1366 talált cikk az időtartam kifejezésre

Kérdés: Egy kolléganőnk Csehszlovákiában a bankszférában dolgozott 1972-től 1981-ig, középiskolai végzettséggel rendelkezett. Átjött Magyarországra 1981-ben, és 1986-ig egy vasipari vállalatnál állt alkalmazásban. 1987 januárjától képesítés nélküli nevelőként dolgozott egy iskolában. 1991-ben kapott szlovák szakos általános iskola tanári diplomát. 2004-ig dolgozott folyamatosan közalkalmazottként, tanárként egy iskolában, majd 2004-től munkanélküli. 2008 júniusában befejezi egy egyetem pedagógiai szakát. Kollégiumi nevelőtanárként szeretnénk alkalmazni középiskolánk kollégiumában. 1997 óta magyar állampolgár, a szlovák állampolgárságát is megtartotta. Csehszlovákiában lévő munkaviszonyát el kell-e ismerni a besorolás éveinek szempontjából? Magyarországon a vasipari vállalatnál végzett munkaviszonyát el kell-e ismernem? A szlovák szakos általános iskolai tanári diplomája alapján alkalmazhatnánk-e kollégiumi nevelőtanárnak (iskolánkban angol és német nyelvet tanulnak jelenleg a tanulók, egy 12. évfolyamos osztály orosz nyelvet tanul, szlovákot nem akarunk indítani), vagy csak a megszerzendő pedagógia szakos egyetemi végzettsége alapján lehetne-e felvenni?

Kérdés: Egyik munkavállalómmal közöltem, hogy rendes felmondással megszüntetem munkaviszonyát, és a 45 nap felmondási idő egészére nézve felmentem a munkavégzés alól úgy, hogy az adott időszakra átlagkeresetet fizetek. Bár külön nem jeleztem, úgy gondoltam, ezzel a gesztussal a szabadság kérdését is rendeztük. A mentesítés idejére kiadható-e a szabadság időarányos része, amely jelen esetben 8 munkanap?

Kérdés: A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményét úgy állapítjuk meg, hogy ha például a titkárt heti egy óra munkaidő-kedvezmény illeti meg, akkor munkaidejét csökkentjük egy órával. Tehát ha heti 40 óra lenne a munkaideje, így az csak 39 óra lesz. Ha pedig ezt meghaladóan dolgozik, az már túlóra. Helyes ez az eljárás?

Kérdés: Munkavállalási engedély alapján foglalkoztatnak egy áruházban. Álláspontom szerint a jogviszonyom többszöri, ismételten határozott időre történő meghosszabbítása a felmondási járandóságok körében csorbítja a jogos érdekeimet. Kérem szíves állásfoglalásukat!

Kérdés: GYES mellett fizetés nélküli szabadságon vagyok, és vissza szeretnék menni egy év után dolgozni. Munkáltatóm szerint módosítani kell a szerződésemet, mert ez új munkaviszonynak minősül. Valóban így van?

Kérdés: Cégünknél rendszeresen ügyeletet rendelnek el, melynek időtartamát egy idén január 1-jétől életbe lépett Mt.-módosítás alapján munkaidőnek kell tekinteni. Kérdésünk: minden vonatkozásban munkaidővé változott-e az ügyelet, és amikor munkaidőnek minősül, úgy kell-e díjazni, mintha a munkavállaló beosztása szerinti munkaideje alatt állna rendelkezésre munkahelyén?

Kérdés: A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet területén működő boltok és a vendéglátóhelyek működése a szezon idején folyamatos. Ennek alapján lehet-e a megszakítás nélküli munkarendben működő munkáltatókra vonatkozó munkaidő-beosztási lehetőségeket alkalmazni az ott dolgozók esetén?

Kérdés: A munkáltató visszavonhatja-e a végkielégítést akkor, ha a közalkalmazott hat hónapra visszamenőleg igényli a nyugellátást? Ellentmondó álláspontok ismeretesek ugyanis abban a kérdésben, hogy mely időpont tekintendő a nyugellátás megállapításának. Mi a helyzet abban az esetben, ha a közalkalmazott előrehozott öregségi nyugdíját visszamenőlegesen állapítják meg, s ennek megfelelően közlik a nyugdíj folyósításának napját? Egy korábbi közalkalmazottunk kérelmezte visszamenőlegesen öregségi nyugdíj megállapítását, mivel felmentéssel közalkalmazotti jogviszonya megszűnt, és ennek következtében – miután a jogviszony megszűnésekor még nem minősült nyugdíjasnak – végkielégítésben is részesült. Visszakérhetjük tőle a végkielégítést azon az alapon, hogy a visszaszámított hat hónap időtartamára esett a közalkalmazotti jogviszony megszűnésének, így a végkielégítés kifizetésének időpontja?

Kérdés: Cégünk megszakítás nélküli munkarendben üzemel, a munkavállalók 12 órás műszakokban dolgoznak. A 12 órára esik a munkaközi szünet egyórás időtartama is. Minden műszak előtt és után a különböző átadási-átvételi feladatok még kb. fél-fél órát vesznek igénybe. Az erre fordított idő ugyanúgy munkaidőnek minősül? Ha igen, a munkavállalók munkaidő-beosztás szerinti napi munkaideje 13 óra lenne, amely az Mt. 119. § (3) bekezdésében meghatározott 12 órás felső limitbe ütközne. Ebben az esetben hogyan tudnánk megoldani a munkavállalók jogszerű foglalkoztatását?

Kérdés: A közelmúltban, áprilisban az ünnepnapok miatti munkarendváltozást előíró jogszabály alapján munkanap-áthelyezés történt. Április 26-ából, szombatból munkanap lett, május 2-a, péntek pedig pihenőnappá "változott". Cégünk viszont ettől eltért, április 26-át pihenőnapként adtuk ki, a munkavállalók nem dolgoztak, ezzel szemben május 2-án munkát kellett végezniük. A napokban az egyik szakszervezeti titkár jelezte: a május 2-i, pénteki munka heti pihenőnapi munkavégzésnek tekintendő a jogszabályi munkarend változás okán, ezért erre a péntekre a munkavállalóknak bérükön felül még 100 százalékos pótlék is jár. Fizessünk vagy vitatkozzunk?