1380 talált cikk a foglalkoztatás kifejezésre

Kérdés: Egy munkáltatónál megbízási szerződéssel foglalkoztatott személynek kötelező-e részt venni munkaalkalmassági vizsgálaton akár rövidebb, pl. 2 hét, vagy hosszabb időre történő foglalkoztatás esetén?

Kérdés: A Kttv. hatálya alá tartozó köztisztviselők besorolásánál figyelembe kell-e venni az egy-egy napokra szóló egyszerűsített foglalkoztatási jogviszonyt?

Kérdés: A kollektív szerződésünk lehetővé teszi, hogy fegyelmi büntetéseket alkalmazzunk; ezek közül az egyik, hogy a munkavállalót a munkaszerződésétől eltérő munkakörben is foglalkoztathatjuk (a kollektív szerződésben meghatározott éves mértéken felül). Ilyen esetben a fegyelmi határozat mellé munkaszerződés-módosítást is aláíratunk a munkavállalóval. Ebben a módosításban kell visszautalnunk a fegyelmi határozatra, vagy elég egy általában használt mintát alkalmaznunk?

Kérdés: Az Mt. alapján a közalkalmazottat a munkáltató egyoldalú döntéssel egy naptári évben 44 beosztás szerinti napra a kinevezésétől eltérő munkakörben jogosult foglalkoztatni. Abban az esetben, ha lejár a 44 nap, és a közalkalmazott nem működik együtt a munkáltatóval a meghosszabbításról, milyen lehetősége van a vezetőségnek? Van-e egyáltalán arra mód, hogy munkáltatói jogkör gyakorlójaként egyoldalúan meghosszabbítsa ezt az időszakot?

Kérdés: Ha a munkáltató az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalót a jelenlegi munkaköréhez kapcsolódó továbbképzésre kötelezi, a továbbképzésen való részvétel munkaszerződéstől eltérő (munkakörben és munkahelyen történő) foglalkoztatásnak minősül? Ha a képzésre pénteken a rendes munkaidő után és szombaton (a heti pihenőnapon) kerülne sor a képző (tehát nem a munkáltató) székhelyén vagy telephelyén, az rendkívüli munkaidőnek minősül, ugyanakkor önmagában az a tény, hogy szombatra ezáltal rendkívüli munkaidőt rendel el a munkáltató, még nem jelenti azt, hogy a szombati heti pihenőnap helyett másik heti pihenőnapot kellene kiadni a munkavállalónak?

Kérdés: A munkaszerződés tartalmazza a munkavégzés helyét. A felek később munkaszerződés-módosításban megállapodnak a távmunkavégzés keretében történő foglalkoztatásban, és rögzítik, hogy a távmunkavégzés mely helyről történhet, és az Mt. 196. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján azt is kikötik, hogy a munkáltatót az általános szabályok szerinti utasítási jog illeti meg. Ebben az esetben kvázi két munkavégzési helye van a munkavállalónak? Ekkor a munkáltató egyoldalúan dönthet arról, hogy mikor végezhet távmunkát a munkavállaló, tehát egyoldalúan határozhatja meg, hogy a munkaszerződésben rögzített munkavégzési helyen vagy pedig a távmunkavégzési helyen teljesíti a munkavégzési kötelezettségét?

Kérdés: Önkormányzatunknál a telefonközpontos és a gépkocsivezető – mint fizikai alkalmazott – 2001-ben kikerült az Mt. hatálya alá. Az akkori tájékoztatás, átsorolás a Ktv. 107. §-ának (3) bekezdésére hivatkozva kimondta, hogy „A közigazgatási szervnél a munkaviszony fennállásáig, …továbbra is biztosítani kell részére azokat a juttatásokat és egyéb jogosultságokat, amelyekre e törvény hatálybalépése előtt közszolgálati jogviszonyban állóként jogot szerzett”. A Kttv. jelenlegi 150. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján a Ktv. alatt megszerzett jogosultsági időt a jubileumi jutalomra jogosító időnél figyelembe kell venni. A fenti jogszabályváltozások ellenére a jelenleg Mt. alá tartozó fizikai állományba tartozó munkaviszonyos munkavállaló részére kifizethető-e a 25, illetve 30 éves jubileumi jutalom összege?

Kérdés: Kismama munkavállaló kikölcsönzése 2016. december 31. napjával megszűnt a kölcsönvevőnél. A munkavállaló gyermekeivel GYED-en volt, majd 2024 májusában jelezte, ismét munkába szeretne állni (négyórás részmunkaidőben). A kölcsönbe adó a továbbfoglalkoztatása érdekében megfelelő munkakört keresett részére, de ez nem vezetett eredményre, a kölcsönbe adó nem tudja új kölcsönvevőhöz kikölcsönözni. A munkavállaló jelenleg csak a kölcsönbe adóval áll jogviszonyban, több mint 10 éve. Munkáltatói felmondással kerül megszüntetésre a munkavállaló jogviszonya. A felmondási idő tekintetében a kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó 15 napos felmondási időt szükséges alkalmazni [Mt. 220. § (2) bek.]? Vagy, mivel a kikölcsönzés megszűnt, és jelenleg nem áll fenn kikölcsönzés munkavállaló és kölcsönvevő között, ezért az Mt. 69. §-ának (1)–(2) bekezdése rendelkezései lépnek életbe?

Kérdés: Van-e akadálya annak, hogy szakképzési munkaszerződéssel foglalkoztatott, duális képzésben részt vevő tanuló a szakképzési munkaszerződése alapján létrejövő munkaviszonyon felül más munkáltatónál – nem szakképzési munkaszerződéssel – munkaviszonyt létesítsen? Ha nincs akadálya, akkor van-e bármilyen teendője annak a munkáltatónak, amely szakképzési munkaszerződés alapján foglalkoztatja a tanulót?

Kérdés: Álláspontunk szerint a felek között a munkaviszony a felek szóbeli megállapodásával jön létre, mely szóbeli megállapodásnak írásbeli leirata a munkaszerződés. Így – véleményünk szerint – a munkaviszony létrejöhet június 17-én, majd az írásbeli leirat, azaz a felek megállapodását írásba foglaló dokumentum létrejöhet később, például június 18-án. Amennyiben az álláspontunk helyes, a munkaszerződés (szóban létrejött megállapodás leirata) módosítása is kezelhető a fentiek szerint?