193 talált cikk a fenntartó kifejezésre

Kérdés: A tagintézmény-vezető a jogszabályok alapján intézményvezetőnek minősül-e? Az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdése felsorolja az intézményvezetői megbízás feltételeit. A 326/2013. Korm. rendelet 21. §-ának a) pontja értelmében köznevelési intézményben – az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül – magasabb vezetői megbízásnak minősül a tagintézmény-vezetői megbízás. Ugyanezen jogszabály 24. §-a akként rendelkezik, hogy ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására – nyilvános pályázat kiírása nélkül – vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. E vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény. A fentiekben ismertetett szabályozás alapján a tagintézmény-vezetőre mint magasabb vezetőre alkalmazni kell-e az Nkt. 67. §-ának (1) bekezdésében felsorolt feltételeket? Milyen feltételeknek kell teljesülnie tagintézmény-vezető megbízása esetén? Amennyiben az intézményvezetőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a tagintézmény-vezetőre, akkor a 326/2013. Korm. rendelet 24 §-ában szabályozott esetkörben mi indokolja, hogy az önkormányzat képviselő-testülete adja a vezetői megbízást, hisz a tagintézmény-vezetőt főszabály szerint az intézményvezető bízza meg. Ezt az esetkört kivételként kell kezelni?

Kérdés: Önkormányzati fenntartású egészségügyi és bölcsődei igazgatóság költségvetési intézmény egészségügyiintézményegység-vezetőjének vezetői pótléka jogszerű megállapításához kérem a segítségüket. Az intézményegység-vezető az intézményvezető szakmai igazgatóhelyettese az egészségügyi intézményegység vonatkozásában. A vezetői pótlékról a 356/2008. Korm. rendelet 3. számú melléklete rendelkezik. E melléklet 3. pontjának bevezető része többek között az önkormányzatok által fenntartott gyógyító-megelőző, fekvőbeteg-ellátást biztosító intézményekről szól. A szóban forgó intézmény gyógyító-megelőző ellátást (fogorvosi alapellátás) biztosít, azonban fekvőbeteg-ellátást nem. Innentől kérdéses, hogy a 3. pont melyik alpontja alkalmazandó jelen esetben, illetve egyáltalán alkalmazható-e? Ellentmondás látszik a 3. pont bevezető része és például a c) pont között is, hiszen a c) pont a gyógyító-megelőző ellátást közvetlenül nem nyújtó intézetekről szól. A pótlékalap hány százaléka illeti meg? Eddig 100%-ot kapott, ha ennél több, akkor ezt visszamenőleg adni kell?

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?

Kérdés: Óvodánk egyik (volt) dolgozójának ügyében kérem segítségüket. Logopédus kolléganőnkről váratlanul kiderült, hogy veszélyeztetett terhes. A nevelési év közben lehetetlen szakszerű, aktív korú helyettest találni. Volna viszont lehetőségünk arra, hogy egy volt kolléganőnk nyugdíj mellett visszajöjjön dolgozni, határozott időre, részmunkaidőben. Létesíthetünk-e vele közalkalmazotti jogviszonyt vagy megbízási szerződést?

Kérdés: Figyelembe kell-e venni a jubileumi jutalom megállapításnál az egyházi fenntartású oktatási intézményben töltött időt? Az intézmény sokáig állami fenntartású volt, majd még a Kjt. hatálybalépése előtt megtörtént a fenntartóváltás. A dolgozó értelemszerűen ragaszkodna a jubileumi jutalomhoz.

