Elmaradt műszak elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Munkaidőkeretben, ha nem osztották be az elmulasztott óraszámot, elmaradt műszakot jelent? Munkavállalóként havi munkaidőkeretben dolgozom. A kollektív szerződés rendelkezése szerint műszakpótlék csak a ténylegesen ledolgozott órák után illet meg. A munkáltató azonban a kollektív szerződésben felvállalta, hogy ha egy előre tervezett műszak elmarad, akkor a munkaidőkeret végéig másik műszakot jelöl ki. Ha nem kerül kijelölésre másik műszak, akkor az elmaradt műszakra alapbér helyett a magasabb távolléti díjjal kompenzál. Mi a helyzet akkor, ha a munkáltató eleve a munkaidőkeret óraszámánál kevesebb óraszámban tervezi meg a műszakbeosztást? A munkáltató foglalkoztatási kötelezettségéből adódóan érvényesülhet-e az Mt. 6. §-ában leírt "felróható magatartására előnyök szerzése végett senki nem hivatkozhat" elv? Álláspontom szerint, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének csak részben tesz eleget, akkor ez részére felróható magatartás, és ezt úgy kell értelmezni, mintha a munkáltató a foglalkoztatási kötelezettségének teljesen eleget tenne (eredetileg tervezne műszakot a munkaidőkeret teljes ledolgozására), és ez a tervezett (kijelölt) műszak elmarad. A munkaidőkeretből nem beosztott, elmulasztott óraszámokat ezért elmaradt műszaknak kell tekinteni. Ha ez nem minősülne elmaradt műszaknak, és ezért nem kellene kifizetni a felvállalt távolléti díjat, akkor ebből a munkáltatónak előnye származna. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint a havibéres munkavállalót egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén minden hónapban – függetlenül a munkanapok számától és ezáltal a beosztható munkaidőtől – a havi alapbére illeti meg. A ténylegesen teljesített munkaidőt a munkaidőkeret, illetve az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 16.

Szabadság kiadása részmunkaidő esetén

Kérdés: Nyugdíjasként állok alkalmazásban egy kft.-nél. Munkaszerződésem szerint a munkaidő heti 32 óra, hétfőtől csütörtökig napi nyolc óra. A szabadság tekintetében a szerződés az Mt.-re utal (Mt. 115-125. §). Erre való hivatkozással, ha úgy adódik, hogy csütörtökön szabadságon vagyok, akkor a pénteki napot is ki kell vennem szabadságként. Én ezt nem tartom jogosnak, viszont – mert nem rendelkezem erre vonatkozó ismeretekkel – nem tudom az igazamat paragrafusszámmal alátámasztani. Megjegyzem még, hogy a havi bérelszámolási lapomon (tévesen) az órakeretnél napi 6 óra szerepel. Nem tartottam fontosnak ezzel foglalkozni, mert óraszámban ugyanannyi, de talán ez is okozhat némi problémát. Mivel támaszthatnám alá az igazamat a cég vezetésének?
Részlet a válaszából: […] Jelen esetben Ön részmunkaidőben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, hétfőtől csütörtökig nyolc órát, pénteken 0 órát teljesít. Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Öt munkanap szabadság áthúzódása 2018-ra

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki heti 20 órában dolgozik. Hétfőn és szerdán nyolc órára, pénteken négy órára van beosztva, kedden és csütörtökön nem kell jönnie. Esetében hogyan kell értelmezni azt a szabályt, hogy a következő évre átvihető öt nap szabadság? Csak azokat a napokat kell számolni, amikor dolgozik? Jogszerű, ha január 3., 5., 8., 10. és 12. napra kapta meg ezt a tavalyról megmaradt öt munkanap szabadságot? A januárra kivett napokra már a 2018-as minimálbért kell fizetnünk, akkor is, ha ezek még 2017-re járó szabadságok voltak?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot [Mt. 123. § (4) bek.]. A szabadság átvitele ez alapján akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Munkabér elszámolása munkaidőkeretben

