54 talált cikk a jogellenes munkaviszony-megszüntetés kifejezésre

Kérdés: Amennyiben a munkavállaló azonnali hatályú felmondást közöl a munkáltatóval írásban (már nem próbaidős), azonban az indokolást nem tartalmaz, vagy ha tartalmaz is, az nem felel meg az Mt. 78. §-a (1) bekezdésében foglaltaknak (pl. munkatársakkal való konfliktus az indok), akkor milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak a munkaviszony-megszüntetés jogcímének tisztázása érdekében, ha a bírósági eljárást szeretné elkerülni? Tekintheti-e ezt ettől függetlenül egy azonnali hatályú felmondásnak azzal, hogy az Mt. 78. §-a (3) bekezdésében foglaltakat figyelmen kívül hagyja? Vagy elutasítja az azonnali hatályú felmondást, és a munkavállaló általi jogellenes munkaviszony-megszüntetésnek veszi? Van-e lehetőség ez utóbbi megoldásra akkor is, ha a munkáltató nem kívánja megfizettetni a 84. § (1)–(2) bekezdésében meghatározott távolléti díjat?

Kérdés: Fennáll-e a munkáltatónak elmaradt jövedelem címén történő kártérítési felelőssége abban az esetben, ha a munkáltató a munkavállaló munkaviszonyát a másodfokú orvosi szakvéleményről való tudomásszerzést követően azért szüntette meg, mert mind az első-, mind a másodfokú foglalkozás-egészségügyi orvos szakvéleménye szerint a munkavállaló az adott munkakörben történő foglalkoztatásra egészségi állapota miatt nem alkalmas, utóbb azonban a bíróság az első-, illetve másodfokú orvosi szakvéleményekben foglaltaktól eltérően szakértői vélemény alapján azt állapítja meg, hogy a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésekor egészségi állapota alapján alkalmas volt az adott munkakörben foglalkoztatásra? A kérdést feltevő munkáltató egy, a korábbi Mt. hatálya alatt megjelent, a BH 1990.362 döntésben szereplő érvelésre, illetve jogi következtetésre tud csak támaszkodni. Munkáltatóként ugyanis nincs tudomása arról, hogy a munkavállalónak milyen betegségei vannak, azok milyen súlyúak, illetve arról sem, hogy a betegség tartós-e. E lényeges tények ismeretének hiányában a munkáltató nem tudja érdemben vitatni az orvosi szakvéleményekben foglaltakat, ráadásul a másodfokú orvosi szakvéleménnyel szemben további jogorvoslati lehetőség is kizárt, továbbá az egészségi állapotuk miatt nem alkalmas személyeket a munkáltató a munkavédelmi jogszabályok alapján sem foglalkoztathatja.

Kérdés: Mi a munkavállaló általi jogviszony jogellenes megszüntetésének jogkövetkezménye?

Kérdés: A munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyát átszervezésre hivatkozva felmondtuk, majd a munkavállaló a felmondási idő alatt azonnali hatályú felmondással élt, melyet azzal indokolt, hogy megítélése szerint nem volt jogszerű a felmondásunk, ezzel lényeges kötelezettségszegést követtünk el. Természetesen nem ismertük el jogszerűnek a munkavállalói megszüntetést, most pert indított ellenünk az azonnali hatályú felmondással kapcsolatos követelése érvényesítése érdekében (végkielégítés, felmentési időre járó távolléti díj). Igaza van a munkavállalónak?

Kérdés: Kötelezheti-e magát a munkavállaló a munkaviszony megszüntetésére irányuló megállapodásban (közös megegyezésben) olyan összeg (kimondottan kötbér) megfizetésére, amely arra az esetre jár a munkáltatónak, ha a munkavállaló nem tesz eleget a munkakör átadására irányuló kötelezettségének?

Kérdés: A munkavállaló a munkáltatóval fennálló munkaviszonyát az Mt. 65. §-ának (1) bekezdése alapján felmondással megszüntette. A munkavállaló felmondási ideje alatt, a munkakörátadást megelőzően keresőképtelenné válik. A keresőképtelenség a munkaviszony megszűnéséig fennáll. Köteles-e a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a keresőképtelenség fennállása alatt eleget tenni? Felel-e a munkavállaló azért a kárért, amely a munkáltatót azzal összefüggésben éri, hogy a munkavállaló munkakörátadási kötelezettségének a munkaviszony fennállása alatt nem tett eleget? Van-e jelentősége a keresőképtelenség mértékének (pl. annak, hogy a munkavállaló járó- vagy fekvőbeteg-e)?

Kérdés: Határozatlan időre alkalmazott munkavállalónk egyik nap nem jelent meg a munkahelyén. Másnap felhívtuk telefonon, közölte, hogy kilépett, többet nem jön. A próbaideje már régen letelt. Mivel nem akarjuk, hogy a többi munkavállaló körében általánossá váljon ez az eljárás, "példát akarunk statuálni", és az ebből eredő valamennyi lehetséges igényünket érvényesíteni kívánjuk vele szemben. Van-e arra lehetőségünk, hogy rászorítsuk a munkaszerződés teljesítésére, azaz arra, hogy jöjjön vissza, és lássa el a munkakörét?

Kérdés: A főnököm behívatott az irodájába, nagyon rámenősen közeledett hozzám, és félreérthetetlen szexuális ajánlatot tett, de én mindezt határozottan visszautasítottam. Az esetet szerencsére felvettem a mobiltelefonom diktafonjára. Rá két hétre azonnali hatállyal próbaidő alatt felmondták a munkaviszonyomat. Egyértelmű számomra, hogy a munkaviszonyomat a visszautasítás miatt szüntette meg, ezért fontolgatom, hogy beperlem a munkáltatót jogellenes munkaviszony-megszüntetés miatt. Ha elmegyek a bíróságra, fel tudom használni ezt a hangfelvételt bizonyítékként?

Kérdés: Munkavállalónk a tegnapi napon betelefonált, és a próbaidőre hivatkozva közölte, hogy azonnal megszünteti a munkaviszonyát. Azt gondoljuk, hogy a munkaviszony megszüntetése a próbaidő fennállásától függetlenül jogellenes, mivel azt kifejezetten írásban kellett volna közölnie. Helyesen járunk-e el akkor, ha erre hivatkozva nem tekintjük megszűntnek a munkaviszonyt, így "válaszlépésként" nem adjuk ki számára az igazolásokat?

Kérdés: A bíróság megállapította, hogy a munkáltató jogellenesen szüntette meg a munkaviszonyomat, és az ítéletben keresetpótló kártérítés megfizetésére kötelezte a munkáltatót. Időközben nyugdíjba mentem, de mivel nem merítettem ki a 12 havi távolléti díjnak megfelelő összeget, ismét keresetet kívánok indítani. Az időközben folyósított nyugdíjat megtérülő jövedelemként el kell-e számolni, azaz jogos igényem csökken-e a nyugdíj összegével? Ha a munkaviszony jogellenes megszüntetésével összefüggő kártérítési igényemet több lépcsőben (több perben) is érvényesítem, hogyan alakul az elévülési idő?