésmódosításkor tett ígéretét, miszerint a határozott idő leteltekor meghosszabbítjuk a szerződést. Ez nem történt meg, így most még a határozatlan idejű jogviszony megszüntetése esetén járó juttatásoktól is elesem. Indítsak-e pert az említett határozatlan idejű munkaviszony megszüntetése esetére járó juttatásokért?

Kérdés: Határozott időre kötött munkaszerződésem szerint a munkáltató, ha a határozott idő lejárta előtt egyoldalúan megszünteti a munkaviszonyomat, a hátralévő időre járó, valamint ezenfelül 3 havi átlagjövedelmemet köteles megfizetni. Ebbe a szerződés szerint beszámít minden, bármely jogcímen a munkáltatótól kapott pénzbeli és természetbeni juttatás. A szerződésem szerint az abban nem rendezett kérdésekben az Mt. irányadó. A leírtak e héten váltak aktuálissá, ugyanis a munkáltatóm a határozott idő előtt egyoldalú döntésével megválik tőlem. A novemberig hátralévő időre járó mellett háromhavi átlagkeresetet kíván fizetni, de szerintem így rosszabbul járnék, és nem is ebben állapodtunk meg! Mi a véleményük?

Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónknak a munkaviszonyát, akinek egészsége olyan mértékben károsodott, hogy emiatt a korábbi munkakörét képtelen ellátni?

Kérdés: Cégünk alkalmi jelleggel, elsősorban a nyári szabadságolás során kieső munkavállalók helyettesítésére álláskeresőket foglalkoztatna. Van-e lehetőség az álláskeresők foglalkoztatására oly módon, hogy ne veszítsék el a részükre folyósított álláskeresési járadékot? Milyen jogviszony keretében történhet jogszerűen az álláskeresők foglalkoztatása?

Kérdés: Munkavállalónk munkaviszonyát átszervezés következtében rendes felmondással szüntettük meg, melyet június 2-án közöltünk vele. A munkavállaló március 21. és május 25. között keresőképtelen beteg volt. Most perrel fenyeget minket, állítása szerint ugyanis nem mondhattunk volna fel neki, mivel az Mt. 90. § (2) bekezdésének b) pontja értelmében csak a felmondási védelem időtartamának elteltét, vagyis a keresőképtelen betegség lejártát követő harminc nap elteltével lehetett volna közölni vele a felmondást. Önök szerint valóban jogellenes volt ez alapján a rendes felmondás?