Kérdés: Az ágazati kollektív szerződés alapján hathavi munkaidőkeretben dolgozunk. A munkavállalók havonta a teljesített órák, illetve a teljesítmény alapján kerülnek elszámolásra (éjszakai, ügyeleti stb. pótlékokat megkapják). Akinek a keret végén (decemberben 128 óra) kevesebbet kell dolgozni a havi kötelező óránál (az előző hónapokban többet dolgozott), ezért a munkabére nem éri el a kötelező óra alapján számított bér összegét, neki ezt az összeget kell fizetni december hónapra? Ha igen, a többletkifizetés az előlegfizetés szabályai szerint visszavonható-e, vagy a ténylegesen ledolgozott időre (128 órára) járó bért kell fizetni?
Részlet a válaszából: […] Munkaidőkeret alkalmazása esetén ingadozik, hogy a munkavállaló egy adott hónapban mennyi munkaidőt teljesít. Ezért a törvény külön szabályozza, hogy ilyen esetben hogyan alakul a munkavállaló díjazása (Mt. 156. §). A szabály lényege, hogy az egyenlőtlen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 5.

Szabadság kiadása részmunkaidőben

Kérdés: Egészségügyben (rendelőben) dolgozó, közalkalmazottként részmunkaidős (heti 4 napot dolgozik) orvos, ha egy hétig nem dolgozik, miért csak négy nap szabadságot kell kiírnia? A törvény, tudtom szerint, az ilyen közalkalmazotti jogviszonyban álló orvosoknak is megadja a teljes állásban dolgozóknak járó szabadságnapokat. De ez valahogy nem tűnik jogosnak. Nem öt napot kellene kiírnia ilyen esetben?
Részlet a válaszából: […] 2013. augusztus 1-je óta egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani, a Kjt. hatálya alatt álló munkáltatók esetén is. Az első lehetőség: a szabadság kiadása és elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

"Fizetett ünnepre" járó díjazás és a keresőképtelenség

Kérdés: Ha egy munkaszüneti nap (május 1.) hétfőre esik, és a következő munkanaptól (május 4-től) a munkavállaló táppénzes állományban van, jár-e neki munkabér az ünnepnapra (május 1-jére)?
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló mentesül rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól a keresőképtelenség időtartamára [Mt. 55. § (1) bek. a) pont]. Ez – a betegszabadság idejét leszámítva – fizetés nélküli távollétet jelent, amelyre a munkavállaló táppénzre lehet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 11.

Munkarend megállapítása és szabadság elszámolása

Kérdés: Szociális szolgáltató központban bentlakásos szakfeladaton levő, gondozói munkakörben foglalkoztatott munkavállalók esetében az alábbi kérdéseink merülnek fel. Távollét (szabadság) rögzítésekor a számfejtő rendszer nem számfejtett bért a szabadság valamely napjára. Ezt követően bekértük az intézménytől a dolgozók egyhavi beosztását.
1. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01-jén nappal, 09. 02-03. szabadnap, 09. 04-05. nappal, 09. 06. éjszaka, 09. 07-08. szabadnap, 09. 09-10. nappal, 09. 11-13. szabadnap, 09. 14. nappal, 09. 15. éjszaka, 09. 16-18. szabadnap, 09. 19-20. nappal, 09. 21-22. szabad, 09. 23-24. éjszaka, 09. 25-28. szabad, 09. 29. éjszaka, 09. 30. szabad.
2. munkavállaló szeptemberi beosztása: 09. 01. szabad, 09. 02. nappal, 09. 03. éjszaka, 09. 04-05. szabad, 09. 06. nappal, 09. 07. éjszaka, 09. 08-09. szabad, 09. 10. nappal, 09. 11. éjszaka, 09. 12-13. szabad, 09. 14. nappal, 09. 15-17. szabad, 09. 18. nappal, 09. 19-20. éjszaka, 09. 21-26. szabad, 09. 27-28. nappal, 09. 29-30. szabad.
Az éjszakai és a nappali munkavégzés 12 órás. A munkavállalóknak a számfejtő rendszerben a beosztási mintánál "5/2 általános munkarend 8 órás" van rögzítve. Véleményünk szerint a fenti beosztás és a beosztási minta nem megfelelő. A programban a beosztási mintánál az alábbi lehetőségek közül választhatunk: folyamatos műszak 12-24, 12-48; két műszakos 8 órás munkarend, változó munkarendben dolgozó. Hogyan kell kialakítani egyhavi beosztást a szabályoknak megfelelően, illetve ha fizetett szabadságon van a munkavállaló, akkor arra a napra hány órás munkavégzést kell számolni, valamint hogy milyen munkarendben, munkaidő-beosztásban dolgoznak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak alapján a munkavállaló egy műszakban 12 órát teljesít, amely nappali vagy éjszakai műszak. Ez alapján olyan egyenlőtlen munkaidő-beosztásról van szó, amelyben a munkavállaló két műszakban dolgozik. A bérszámfejtő programban felsorolt lehetőségek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Heti pihenőnapok egyenlőtlen beosztása

