Munkahelyi félelemkeltés mint felmondási ok

Kérdés: Cégünk egyik osztályáról több munkavállaló panaszkodott egy bizonyos kollégára. Elmondásuk szerint furán viselkedik, több alkalommal erőszakos dolgokról beszélt nekik, ezért mindig szoronganak a közelében. Előfordult, hogy állatkínzásról vagy valaki megveréséről is fantáziált, amit többeknek hangoztatott. A munkavállalók azt kérték, hogy távolítsuk el, mert lassan nem mernek vele egy szobában tartózkodni. A fentiek szolgálhatnak-e alapul egy munkáltatói felmondáshoz?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltatói felmondás indoka – többek között – a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával összefüggő ok is lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Amennyiben valamely munkavállaló olyan magatartást tanúsít, hogy azzal félelmet kelt kollégáiban, olyan munkahelyi...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. október 10.

Szóban megkötött munkaszerződés elbocsátás utáni "átírása"

Kérdés: Mennyire felel meg a jogszabályoknak, hogy a munkaszerződésemet (két hét ledolgozott munka) az elbocsátásom után (szóbeli megállapodásunk után ellentétes tartalommal) akarják velem aláíratni? Ráadásul két évvel a nyugdíj előtt védett korú munkavállaló vagyok.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony munkaszerződéssel jön létre, ezért a szerződést mindig a munkaviszony kezdete előtt meg kell kötni [Mt. 42. § (1) bek.]. A munkaszerződést írásba kell foglalni. Az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés érvénytelenségére csak a munkavállaló...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. szeptember 19.

Munkáltatói felmondás keresőképtelenség alatt

Kérdés: A 2599. számú kérdésre adott válasszal szemben, miért értelmezik mégis úgy sokan, hogy jogellenes felmondásnak minősül, ha keresőképtelenség alatt mond fel a munkáltató a munkavállalónak, ezzel pedig a munkavállaló munkaügyi bírósághoz fordulhat? Ugyanis ha keresőképtelenség alatt mondunk fel neki, azt csak a munkavállaló hozzájárulásával vonhatjuk vissza. Vagy ez csak a munkakör megszűnésére, és nem az átszervezésre vagy gazdasági okra hivatkozva történhet meg?
Részlet az állásfoglalásából: […] A 2599. cikkben helytállóan került megállapításra, betegség miatti keresőképtelenség esetén az Mt. annyiban korlátozza a munkáltatót, hogy ilyen esetben a felmondási idő legkorábban a betegség miatti keresőképtelenség, legfeljebb a betegszabadság lejártát követő egy év...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.

Felmondás átszervezéssel indokolva

Kérdés: Jogszerű-e az átszervezésre alapított felmondása "A" cégnek "X" munkavállalóval szemben a következő esetben? "A" cég és "B" cég Magyarországon honos, kapcsolt vállalkozások. "X" munkavállaló kizárólag "A" céggel áll munkaviszonyban logisztikai vezető munkakörben, azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt ellát logisztikai vezetői feladatokat. "A" cég átszervezésre hivatkozással, felmondással megszünteti "X" munkavállaló munkaviszonyát, tekintettel arra, hogy ezt követően kiszervezés (megbízási jogviszony) keretében "B" cég (és annak munkavállalója) fogja ellátni a logisztikai vezetői feladatokat "A" cégnél. "A" cégnél a logisztikai vezető munkakör megszűnik. A kiszervezésre tekintettel "B" cég logisztikai vezető munkakörben munkaszerződést köt "Y" munkavállalóval, aki azonban "A" cég és "B" cég vonatkozásában egyaránt el fogja látni a logisztikai vezetői feladatokat.
Részlet az állásfoglalásából: […] Elöljáróban, a felmondás jogszerűségének megítéléséhez az eset összes körülményeinek ismerete lenne szükséges. A tényállás szerinti átszervezés valóban a munkáltató működési körében bekövetkező felmondási oknak [Mt. 66. § (2) bek.] minősülhet. Az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. augusztus 29.
Kapcsolódó címkék:    

Munkaviszony megszüntetése összeférhetetlen munkavállalóval

Kérdés: Határozatlan idejű munkaszerződést kötöttünk, három hónapos felmondási idővel egy munkavállalóval. Hogyan lehet ezt a munkaviszonyt megszüntetni a próbaidő lejárta után? A munkavállaló összeférhetetlen, nem rugalmas a napi munkaidő-beosztásával kapcsolatban, nem fogadja el felettesei utasításait.
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkaviszony a próbaidő után megszüntethető közös megegyezéssel, felmondással, illetve azonnali hatályú felmondással (Mt. 64. §). Amennyiben a felek között nincs konszenzus a munkaviszony megszüntetését illetően, közös megegyezéssel nem tudják megszüntetni azt, a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.

