Találati lista:
151. cikk / 1350 Eltérési lehetőség az Mt.-től – a felmondási idő esete
Kérdés: Az Mt. egyes fejezeteinek végén találhatóak az Eltérő megállapodás alcím alatt eltérési lehetőségek. Ezek meghatározzák, hogy az adott fejezet mely szakaszától milyen módon és formában lehet eltérni. Azok a jogszabályi rendelkezések, amelyek nem szerepelnek az Eltérő rendelkezésekben, kógensek vagy diszpozitívak? Például az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése szerint a munkáltató felmondása esetén a felmondási idő a munkaviszonyban töltött idő alapján meghosszabbodik. Ez a rendelkezés nem szerepel az adott fejezetre vonatkozó eltérő rendelkezésekben [Mt. 85. §]. Ez azt jelenti, hogy ettől a rendelkezéstől a felek akár megállapodásban, akár kollektív szerződésben a munkavállaló javára és hátrányára is eltérhetnek, vagy az Mt. 69. §-ának (2) bekezdése kógens, és tilos bármiféle eltérés? A fenti példához kapcsolódva, nem állapodhatnak meg a felek abban, hogy nem növekszik a felmondási ideje a munkavállalónak munkáltatói felmondás esetén?
152. cikk / 1350 Nyugdíjas óvodapedagógus foglalkoztatása – nyugdíj mellett
Kérdés: 2023. szeptember 1. óta öregségi nyugdíjasként dolgozom óvodapedagógus alkalmazásban megbízási szerződéssel egy önkormányzati óvodában, ami 2024. augusztus 31-ig szól. Mivel se szabadság, se más juttatás sem jár, ezért a következő nevelési évben határozott munkaszerződéssel folytatnám a munkát. Kérhetem a munkáltatót, hogy ebben a státuszban foglalkoztasson?
153. cikk / 1350 Nyugdíjas köztisztviselő felmenthetősége és a "nők 40"
Kérdés: A polgármesteri hivatal köztisztviselője jogosulttá vált a nők kedvezményes – negyvenéves jogosultsági idővel – nyugdíjára, melyet köztisztviselői jogviszonya mellett megállapíttatott és egyidejűleg szüneteltet is. Most megszüntetné közszolgálati jogviszonyát, a végleges nyugállományba vonulás mellett dönt. A Kttv. 63. §-a (2) bekezdésének f) pontjára hivatkozva felmentéssel megszüntethető-e közszolgálati jogviszonya? Jelenleg nyugdíjasnak minősül-e a 7. § (1) bekezdésének d) pontja alapján, és akkor a 63. § (1) bekezdésének d) pontja alapján menthető fel?
154. cikk / 1350 Bérpótlékalap meghatározása munkáltatói szabályzatban
Kérdés: Cégüknél a termelésben dolgozókat órabérben foglalkoztatjuk, és az alapbéren felül minőségi bónuszban is részesülnek. A bérpótlékok alapját az alapbér és a minőségi bónusz együttesen képezik. Azonban ez sem a munkaszerződésekben, sem belső szabályzatban nincs rögzítve, kollektív szerződés nincs, szokásjog alapján történik így, hosszú évek óta. Amennyiben a cég meg kívánná szüntetni ezt a gyakorlatot, és a továbbiakban csak az alapbér figyelembevételével szeretné fizetni a bérpótlékokat, hogyan tudná ezt szabályosan megtenni? Az egyoldalú kötelezettségvállalás [Mt. 16. §] vonatkozik erre az esetre, tehát a munkáltató szabályosan csak akkor állhatna el ettől a gyakorlattól, ha körülményeiben olyan lényeges változás következne be, amely a kötelezettség teljesítését lehetetlenné tenné, vagy aránytalan sérelemmel járna? Mivel az Mt. 139. §-ának (2) bekezdése szerint a felek eltérő megállapodása szükséges ahhoz, hogy a bérpótlék számítási alapja ne (csak) az egy órára járó alapbér legyen, a jövőben a munkaszerződésekben rögzíteni kellene a fentiek szerint alkalmazott gyakorlatot? Ha jól gondolom, munkáltatói szabályzatban való megállapítás ehhez nem elegendő.
155. cikk / 1350 Pótlékátalány kikötése munkaszerződésben
Kérdés: Pótlékáltalány meghatározása esetén valamennyi pótlékot (pl. műszakpótlék, készenléti pótlék, vasárnapi pótlék) magában foglaló átalánypótlék meghatározható? Vagy pótléktípusonként eltérő átalánypótlékot szükséges megadni? Avagy mindkét opció alkalmazható? Az átalánypótlék köthető-e feltételekhez (pl. vasárnapi pótlék esetében 2 havi munkaidőkeretben legalább 2 vasárnapon történő munkavégzés; készenlét esetében legalább 5 alkalommal vállalt alkalmanként min. 8 óra készenléti időtartam vállalása)? Helyes-e az az értelmezés a műszakpótlék alkalmazása esetében, hogy abban az esetben jár a műszakpótlék, amennyiben a ledolgozott munkanapok 1/3-ában eltérő a munkakezdés időpontja, és megvalósul a feltétel, amennyiben az 1/3 időn belül legalább 1 napon a 4 órás eltérés fennáll? Azaz, példával élve, amennyiben egy munkavállaló 20 munkanapot dolgozik egy hónapban, 7 munkanapon kell megvalósulnia az eltérő munkakezdésnek, és a 7-ből 1 munkanapon – a fennmaradó 13 munkanaphoz képest – legalább 4 óra eltérés kimutatható a munkakezdés időpontjához képest?
