671 talált állásfoglalás az illetmény kifejezésre

Kérdés: Beszámítható-e a garantált bérminimumba a szakközépiskolai érettségivel és felsőfokú szakirányú szakképzettséggel (mérlegképes könyvelő) rendelkező köztisztviselőt ez utóbbi szakképzettsége után megillető képzettségi pótlék? Továbbá a 20%-os mértékű (22 031 Ft) illetménykiegészítés a garantált bérminimumon felül járó kiegészítésnek minősül-e? Helyesen állapítottuk meg az említett köztisztviselő összes illetményét 176 460 Ft-ban a következők összegeként: alapilletmény (110 153 Ft) + illetménykiegészítés (22 037 Ft) + képzettségi pótlék (15 460 Ft) + garantált bérminimumra való kiegészítés (28 816 Ft)?

Kérdés: Önkormányzatunknál dolgozó dajkáknak 2017. január 1-jétől a nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékot fizetünk, melynek összege az Nkt. 8. számú melléklete alapján és a 65. § (3) bekezdése, illetve a Költségtv. 60. §-a alapján az illetményalap 10%-a. Az illetményalap összege az Nkt. 8. melléklete szerint 20 000 Ft. Ez az eljárás helyes-e, mert több helyen olvastuk, hogy a 326/2013. Korm. rendelet 38. §-a szerinti vetítési alapot kellene alkalmaznunk, azonban ezen paragrafust már hatályon kívül is helyezték?

Kérdés: Intézményünk színház, fő tevékenységi köre az előadó-művészet, az alkalmazottak foglalkoztatására az Mt., a Kjt. és a vonatkozó jogszabályok, köztük a 150/1992. Korm. rendelet szabályai alapján kerül sor. A közalkalmazottak tekintetében a munkáltató döntése (szabályzat, utasítás), valamint kollektív szerződés alapján jogszerűen megállapítható-e a munkáltatónál, a Kjt. 69-74. §-ainak rendelkezéseiben foglaltakon túl, ágazati, szakmai sajátosságokra is figyelemmel, további olyan illetménypótlék, melyet sem a Kjt., sem a vonatkozó 150/1992. Korm. rendelet nem tartalmaz kifejezetten? A pótlék alkalmazására olyan munkaköröknél kerül sor, ahol az általánostól eltérő a feladatok jellege, a feladat ellátásának speciális körülményei vannak, illetve a munkavégzés helye speciális. Például: kórustitkár, oldalvezető (díszítő), zsinórmester, fegyverraktáros, jelmezraktáros.

Kérdés: Önkormányzati óvodánkat 2004-ben átvette a katolikus egyház. Akkor minden dolgozó kapott egy olyan írásos dokumentumot, amely szerint: "Illetménye: a közalkalmazotti illetménytábla szerint, 13. havi illetmény, jubileumi jutalom." Tehát: semmilyen hátrány nem ér bennünket a változás miatt. Ennek ellenére 2007-ben én voltam az utolsó, aki jubileumi jutalomban részesültem (a 30 év után járóban). Azóta ezt nem kapják az intézményben dolgozók. Tudok az állami támogatásban részesülő egyházakra vonatkozó törvényekről, a szociális ellátásokról szóló törvény is kimondja: nem érheti hátrány az egyházi intézményekben dolgozó pedagógusokat [Kjt. 78. §, 94/L. § (4) bekezdés, költségvetési törvény 35. § (3) bekezdés stb.]. 61 évesen, a 40 éves munkaviszony megléte kapcsán, a nők kedvezményes nyugdíjába mentem 2015. XII. 29-én. Megillet-e ebben az esetben – 38 év közalkalmazotti jogviszonyban ledolgozott idő után – a 40 éves jubileumi jutalom?

Kérdés: Intézményünknél a közalkalmazottak az illetményen túl szociális összevont ágazati pótlékra jogosultak. Idén a belső ellenőrzés során kiderült, hogy egy konyhai kisegítőnk nem a legmagasabb végzettsége alapján lett besorolva (A-ból B fizetési osztályba kellett volna besorolnunk). A kisegítő 2015-től áll alkalmazásunkban. A garantált illetményét nem érinti az előresorolás, de a pótlék összegét igen. A pótlékkülönbözet a munkába állástól jár-e visszamenőlegesen, ebben az esetben 2015-től? Van-e a visszamenőlegességnek bármilyen időkorlátja?

