72 talált állásfoglalás a felmentés közlése kifejezésre

Kérdés: Egy egészségügyi szakdolgozó a Kjt. hatálya alá tartozó kórházban, a nők 40 éves nyugdíja mellett dolgozik, határozatlan idejű kinevezéssel. A 2003. évi LXXXIV. törvény alapján jövedelemkiegészítésben részesül (nyugdíja szünetel). Az idei évben betölti az öregségi nyugdíjkorhatárt, ettől az időponttól, kizárólag kormányengedély alapján dolgozhat tovább. Amennyiben a munkáltató nem kéri meg a kormányengedélyt a nyugdíjas közalkalmazott továbbfoglalkoztatásához, milyen lehetőség van arra, hogy a nők negyvenéves nyugdíja mellett határozatlan időre szóló kinevezéssel dolgozó egészségügyi szakdolgozó közalkalmazotti jogviszonyát megszüntessük? Jogviszonya a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontja alapján megszüntethető-e? Ilyen esetben, mivel a felmentési idő alatt nem lenne már kormányengedélye, indulhat-e a felmentés a nyugdíjkorhatár betöltése előtt, hiszen ő már akkor is nyugdíjas?

Kérdés: Jegyzőként dolgozom, már 2 éve elértem az irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt. A munkáltatói jogokat gyakorló polgármesterrel egyeztetve az önkormányzati választások után nyugállományba kívánok menni. Tekintettel a hivatali apparátusra, a választásokat lebonyolítom. A jelenlegi polgármester sem kíván indulni a polgármesteri tisztségért. Érdekeim azt kívánják, hogy a jogviszonyom megszüntetésében a munkáltatóm működjön közre. Alkalmas megoldás lenne számomra a jogviszonyom közös megegyezéssel történő megszüntetése az önkormányzati választást követő időpontra. Ez esetben lemondanék a felmentési időről. Mikor célszerű ezt a munkáltatóm számára jelezni, és milyen törvényi hivatkozással?

Kérdés: A Munkaügyi Levelek 171. számában a 3389. számon megjelent válaszukra hivatkozva, benyújtottam a munkáltatómnak az Önök által összegyűjtött jogszabályokat és jogi lépéseket, majd ennek ellenére, pár nap után, azonnali hatállyal felmentettek. Idetartozik, hogy közalkalmazottként dolgozom több mint 20 éve. A munkáltatóm többször megkérdezte, hogy elfogadom-e a hatórás részmunkaidőt, de többszöri kérés után sem írtam alá a hat órára vonatkozó új kinevezést. Megkaptam időközben szeptemberre és októberre a fizetésem, mindkét hónapban a hatórás munkarendre vonatkozó összeg került átutalásra. Jogszerűen jártak el? Ebben az esetben jár-e végkielégítés vagy bármilyen pénzbeli juttatás, ha igen, ki és mi alapján határozza meg?

Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?

Kérdés: Egy iskolában pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott decemberben nyugdíjba vonul a Kjt. 30. §-ának (4) bekezdése alapján. Már a felmentési idejét tölti. Emellett egy másik munkáltatónál szintén közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatják már tíz éve, heti két alkalommal napi két órában. A másik jogviszony esetén is jár neki a nyugdíj előtti felmentés, és ha igen, akkor mennyi a felmentési ideje?

Kérdés: Közalkalmazottunk 40 év jogosultsági idő kedvezményével öregségi nyugdíjat kíván igénybe venni, és erre tekintettel kéri jogviszonyának megszüntetését felmentéssel 2018. szeptember 30. napjával. Kérdésünk a felmentési idő megállapítására irányul. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése időpontjában, azaz 2018. szeptember 30-án 25 év 14 nap közalkalmazotti jogviszonnyal rendelkezik. Ez alapján 7 hónap felmentési időre lesz jogosult. Ha a felmentés kezdőnapját vesszük figyelembe (2018. március 1. napja), akkor 24 év 5 hónap 13 nap, mely alapján csak 6 hónap felmentési időre lenne jogosult. Mely esetben járunk el jogszerűen? Ha a jogviszony megszűnése napjáig közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő alapján (25 év 14 nap) számoljuk a felmentési időt, vagy ha a felmentési idő kezdetét megelőzően (24 év 5 hónap 13 nap) eltelt közalkalmazotti időt veszünk alapul? A felmentési idő a két esetben eltérően alakul: utóbbi esetben hat, előbbiben hét hónap lenne.