Kérdés: Három egészségügyi dolgozónk van, akik alapellátás keretében végzik tevékenységüket: egy fogorvos, egy fogászati asszisztens és egy intézménytakarító. A Kjt. szerint vannak besorolva. Az egészségügyi dolgozókat megillető bérkiegészítés tekintetében a 256/2013. (VII. 5.) Korm. rendelet értelmében bizonytalanok vagyunk, hogy erre az alapellátásban dolgozó fogorvosunk és asszisztense vajon jogosult-e. Jelen álláspontunk szerint nem jogosultak, mert nem ugyanezen kormányrendelet 2. §-ában foglalt egészségügyi ágazati elő­meneteli szabályok hatálya alá tartozó ellátások, szolgáltatások keretében végzik tevékenységüket. Az intézménytakarító bérkiegészítésre való jogosultságát szintén kizártuk. Kérjük állásfoglalásukat mind a bérkiegészítésre való jogosultságuk fennállását, mind besorolásukat érintően!

Kérdés: 1994-től a városi önkormányzatnál oktatási referensként álltam köztisztviselői jogviszonyban, pedagógus végzettségem alapján. Közreműködtem a fenntartói felügyeleti és a szakmai törvényességi felügyeleti feladatok ellátásában. Tavaly kerültem át a szakszolgálati intézményhez. Pedagógus besorolásomhoz, a minősítő eljárásban való részvételemhez lenne szükségem ezeknek az időknek a szakmai gyakorlatként való figyelembevételére, amire tudtom szerint minisztériumi igazolás alapján van lehetőségem. Kérhetem-e az igazolás kiadását?

Kérdés: Az Ötv. alapján működő társulás fenntartásában lévő idősek otthona a székhely önkormányzat fenntartásába fog hamarosan átkerülni. Az idősek otthona intézményvezetőjét a társult önkormányzatok polgármestereiből álló társulási tanács bízta meg a vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően öt évre, amely 2020-ban fog lejárni. A fenntartóváltás hogyan érinti az intézményvezető megbízását? Szükséges-e új pályázatot kiírni, vagy maradhat a korábban megbízott intézményvezető? A fenntartóváltás semmilyen további átszervezéssel nem jár, a létszám, az intézményi felépítés, a feladatok, az intézmény megnevezése változatlan marad, közalkalmazotti törvény hatálya alá tartozik továbbra is.

Kérdés: Az óvodavezetőnk határozatlan idejű magasabb vezetői megbízása a Kjt.-t módosító 2010. évi CLXXV. törvény 7. §-ának (1) bekezdése alapján a törvény erejénél fogva 2011. január 1-jétől kezdődő öt évre szóló, határozott idejű magasabb vezetői megbízássá alakult át. Magasabb vezetői megbízása eszerint 2015. december 31-én szűnik meg. A 326/2013. Korm. rendelet 22. §-ának (2) bekezdése szerint viszont, ha az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le. Helyesen jár-e el a képviselő-testület, ha a végrehajtási rendelet fenti szabálya alapján 6 hónappal korábbi időpontra módosítja a jelenlegi óvodavezető magasabb vezetői megbízása megszűnésének időpontját, és pályázatot ír ki, mely szerint az állás 2015. július 1-jétől betölthető?

Kérdés: Városunkban egy óvoda üzemel (1-es óvoda), és szeptember 1-jétől egy újabb fogja megkezdeni a működést (2-es óvoda). Mindkettő fenntartója a települési önkormányzat. Az 1-es óvodában több óvodapedagógus is jelezte, hogy szeptembertől a 2-es óvodában szeretné folytatni a pályafutását; az óvodavezető azonban csak egy hónapot adott számukra, hogy nyilatkozzanak, maradni vagy távozni szeretnének. Kell-e ilyen tartalmú nyilatkozatot tenniük, és ha igen, annak van-e határideje? Mi a legjobb megoldás a közalkalmazott érdeksérelme nélküli jogviszonyváltásra? Az egyik lehetőség a lemondás, és új jogviszony létesítése; ekkor az új közalkalmazotti jogviszonyban elismerhető-e az 1-es óvodánál eltöltött idő a pedagógusi életpálya szempontjából, alkalmazható-e a Kjt. 26. §-ának (3) bekezdése? A másik megoldás az áthelyezés; ekkor viszont felmerül a kérdés, hogy ezt az 1-es óvoda vezetője megakadályozhatja-e, ha ahhoz nem járul hozzá?