156. cikk / 1350 Pótszabadság téves megállapításának következménye
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban felhalmozott szabadság kiadására, illetve elévülésére vonatkozik kérdésünk. A közalkalmazott a 2016–2020. években rossz besorolás miatt több pótszabadságra lett volna jogosult, mint a megállapított és ténylegesen kiadott. A besorolás javításra került 2021. évben, azonban a pótszabadság csak ettől az évtől lett helyesen megállapítva, visszamenőlegesen nem. Most nyugállományba készül a kolléga, és kéri a 2016–2020. évekre meg nem állapított és ki nem adott pótszabadsága megállapítását, illetve megváltását a közalkalmazotti jogviszonya végével. Visszamenőlegesen meg kell-e állapítani, jogosult-e a szabadságra? Amennyiben igen, megteheti-e a munkáltató, hogy a felmentési idő munkavégzési kötelezettséggel töltött időtartama alatt a 2016–2020. évi plusz pótszabadságot adja ki? Vagy ebben az esetben érvényesíthető-e a hároméves általános elévülési szabály még a jogviszony fennállta alatt?
157. cikk / 1350 Rendkívüli munkavégzés vezető állásúak esetén
Kérdés: A túlórát ugyan a vezető állású munkakörben dolgozó munkavállalónak sem kell számfejteni, de ha általános munkarendben heti 40 órára van bejelentve, akkor neki is kell alapbért fizetni a túlmunkára? A prémiumfeladatokat úgy kell kitűzni, hogy a bejelentett munkaidőbe beleférjen annak elvégzése, ha afelett tudja csak elvégezni a munkavállaló, az túlórának minősül? Vagy a prémiumfeladatokat elvégezheti munkaidő felett is túlórapótlék kifizetése nélkül is? A munkahelyi oktatás és az üzemorvosi vizsgálat munkaidőnek, a munkaidő felett túlmunkának minősül?
158. cikk / 1350 Vasárnapi pótlék két műszakos tevékenységben
Kérdés: Dolgozónk két műszakban dolgozik (H-P, 6:00–14:00 és 14:00–22:00). A kérésére egy hétfői napra a beosztása 5:00–13:00-ra került változtatásra. Jár számára 1 órára a vasárnapi pótlék?
159. cikk / 1350 Utazási kedvezményre jogosító jogviszonyok időtartama
Kérdés: A 38/2024. Korm. rendelet szerint a munkáltató az utazási utalványt minden év március 31. napjáig a jogosultak rendelkezésére bocsátja, ha a jogosult legalább a tárgyév március 31-ét megelőző 365 napon – bármely, felsorolt munkáltatónál eltöltött – munkaviszonnyal rendelkezik. Az igényjogosultság alapjául szolgáló munkaviszony számításához a részidőket össze kell adni. A "365 napon (...) munkaviszonnyal rendelkezik" kitétel egy év – közszférában töltött – jogviszony meglétét feltételezi? És ehhez például 20 év jogviszonnyal rendelkező dolgozó 10 évvel ezelőtti közszférában eltöltött jogviszonya is beszámítható? Vagy csak a március 31. napját közvetlenül megelőzően szerzett jogviszony számítható be? Vagy a 365 napon belül bármennyi jogviszony elegendő a megjelölt munkáltatóknál? A másik kérdésem a "tárgyév március 31-ét megelőző" fordulatra vonatkozik. Ha új belépő dolgozóról beszélünk, és például szeptember 1-jén kezdődik a jogviszonya, esetében is a március 31-ét megelőző jogviszonyok vehetők figyelembe?
160. cikk / 1350 Létszámcsökkentéssel indokolt felmondás és új munkavállaló felvétele
Kérdés: A munkáltató létszámcsökkentésre hivatkozva több munkavállaló munkaviszonyát is kénytelen volt felmondással megszüntetni. Az intézkedés többféle munkakörben foglalkoztatott munkavállalóra is kiterjedt, nem korlátozódott csak egy munkakörre. Az indoklásban az szerepel, hogy a munkavállaló pozíciója megszüntetésre kerül oly módon, hogy a feladatai az azonos munkakört betöltő többi munkavállalóhoz kerülnek leosztásra. Mennyi időnek kell eltelnie a munkaviszony megszüntetésétől számítva, hogy a munkáltató az érintett munkakörök betöltésére újra felvehessen valakit, vagy cégen belül áthelyezzen munkavállalókat anélkül, hogy a felmondási indok megtámadhatóvá váljon?