Azonnali hatályú felmondás indoka – meccsnézés munkaidőben

Kérdés: Egyik kollégámmal a céges tárgyalóban megnéztük az egyik kora délutáni Eb-meccset. A közvetlen felettesünk ránk nyitott, de nem szólt semmit. Másnap a főnökünk azonnali hatállyal felmondott nekünk. Megteheti ezt, ha a közvetlen felettes látott minket, és nem szólt semmit, nem küldött vissza dolgozni a munkaállomásunkra?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkavállaló alapvető kötelessége, hogy munkaidejében a munkáltató rendelkezésére álljon és munkát végezzen [Mt. 52. § (1) bek. b) pont]. Amennyiben a munkavállaló ezt az alapvető lényeges kötelezettségét szándékosan megszegi, akkor alapot szolgáltat a munkáltató...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Felmondás védett korú munkavállalónak munkakör-felajánlási kötelezettség mellett

Kérdés: Egyik munkavállalónk teljesítményével nem vagyunk megelégedve. Vezetői feladatainak határidejét sorozatosan nem tartja be, döntéseket nem tud hozni, folyamatokban hibázik. Szeretnénk felmondani neki, de öt éven belül nyugdíjas lenne. Jelenlegi munkaköréhez idegen nyelv ismerete szükséges, ami neki nincs, végzettsége nem megfelelő a pozícióhoz. Ajánljunk fel neki másik munkakört?
Részlet az állásfoglalásából: […] A munkáltató a felmondását köteles megindokolni [Mt. 66. § (1) bek.]. A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. A munkáltató a nyugdíjasnak nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. június 20.

Felmondási ok – nem lehet a munkavállaló lakó- és munkahelyének távolsága

Kérdés: A munkáltató a fővárosból két vidéki fióktelephez rendszeresen lejáró munkavállaló helyett egy másik, a fióktelepekhez jóval közelebb lakó – ezáltal jelentős költségcsökkentést jelentő – munkavállalót kíván felvenni. A jelenlegi munkavállaló jogviszonyának megszüntetése ezen az alapon (minőségi csere vagy átszervezés analógiára alapítva) jogszerűnek tekinthető-e?
Részlet az állásfoglalásából: […] A felmondás indoka a munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a munkáltató működésével összefüggő ok lehet [Mt. 66. § (2) bek.]. Az a tény, hogy az érintett munkavállaló messze lakik a munkavégzési helytől, nem függ össze sem a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 23.
Kapcsolódó címkék:      

Fizetés nélküli szabadság utáni munkaviszony-megszüntetés

Kérdés: Munkavállalónk tíz éve lépett be hozzánk. Nemsokára gyermekei születtek, akik közül az egyik beteg is volt, tehát szülési szabadság, gyermek gondozása és ápolása címén kapott fizetés nélküli szabadság mellett közeli hozzátartozója ápolása címén is fizetés nélküli szabadságban részesült. Ténylegesen csak másfél hónapot dolgozott nálunk. Most lejártak a fizetés nélküli szabadságai, megállapítottuk a részére járó szabadságot. A kihagyás miatt nem kívánjuk őt tovább alkalmazni, hiszen tényleges foglalkoztatására szinte nem is került sor. Hogyan járjunk el a munkaviszony megszüntetésénél, illetve a távolléti díj számításánál?
Részlet az állásfoglalásából: […] Ha a hosszas távollétről való visszatérést követően a munkavállalót a munkáltató nem kívánja tovább foglalkoztatni, a munkaviszony közös megegyezéssel vagy munkáltatói felmondás jogcímén szüntethető meg. A felmondás indokai lehetnek: a munkáltató működésével...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 2.

Felmondási ok – az ügyfél szerződésbontása

Kérdés: Egyik üzletkötőnk vállalhatatlan módon kommunikált egy fontos ügyféllel és ezzel komoly hibát vétett. Magatartása következtében az ügyfelünk felbontotta velünk a szerződést, ami nagyon komoly bevételkieséshez vezetett. A hibát egyértelműen az üzletkötő munkavállaló követte el. A vezetőség viszont addig halogatta a döntést az azonnali hatályú felmondását illetően, hogy kifutottunk a határidőből. Ilyen esetben ugyanezen ok miatt felmondással megszüntethetjük a munkaviszonyt, vagy ahhoz teljesen más indoklás kell?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az azonnali hatályú felmondás jogát az ennek alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított tizenöt napon, legfeljebb azonban az ok bekövetkeztétől számított egy éven belül, bűncselekmény elkövetése esetén a büntethetőség elévüléséig lehet gyakorolni [Mt....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2016. május 2.
1
…
9
10
11
…
16