Találati lista:
401. cikk / 428 Egyenlő bánásmód – az állás betöltésekor
Kérdés: Gépkocsivezetőként dolgoztam az egyik cégnél, ahol felmondtak nekem arra hivatkozással, hogy munkaképességem megváltozott, és a munkáltatóm nem tud olyan munkát adni, amit így is el tudnék látni. Később a munkáltatóm álláshirdetést adott fel, amelyben több gépkocsivezetőt is keres, és mivel időközben meggyógyultam, én is jelentkeztem az állásra. Azonban elutasított, szerintem azért, mert nő vagyok, ezt azért gondolom, mert csak férfi gépkocsivezetőket alkalmazott. Kérdésem, hogy mit tehetek? Ha bírósághoz fordulok, lehet-e esélyem megnyerni a pert?
402. cikk / 428 Felmondás szakmai ellentétek miatt?
Kérdés: Már hosszú évek óta dolgozom jelenlegi munkahelyemen. A megürült vezetői állást megpályáztam, azonban azt nem én nyertem el. Az új vezetővel sem emberileg, sem szakmailag nem jövünk ki, számos szakmai vitánk, konfliktusunk van. Az új vezető is hangoztatja ezt. Habár mindenki elismeri szakmai tudásomat, az új vezető fel akar mondani nekem létszámcsökkentésre hivatkozással, holott csak nyugdíjasokat küldtek el eddig. Tudom, hogy a szakmai nézeteltérések miatt akar megszabadulni tőlem a jelenlegi vezető. Szerintem ezzel hátrányosan megkülönböztet engem, és visszaél a jogviszony megszüntetéséhez fűződő jogával. Kérdésem, hogy ha a munkáltatóm a szakmai véleménykülönbség miatt létszámleépítés címén felmondással megszünteti a jogviszonyomat, akkor ezt jogszerűen megteheti-e?
403. cikk / 428 Munkavállaló képzéséhez nyújtott támogatás
Kérdés: Faipari munkákkal foglalkozó cégünk jelenleg betanított munkásként foglalkoztatott munkavállalójának bútorasztalos szakképzettség megszerzéséhez szeretne támogatást szerezni. Mik a támogatás feltételei, és milyen mértékű a támogatás?
404. cikk / 428 Futballozó munkavállalók – ki fizeti a kárt?
Kérdés: Egy munkatársammal a munkaidő után a gyárudvaron beszélgettünk. Kiderült, hogy éppen aznap délután megy focizni, s van nála egy labda is. Passzolgatni kezdtünk, de rosszul lőtte meg a labdát, és betörte az egyik irodai ablakot, és még eltalált egy számítógép-monitort is. A munkáltató mindkettőnkkel meg akarja fizettetni a kárt, de én nem akarok fizetni, mert nem én rúgtam be az ablakot.
405. cikk / 428 Béren kívüli juttatások és a felmentési idő?
Kérdés: Járnak-e a felmentési idő alatt béren kívüli juttatások (ebédjegy, pedagógusszakkönyv-támogatás, jóléti csomag stb.)?
406. cikk / 428 Díjazási szabályok megszakítás nélküli munkarend esetén
Kérdés: Cégünk műanyag-alapanyag gyártásával foglalkozik. A termelés teljesen folytonosan történik, a munkavállalók 6+2 munkarendben dolgoznak a következő beosztás szerint: két munkanap 06-14.30-ig délelőttös műszakban, két munkanap 14-22.30-ig délutános műszakban, két munkanap 22-06.30-ig éjszakás műszakban. Dupla bér jár, ha fizetett ünnepen a munkavállaló munkarendjének megfelelően dolgozik? Milyen díjazás jár, ha a fizetett ünnep a szabadnapra vagy hétvégére esik? Vannak olyan időszakok, amikor az üzem leáll. Pl. most a május hónapot ötödikével indítottuk, ezért a munkavállalók nem dolgoztak. Május 1-jére kell számfejteni a fizetett ünnepet?
407. cikk / 428 Közszolgálati jogviszony vagy megbízási szerződés?
Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam, de létszámleépítés miatt közös megegyezéssel megszüntettük a jogviszonyomat, azóta korengedményes nyugdíjban részesülök. A volt munkáltatóm több alkalommal is kötött velem megbízási szerződést, amelynek keretében ugyanazt a munkakört látom el (határozatokat írok), mint korábban, ugyanannál az asztalnál ülök, mint korábban. Persze a megbízási díj kevesebb, mint az illetményem volt. Az egyik ismerősöm szerint kérhetném a megbízási díj és a korábbi illetményem közötti különbözet megtérítését a munkáltatómtól, mivel valójában közszolgálati jogviszonyom van, hiszen a jelenlegi munkám mindenben azonos a közszolgálati jogviszonyban ellátott tevékenységemmel. Mások szerint hiányzik egy fontos feltétel, az eskü letétele, e nélkül nem jön létre közszolgálati jogviszony. Kérdésem, hogy melyiküknek van igaza?
408. cikk / 428 13. havi illetmény – időarányos kifizetés
Kérdés: Köztisztviselőként dolgoztam az egyik önkormányzatnál 2 hónapig, ezt követően áthelyezéssel kerültem a közigazgatási hivatalhoz, ahol 8 hónapig voltam. A munkahelyem csak a 8 hónapra járó 13. havi illetményemet fizeti ki, mondván, hogy a 2 hónapos közszolgálati jogviszonyom után nem illet meg a juttatás. Kérdésem, hogy tényleg nem jár a 2 hónapra 13. havi illetmény? Mi számít a 13. havi illetmény szempontjából jogszerző időnek?
409. cikk / 428 Rokkantsági nyugdíj igénybevétele – meg kell-e szüntetni a munkaviszonyt?
Kérdés: 52. életévét betöltött munkavállalónk 50-79 százalékos mértékű egészségkárosodása miatt 2008. december 1-jétől rokkantsági nyugdíjra szerzett jogosultságot. A rokkantsági nyugdíj igénybevétele érdekében meg kell-e szüntetni a munkaviszonyát jelenlegi munkáltatójánál, vagy részesülhet meglévő munkaviszonya mellett is rokkantsági nyugdíjban? Mekkora az a munkaviszonyból származó jövedelemhatár, amely mellett 2008-ban, illetve a következő években rokkantsági nyugdíjat kaphat?
410. cikk / 428 Egészségkárosodott munkavállaló munkaviszonyának megszüntetése
Kérdés: Megszüntethetjük-e jogszerűen annak a munkavállalónak a munkaviszonyát, akinek össz-szervezeti egészségkárosodása az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet II. fokú bizottságának szakvéleménye alapján 32 százalék, s ennek következtében – saját bevallása szerint – nem tudja ellátni korábbi gépkocsi-vezetői munkakörét? A munkáltató nem tud egészségi állapotának megfelelő másik munkakört biztosítani számára.
