Praxisjog átruházása – a munkáltató személyében bekövetkező változás

Kérdés: Praxisjog átruházása során a felek mint természetes személyek adásvételi szerződést kötöttek. A praxisjog az adott orvos személyéhez kötődő jogosultság, így ott a felek természetes személyek, azonban az egészségügyi asszisztenst az orvos által működtetett vállalkozás foglalkoztatja. A praxisjog átruházásával a vevőre átszállt minden kötelezettség. Az egészségügyi asszisztens vonatkozásában a praxisjog átruházása az Mt. 36. §-a szerinti munkáltató személyében bekövetkező változásnak tekinthető-e így, hogy a munkáltatók nem az orvosok (akik között az adásvételi történt), hanem az általuk működtetett vállalkozások? Amennyiben az Mt. 36. §-a szerinti munkáltatói jogutódlásnak számít, akkor alkalmazandó-e, hogy az eladónál töltött munkaviszony (30 év) elismerésre kerül egy esetleges vevő munkáltatói munkaviszony megszüntetésénél, a végkielégítés és felmondási idő számításánál? Amennyiben nem az Mt. 36. §-a szerinti jogutódlás, akkor az eladó vállalkozása megszünteti a jogviszonyt, és a vevő vállalkozása pedig új jogviszonyt létesít az asszisztenssel. Törvény szerint melyik megoldás a jogszerű?
Részlet a válaszából: […] A kérdéses esetben a munkaviszony nem a természetes személy orvossal, hanem a vállalkozással mint jogi személlyel áll fenn. Ettől függetlenül, az eset minősülhet a munkáltató személyében bekövetkező változásnak az Mt. 36. §-a szerint, hiszen ennek éppen az a lényege,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 27.

Elszámolás idejére járó díjazás

Kérdés: Három műszakos munkarendben dolgozó munkavállalónknak a műszakkezdés előtt, próbaidő alatti azonnali hatályú felmondással megszüntetjük a munkaviszonyát, a kezébe adva a jognyilatkozatot. A leszámolási eljárás max. 10-15 percet vesz igénybe. Jól gondoljuk, hogy ilyen esetben az Mt. 95. §-át alkalmazva, állásidőre járó díjazás illeti meg a dolgozót, munkaidőkeret hiányában is? Ha a dolgozó hozzájárul, elszámolhatunk-e erre a napra szabadságot?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló munkaviszonya megszüntetésekor (megszűnésekor) munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a munkáltatóval elszámolni. A munkakörátadás és az elszámolás feltételeit a munkáltató köteles biztosítani [Mt. 80. § (1) bek.]. A próbaidő alatti azonnali...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. június 6.
Kapcsolódó címkék:  

Közvállalat – a korábbi munkaviszonyban töltött idő elismerése

Kérdés: Egy munkavállalónk korábban egy másik, szintén állami tulajdonban lévő gazdasági társaságnál dolgozott, de "átkértük"; így ott március 31-ével közös megegyezéssel megszüntették a munkaviszonyát, és áprilisban már nálunk kezdett dolgozni. Ezt viszont csak azzal a feltétellel volt hajlandó megtenni, ha a munkaszerződésébe beleírjuk, hogy elismerjük az előző munkaviszonyában eltöltött időt a végkielégítés és a felmondási idő szempontjából, ha itt megszűnne a munkaviszonya. Egyébként ezt jogszerűen megtehettük?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató esetén sem kollektív szerződés, sem a felek megállapodása nem térhet el a felmondási időre jogosító idő, illetve a felmondási idő mértékének meghatározására, valamint a végkielégítésre vonatkozó törvényi szabályoktól [Mt. 205. §...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 16.

Vezetők – eltérési lehetőség a munkaszerződésben az Mt.-től

Kérdés: Az Mt. 209. §-ának (1) bekezdése szerint a vezető munkaszerződése e törvény Második Részében foglalt rendelkezésektől – a (2) és (3) bekezdésben meghatározott kivétellel – eltérhet, ugyanakkor az ítélkezési gyakorlat ezt felülírni látszik: a (2) és (3) bekezdésben tiltott eltéréseken felül milyen eltérések lehetőségét zárta ki az ítélkezési gyakorlat az Mt. hatálybalépése óta?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben idézett szabály alapján a vezető munkaszerződése akár a munkavállaló javára, akár hátrányára eltérhet az Mt. Második Részében foglalt szabályoktól. A kivételeket az Mt. 209. §-ának (2) és (3) bekezdése sorolja fel. Bár e rendelkezésekben nincs semmi,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.