Kérdés: Egyhavi munkaidőkeretben dolgozom. Egyenlőtlen munkaidő-beosztás alkalmazása esetén hogyan kell értelmezni azt, hogy a pihenőnapokat a munkaidőkeret átlagában kell biztosítani? Maximum meddig adhatja ki a munkáltató a ki nem adott pihenőnapokat? A munkaidőkeret utolsó naptári napjáig vagy az utolsó hetéig?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a heti pihenőnapok egyenlőtlenül is beoszthatók [Mt. 104. § (2) bek.]. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a munkaidőkeret tartama alatt nem minden héten részesül két pihenőnapban, de összesen a munkáltató köteles annyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 27.

Heti egy munkanapos részmunkaidő és az éves szabadság

Kérdés: Van egy munkavállalónk, aki részmunkaidősként munkáltatónkkal együtt öt munkahelyen áll munkaviszonyban. Heti egy napot dolgozik három órában minden munkahelyén, havi bére 13 000 Ft. Az évi szabadsága 22 nap. Kérdésem, hogy ebben az esetben jár-e a napi három órának megfelelő, 22 nap szabadság? Ha igen, kiadható-e szabadnapon, vagy csak a tényleges munkanapján? Továbbá, kell-e arányosítani a 22 napot 261 munkanap×8 = 2088 óra, és 52×3 óra = 156 óra között? Így órában kell megállapítanom az éves szabadságát az évi ledolgozott óraszámnak megfelelően?
Részlet a válaszából: […] Az egyenlőtlen munkaidő-beosztásban a szabadság kiadása kétféle módon történhet, amely lehetőségek közül a munkáltató jogosult választani. Az első lehetőség, hogy a szabadság kiadása és elszámolása munkanapban történik. Ebben az esetben úgy kell eljárni, hogy a hét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.

Egyenlőtlen munkaidő-beosztás részmunkaidőben

Kérdés: Gyesen vagyok, és heti húsz órát vállaltam a munkahelyemen, de ezt csak egy 8, illetve egy 12 órás munkanappal tudnám elvégezni. A munkáltató 3×8, illetve 2×8 órás beosztást szeretne, tehát két hétre osztaná el a vállalt heti 20 órát (24+16 óraként). Jogszerű ez, vagy engedélyeznie kell azokat a napokat, amikor tudok teljesíteni?
Részlet a válaszából: […] A munkáltató a munkavállaló ajánlatára a gyermek hároméves koráig – három vagy több gyermeket nevelő munkavállaló esetén a gyermek ötéves koráig – köteles a munkaszerződést az általános teljes napi munkaidő felének megfelelő tartamú részmunkaidőre módosítani [Mt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 6.
1
…
12
13
14
…
28