Kérdés: Mit tehet a munkáltató, ha a köztisztviselő több hónapja keresőképtelen? A keresőképtelenség felülvizsgálatának, ellenőrzésének van-e értelme? Köztisztviselőnk többhetes keresőképtelenség után szabadságot kér (hivatali e-mail formájában), majd ismét megbetegszik. A munkáltatói jogkör gyakorlója szeretné más munkakörben foglalkoztatni, ezért kinevezésmódosításról döntött, de az okmányokat nem tudtuk a köztisztviselő részére átadni, mert a hölgy nem jelenik meg a munkahelyén már közel 3 hónapja.

Kérdés: A munkáltató – önkormányzati fenntartású óvoda – lehetőséget lát arra az Nkt. 65. §-ának (1a) bekezdése alapján, hogy 2017. szeptember 1-jével egyetlen foglalkoztatott se kapjon illetményemelést. A fenntartó ugyanis nehéz anyagi helyzetére hivatkozva nem kívánja a (2) bekezdés szerinti illetményalap-emelés fedezetét biztosítani, azt az álláspontot képviselve, hogy az (1a) bekezdés szerinti differenciálás oly módon is lehetséges, hogy egy óvodapedagógust se részesítsenek illetményemelésben. Helytálló ez az értelmezés?

Kérdés: Pedagógus munkavállaló 20 évig állami intézményben, tehát közalkalmazottként dolgozott. Ugyan az intézmény utóbb egyházi fenntartású lett, de továbbfoglalkoztatta őt. Idén lesz 40 éve, hogy pedagógusként ugyanott dolgozik. Azt olvastam, hogy "A szociális törvény alapján a központi költségvetéséről szóló törvényben biztosított támogatásban részesülő, egyházi fenntartású intézmény legalább a Kjt. 55-80. §-ában megállapított feltételeket köteles biztosítani a munkavállalók számára az illetményrendszert illetően". Mivel a jubileumi jutalomról a Kjt 78. §-a rendelkezik, értelmezhető-e ez úgy, hogy az egyházi fenntartású intézményben dolgozó munkavállalónak is jár a jubileumi jutalom? Illetve amennyiben jár, kérhető-e visszamenőleg a 25 és 35 éves jutalom?

Kérdés: Egy vidéki, tankerületi központhoz tartozó iskolában dolgozom, felső tagozaton tanítok fizikát és kémiát. Megkaptam a szeptember 1-jei kinevezésmódosításomat, de ott nem szerepelt illetményemelés, pedig tudtommal emelkedett az illetményalap. Megteheti ezt a munkáltató?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású szociális szolgáltatóközpontnál foglalkoztatott közalkalmazottak besorolásával és fizetési fokozatuk megállapításával kapcsolatban az alábbi kérdések merültek fel: A személyi anyagok felülvizsgálásához szükséges-e vezetői utasítás, vagy ügyintézői hatáskörben megteheti-e a munkaügyi ügyintéző? Személyi anyagok felülvizsgálatakor észleltük, hogy a munkavállalók rossz (magasabb) fizetési osztályba és kategóriába kerültek besorolásra. A helyes osztályba és kategóriába (vissza) sorolásukat megtehetjük-e? A munkavállalókat először munkaviszony keretében foglalkoztatták. A jogutódlást követően közalkalmazotti kinevezést kaptak, és a munkakör betöltéséhez szükséges szakképesítés megszerzésére csak ezt követően kötelezték őket. A közalkalmazotti jogviszony beszámításához szükséges korábbi jogviszonyokat és az Mt. hatálya alá tartozó munkáltatónál szerzett jogviszonyokat mikortól lehet elszámolni, a képesítés megszerzésétől, vagy ettől függetlenül is figyelembe kell-e venni? Némelyik közalkalmazott a kinevezésekor felmentést kapott a képesítés megszerzése alól.