1475 talált állásfoglalás az időtartam kifejezésre

Kérdés: Közszolgálati jogviszonyba beleszámít-e a 2000. január 1-jétől 2021. december 31-ig az OTP Banknál töltött munkaviszony időszaka?

Kérdés: Az Mt. kimondja, hogy a szabadságot – eltérő megállapodás hiányában – úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és a rendelkezésre állási kötelezettsége alól. Abban az esetben, ha a munkavállaló arról nyilatkozik, hogy nem szeretné az egybefüggő 14 napot igénybe venni, vagyis nem kéri ebben a formában a szabadságának a kiadását, a munkáltató munkaszervezési okból (pl. iskolai konyhák nyári szünidő alatti leállása) dönthet-e úgy, hogy a dolgozónak mégis kiad két hét szabadságot? A törvény szerint a szabadság kiadásának joga a munkáltatót illeti meg, ezért a leállás időtartamára időzítheti a szabadság kiadását. Véleményem szerint ez nem függvénye annak, hogy a munkavállaló milyen megállapodást kötött a 14 egybefüggő nap kiadására a munkáltatóval.

Kérdés: Novembertől a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy előírja a munkavállalóinak az oltás kötelező felvételét. Hogyan kell alkalmazni a szabályt, ha munkaerő-kölcsönzés keretében foglalkoztatjuk a munkavállalókat? A kölcsönbeadó is előírhatja ezt a munkavállalónak, vagy csak a kölcsönvevő? Ha a kölcsönvevő elrendeli a fizetés nélküli szabadságot, akkor az alapján a kölcsönbeadó – egy év elteltével – megszüntetheti azonnali hatállyal a munkaviszonyt?

Kérdés: Önkormányzatunkhoz több határozat is érkezett közérdekű munka letöltésével kapcsolatosan. Ha az elítélt napi 8 órát dolgozik, le kell dolgozni a részére az Mt. 103. §-a (1) bekezdésének a) pontjában előírt 20 perc munkaközi szünetet, vagy az ő munkájukra más szabályok vonatkoznak?

Kérdés: Óvoda-bölcsőde intézményünkbe 2020-ban felvettünk egy kisgyermeknevelőt, akkor még csak érettségivel, aki azóta megszerezte a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott végzettséget (kisgyermekgondozó, -nevelő). A Kjt., illetve a 257/2000. Korm. rendelet tekintetében beszámítandó-e a besoroláskor az érettségi utáni minden munkaviszony, vagy csak a kisgyermekgondozó, -nevelő végzettség utáni időszakot kell tekinteni, ami jelen esetben maga a fennálló jogviszony?

Kérdés: Állami óvodába konyhai kisegítőt vettünk fel közalkalmazottként. Jelenleg az SzMSz-ben általános iskola van meghatározva végzettségi szintnek, de januártól érettségi fog szerepelni a dokumentumban. A hölgynek érettségije és egy teljesen más témakörű OKJ 33-as végzettsége van. A257/2000. Korm. rendelet alapján az A, B, C fizetési osztályok valamelyikébe sorolható. Számít-e bármit a besorolás során, hogy a Szervezeti és Működési Szabályzatban mi szerepel? C osztályba sorolható akár már most a megszerzett érettségije jogán? Ha korábban egy másik közalkalmazottat A fizetési osztályba soroltak ilyen háttérrel, akkor át kell sorolni C-be? Besorolásnál, amikor egyik fizetési osztályból a másikba átteszünk egy munkavállalót végzettségi okok miatt, de korrekciózás okán, akkor egyszerűen továbbra is például 8-as fizetési fokozatban marad, tehát minden munkaviszonyt nézünk, és A8-ból C8-ba kerül az illető, vagy felül kell vizsgálni a jogviszonyokat, és csak az érettségi utániakat nézve akár visszasorolni az illetőt A8-ból C7-be?

Kérdés: Gyárunkban a három műszakos munkarend az alábbiak szerint alakul 5+2 beosztás mellett: délelőttös műszak 5:30-14:00; délutános műszak 13:30-22:00 és éjszakai műszak 21:30-06:00. A belső szabályzatunkban kihirdetésre kerül, hogy a munkahét hétfő reggel hat órától szombat hajnal hat óráig tart. Helyes-e az alábbi elszámolás ennek fényében? Délelőttös műszakban az 5:30 és 06:00 közötti időszakra éjszakai pótlék (Mt. 141. § szerint 30%) és pihenőnapi pótlék [Mt. 143. § (5) bek. szerint 100%] kerül elszámolásra, azonban a pénteken kezdődő éjszakai műszakban csupán az éjszakai pótlék kerül elszámolásra az alapbéren felül (mivel a szabályzat szerint a munkahét szombat reggel 6 óráig tart). Amennyiben a fenti elszámolásban hiba van, kérem, legyen szíves tájékoztatni a korrekt eljárásról!

Kérdés: Önkormányzati hivatalnál közterület-felügyelői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselőkre vonatkozik kérdésünk. A felügyelők "folyamatos" munkarendben dolgoznak, ami azt jelenti, hogy beosztás szerinti napi munkaidejük napi 12 óra, munkakörükből adódóan munkaszüneti napokon, hétvégén is dolgoznak. Hogyan kell elszámolnunk a munkaidejüket, szabadságukat és a keresőképtelenséget? Szükséges-e, hogy munkaidőkeretben dolgozzanak? Ebben az esetben hogyan lehet részükre rendkívüli munkát elrendelni, hogy ne sérüljön a pihenőidő? A rendkívüli munka szólhat-e hétvégére, munkaszüneti napra? Helyettesítés esetén, amikor is nincs betöltve egy felügyelői munkakör, hogyan számolható el helyettesítési pénz szintén úgy, hogy ne sérüljön a Kttv. szerinti pihenőidő? Alkalmazható-e rájuk a szabadidő-átalányra vonatkozó szabály?

Kérdés: A bölcsődénkben a dolgozók egy része reggel 6 órától 14 óráig dolgozik, a másik része eltolt időbeosztással, 10 órától kezd, és este 18 óráig dolgozik. Ez az eltolt kezdés több műszakos munkarendnek minősül-e, ha igen, akkor délutános műszakpótlékot kell fizetnünk? Ha igen, akkor azt hány órától kell megállapítanunk?

Kérdés: A munkavállaló 2009. augusztus 3-ától áll közalkalmazotti jogviszonyban bölcsődei dajka munkakörben, besorolása jelenleg D/8. Ezt megelőzően 1998. június 27-től 2009. augusztus 2-ig több jogviszonya volt, de nem költségvetési szerveknél. 2021. február 17-én szerezte meg a kisgyermeknevelő szakképesítést, és 2021. október 1-jével szeretnénk kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatni. Helyesen járunk el, ha korábbi besorolási fokozatát figyelembe véve E/8-ba soroljuk át, vagy ettől eltekintve, csak a közszférában eltöltött jogviszony időtartamát, illetve a kisgyermeknevelői végzettség megszerzésének dátumát kellene figyelembe venni a besoroláskor, és így E/5-be sorolni?