50 cikk rendezése:
31. cikk / 50 Biztonságos őrzés feltétele bűncselekmény elkövetésekor
Kérdés: Egyik munkavállalónk pénzkezelői munkakörben dolgozik, a munkatársaknak osztja ki az utalványokat, illetve kezeli a házipénztárt. Januárban, az év eleji nagyobb mértékű utalványok megérkezését követően a pénzkezelő munkatárs néhány percre elhagyta az irodáját, kiment a mosdóba. Az irodát ugyan igen, de a páncélszekrényt nem zárta be, és mire visszaért, mintegy 1,5 millió forint értékű utalvány tűnt el. Tettünk feljelentést, de várhatóan nem lesz meg a tettes, így kárigénnyel kívánunk élni a munkavállalóval szemben. Ő ugyanakkor arra hivatkozik, hogy a bűncselekmény elháríthatatlan ok, és így nem felelős az utalványok eltűnéséért.
32. cikk / 50 Kizárólagos őrizet átvett dolgok esetén
Kérdés: Egyik munkavállalónk termékkoordinátori munkakörben dolgozik. Feladata, hogy a cég egyik telephelyére egyedileg legyártott termékmintákat vigyen ki, ahol az alapján meghatározott mennyiségű terméket legyártanak. Az így legyártott termékeket azután a munkatársunk helyben jegyzék alapján átveszi, ellenőrzi, és előre meghatározott tárolóban elzárva a jegyzékkel együtt visszaküldi a központba, ahol azt átveszik, és ellenőrzik a jegyzéken és a tárolóban szereplő mennyiséget. A tároló biztonságos, csak a munkatársunk és a központi átvevő tudja sérülésmentesen kinyitni. A legutóbbi termék esetében a munkatárs által a jegyzék szerint átvett termékekhez képest kevesebb volt a tárolóban. A céget jelentős kár érte, amit szeretnénk megtéríttetni a munkatárssal, mivel utoljára nála voltak a termékek, és csak nála tűnhettek el. Van erre lehetőségünk?
33. cikk / 50 Jutalék kifizetése – utólag is megállapítható?
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók egy részének jutalékot fizetünk, de a jutalék összege csak a tárgyhónapot követő második hónapban állapítható meg. A jutalékra való jogosultság a munkaszerződésekben is rögzítve van, de emellett a munkavállalók havonta megkapják személyi alapbérüket is; azaz nem a tipikus teljesítménybér-rendszerben zajlik a díjazás. Ha a munkavállaló munkaviszonya megszűnik, akkor hogyan kell kifizetnünk a részére azt a jutalékot, amelyet csak két hónap múlva tudunk megállapítani?
34. cikk / 50 Kárfelelősség – a csomagtartóban hagyott laptop
Kérdés: Munkavállalónk üzleti megbeszélése után ebédelni ment, és a nála lévő laptopot a nyílt utcán, fényes nappal, Budapest VIII. kerületében betette a csomagtartóba. Mikor fél óra múlva visszaért, a csomagtartót feltörték, és elvitték a laptopot. Az autóban más kár nem esett, a többi ajtóhoz nem nyúltak – feltehetően kifigyelték a munkavállaló pakolását. A laptop elismervény és visszaszolgáltatási kötelezettség mellett lett átadva, de a munkavállaló arra hivatkozva nem akar kártérítést fizetni, hogy az ilyen lopás elháríthatatlan külső ok. Kérdésünk, hogy alapos-e a kifogása?
35. cikk / 50 Elszámolási kötelezettség – meddig terheli a munkáltatót?
Kérdés: Egy munkavállaló 2002-ig visszamenőleg minden hónapra vonatkozóan kéri felülvizsgálni a részére kifizetett munkába járási költségtérítés helyességét és az elszámolt túlórákat. A kérését írásban nyújtotta be a munkáltatónak. Köteles-e a munkáltató a kérésnek eleget tenni, és ha igen, milyen időtartamra visszamenőleg, tekintettel arra, hogy a bérjegyzéken a munkavállalónak lehetősége volt és van az elszámolás ellenőrzésére?
36. cikk / 50 Használati útmutatóban foglaltak megszegése
Kérdés: Az egyik, kizárólag egy munkavállalónk által használt cégautó károsodott. Mint utóbb kiderült, az előírt szervizelési időszakok között is sokáig kevés motorolajjal futott a jármű, és ez tönkretette a motort, amit cserélni kellett. A kár mintegy egymillió forint. Felelőssé tehető-e a munkavállaló a teljes okozott kárért, ha a gépjármű használatára vonatkozó megállapodásban nyilatkozta, hogy ismeri a szervizelési szabályokat és a gépjármű használati útmutatójában foglaltakat, amelyek közül az utóbbi tájékoztat a magas motorolaj-fogyasztásról és arról, hogy 2-3 tankolás után ellenőrizni kell a motorolaj szintjét?
37. cikk / 50 Pénzkezelés felelősségvállaló nyilatkozat nélkül
Kérdés: Egy munkavállalónk pénzügyi előadó, és ő osztja ki a cafeteria utalványait. A hó végi ellenőrzéskor derült ki, hogy hibás volt az utalványok kezelése, nem átvételi elismervény ellenében adta ki azokat, és mintegy 250 000 Ft hiányzik a kasszából, nincs mögötte bizonylat. A munkavállalóval ki akarjuk fizettetni a teljes hiányt, de mivel nem írt alá felelősségvállaló nyilatkozatot a pénzkezelésre, ezért arra hivatkozik, hogy csak az átlagkeresete 50%-ig vonható felelősségre. Ez valóban így van?
38. cikk / 50 Felelősség a bankkártyán kezelt pénzért
Kérdés: Munkavállalóink kiküldetéseik alkalmával bankkártyát kapnak, hogy a felmerülő költségeket arról fizessék ki. Egyik dolgozónk viszont elveszítette a kártyát, és mire észrevette, hogy nincs nála, már jelentős összeget vettek fel róla. Ilyen esetben hogyan tudjuk érvényesíteni a kárigényünket a munkavállalóval szemben?
39. cikk / 50 Károkozás – túlzott benzinfogyasztással
Kérdés: Egyik munkavállalónk gépjárművezetőként dolgozik, és autójával feltűnően sok benzint fogyaszt a többiekhez képest. Mivel nagyon bonyolult lenne folyamatosan ellenőrizni a fogyasztás tényleges mértékét, ezért arra gondoltunk, hogy a munkavállalónak jegyzék ellenében adunk át üzemanyagot, és a fogyasztási norma szerinti részre visszaszolgáltatási kötelezettséget írunk elő; így neki kellene bizonyítania, hogy miért fogyasztott többet. Alkalmazhatónak tartják a kárigény érvényesítésének egyszerűsítésére ezt a megoldást?
40. cikk / 50 Kölcsönzött munkavállaló felelőssége az általa kezelt dolgokért
Kérdés: Munkavállalókat kölcsönzünk raktárosi munkakörbe, ahol a belsős munkavállalóinkkal leltárfelelősségi megállapodásokat kötöttünk az általuk kezelt készletekre vonatkozóan. A kölcsönzött munkavállalókkal a leltárfelelősségi megállapodást a kölcsönvevőnek, azaz nekünk, vagy a kölcsönbeadónak kell megkötni, és kinek felel ilyenkor a munkavállaló leltárhiány esetén?