Felmondási idő kikötése munkaszerződésben

Kérdés: Munkaszerződésben rögzíthető-e eltérő felmondási idő a munkáltató és a munkavállaló esetében (pl. a munkáltató felmondása esetén harminc nap, munkavállaló felmondása esetén hatvan nap)?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a felmondási idő általános szabály szerint harminc nap, az azonban a munkáltató felmondása esetén a munkáltatónál munkaviszonyban töltött idő függvényében a törvényben meghatározottak szerint meghosszabbodik [Mt. 69. § (1)–(2) bek.]. A felek ezeknél a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. április 25.
Kapcsolódó címkék:  

Apák felmondási védelme

Kérdés: Az apákat védi-e felmondási védelem? A GYED ideje alatt fizetés nélküli szabadságra az apa szeretne elmenni. Ha előre szól, hogy meghatározott hónap múlva el szeretne menni fizetés nélküli szabadságra, felmondhatnak-e neki a fizetés nélküli szabadság (GYED) előtt?
Részlet a válaszából: […] Általánosságban rögzítjük, az apákra többféle felmondási védelem – felmondási tilalom és felmondási korlátozás – is vonatkozik az Mt. alapján. Az alábbiakban elsőként ezeket vesszük sorra: a felmondási tilalom esetén a munkaviszonyt a munkáltató nem mondhatja fel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 28.

Munkaviszonyban álló munkavállaló jubileumi jutalma kulturális intézményben

Kérdés: Az Átal-tv. rendelkezik a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról; 3. § (5) bekezdés: "A közalkalmazotti jogviszony 1. § (2) bekezdése szerinti átalakulásával létrejövő munkaviszonyra az átalakulást követő öt évben a Kjt.-nek a végkielégítésre és a jubileumi jutalomra vonatkozó szabályait alkalmazni kell". Az átalakulást követően a munkavállaló megállapíttatta nyugdíját a munkaviszony megszüntetése nélkül. 2023. évben jogosulttá válik a Kjt. szerinti jubileumi jutalomra. Ki kell részére fizetni?
Részlet a válaszából: […] Az Átal-tv. 2. §-ának (8) bekezdése szerint a munkaszerződés megkötése esetén a közalkalmazotti jogviszony – ideértve a határozott idejű jogviszonyt is – 2020. november 1-jei hatállyal alakult át munkaviszonnyá. A 3. § (5) bekezdése értelmében a 2020. november 1-jei...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. január 17.

Felmondás próbaidő alatt – azonnali hatályú felmondás helyett

Kérdés: Közölhet-e a munkavállaló jogszerűen a próbaidő tartama alatt az azonnali hatályú felmondás helyett "hagyományos" felmondást, azaz olyat, amely a munkaviszonyt harminc nap felmondási idővel szünteti meg?
Részlet a válaszából: […] Noha az Mt. a próbaidő alatt lehetővé teszi bármelyik fél számára, hogy a munkaviszonyt azonnali hatályú felmondással – indokolás nélkül – megszüntethesse [Mt. 79. § (1) bek. a) bek.], semmi nem zárja ki azt, hogy ez időtartam alatt a felek bármelyike – például a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 8.

Felmondási tilalom a munkavállaló és a munkáltató megállapodásában

Kérdés: Most állnék munkába egy szállítmányozási cégnél. A jövendő munkáltatóm olyan szerződést akar aláíratni velem, amelyben szerepel egy kitétel, miszerint ha egy éven belül felmondok, akkor az első háromhavi munkabéremet köteles vagyok visszafizetni. Jogos követelés ez? Megteheti ezt a munkáltató?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződés – mint minden szerződés – a felek egybehangzó megállapodásával jön létre. Ennélfogva első megközelítésben a válasz az, hogy a leendő munkavállaló nem köteles olyan szerződést aláírni, amely nem felel meg az érdekeinek – természetesen annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 28.

Köztulajdonban álló munkáltatóvá válás – hatás a kollektív szerződésre

Kérdés: 2011-ben kötöttünk kollektív szerződést, ami abban az évben hatályba is lépett, és azóta is alkalmazzuk. Idén várhatóan köztulajdonban álló munkáltatókká válunk, mivel a helyi önkormányzat többségi tulajdont fog szerezni a cégünkben. Mi történik majd a kollektív szerződéssel? Marad hatályban, vagy egyes részei hatályon kívül kerülnek?
Részlet a válaszából: […] Köztulajdonban álló munkáltató – egyebek mellett – az a gazdasági társaság, amelyben a helyi önkormányzat többségi befolyással rendelkezik. Többségi befolyás az a kapcsolat, amelynek alapján a befolyással rendelkező jogi személyben a szavazatok több mint ötven...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 29.
1
5
6
7
32