Kérdés: Az önkormányzat képviselő-testülete határozatával a Kttv. hatálya alá tartozó munkáltatónál létszámcsökkentést rendelt el. A létszámleépítés olyan köztisztviselőt is érint, aki jelenleg várandós, és felmentési védelem alatt áll. A munkáltató a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő távolléte idejére nem akar alkalmazni más munkavállalót, a munkakörbe tartozó feladatokat átcsoportosítja, és más köztisztviselők között szétosztja.
1. Hogyan hajthatja végre a munkáltató a tervezett létszámcsökkentést a felmentési védelem alatt álló köztisztviselő tekintetében jogszerűen?
2. A Kttv. 70. §-ának (1) bekezdése alapján a felmentés nem közölhető, és a jogviszony nem szüntethető meg a gyermek hároméves koráig terjedő időtartam alatt. Ebben az esetben az elrendelés és a közlés között évek telhetnek el. Helyesen jár el majd a munkáltató, ha a felmentést csak a felmentési védelem lejártát követő napon közli, és a felmentés okaként majd a korábbi évben hozott létszámcsökkentést, valamint átszervezést jelöli meg?
3. Mi történik, ha a köztisztviselő a gyermeke kétéves korát követően munkába kíván állni? A törvény alapján a fizetés nélküli szabadság igénybevétele nélkül is megilleti a gyermek hároméves koráig a felmentési védelem.
4. Ha az érintett köztisztviselő a gyermeke hároméves koráig fizetés nélküli szabadságon lenne, a felmentési idő csak a fizetés nélküli szabadságra járó szabadság letöltését követően kezdődhetne? Ebben az esetben a felmentés közlésére a gyermek hároméves korát követő napon kerülhet sor, de a felmentési idő csak a szabadság letöltését követő időpontban kezdődhet?

Kérdés: Egy táncművész közalkalmazott esetében, aki elérte a táncművészeti életjáradék megállapításához szükséges szolgálati időt, milyen módon lehet jogszerűen megszüntetni a közalkalmazotti jogviszonyt? Hogyan kell értelmezni az Emt. 43/B. §-ában foglaltakat a Kjt. felmentési szabályai tekintetében? A munkáltató élhet-e Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének d) pontjában megjelölt felmentési indokkal? Vagy csak közös megegyezéssel, illetve lemondással lehet megszüntetni a jogviszonyt?

Kérdés: Óvónő és dajka munkakörre vonatkozó a kérdésünk. Nyugdíjas foglalkoztatható-e közalkalmazottként? Ha igen, akkor hogyan, milyen módon oldható meg a 40 év jogosultsági idővel nyugdíjba vonuló, illetve az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltött személy foglalkoztatása esetében? Nyugdíjas foglalkoztatására az óvodákban jelentkező óvónő- és dajkahiány miatt lenne szükség. Négy-öt hónapot ugyanis csak nyugdíjas foglalkoztatásával tudná megoldani az óvoda. Határozott idejű kinevezéssel lehetséges esetleg?

Kérdés: Önkormányzati társulás által fenntartott szociális és gyermekjóléti szolgálatnál a Szoctv. 136. §-ának (7) bekezdésében foglaltak alapján a házi segítségnyújtásban részesülők gondozási szükségletét 2016. december 31. napjáig felül kellett vizsgálni. A felülvizsgálat eredményeként sok gondozott ellátási szerződése megszüntetésre került, így egyes településeken az ott munkát végző gondozók (közalkalmazottak) ellátott nélkül maradtak. A jelenleg ellátott nélkül lévő gondozók munkájára (ugyanabban a munkakörben) más településen szükség lenne, azonban (mivel a társulás területe nagy) a napi munkavégzéshez szükséges odautazást (a tömegközlekedés nem megfelelő volta miatt) nem tudják vállalni. A közalkalmazottak tényleges munkavégzésének helye csak a munkaköri leírásukban van rögzítve, a kinevezésükben az intézmény székhelye szerepel munkavégzési helyként. Jogszerű-e, ha a fenntartó (a társulás) a Kjt. 30. §-a (1) bekezdésének b) pontja alapján átszervezésről dönt, és a Kjt. 30/A. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján felajánlja a közalkalmazottnak a másik településen történő munkavégzés lehetőségét (mint másik munkakört), majd amennyiben azt a közalkalmazott nem fogadja el, akkor felmentéssel megszünteti a közalkalmazotti jogviszonyt? Amennyiben ez a megoldás nem alkalmazható, elegendő-e, ha a munkáltató a közalkalmazottak kinevezésének (és ezzel együtt munkaköri leírásának) módosítását kezdeményezi oly módon, hogy abban a tényleges, az új gondozási igényeknek megfelelő munkavégzési hely szerepeljen? Amennyiben pedig a közalkalmazott ezt nem fogadja el, ez részéről lemondásnak tekintendő?