Munkabér bankszámlára utalása – ki határozza meg a bankot?

Kérdés: Cégünk álláspontja szerint nem vagyunk kötelesek a munkavállaló számára a munkabér bankszámlára történő utalásának ingyenességét biztosítani abban az esetben, ha a munkavállaló nem az általunk megjelölt banknál nyit számlát. Vajon helyes-e ez a jogértelmezés?
Részlet a válaszából: […] ...Figyelemmel arra, hogy az idézett rendelkezés a munkavállaló általmeghatározott fizetési számlát említi, amennyiben munkáltató a díjazásikötelezettségét számlára történő átutalás útján teljesíti, az csakis amunkavállaló által kifejezetten ekként...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.
Kapcsolódó címke:

Körzetközponti jegyző illetményének megállapítása

Kérdés: Körzetközponti feladatot ellátó önkormányzat vagyunk, és új jegyző kerül kinevezésre nálunk. Kérdésünk, hogy hogyan kell a jegyző illetményét megállapítani, ha körzetközponti önkormányzatról van szó? Jár-e a körzetközponti feladatok ellátásáért külön díjazás?
Részlet a válaszából: […] A körzetközponti jegyző fogalmát a Ktv. 45. § (6) bekezdésehatározza meg. E szerint a körzetközponti jegyző az a jegyző, aki akörzetközponti feladatot ellátó önkormányzatnál törvény vagy kormányrendeletalapján más településekre is kiterjedő illetékességgel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Munkahelyi távollét hóakadály miatt

Kérdés: Az elmúlt hetekben többször előfordult, hogy az intenzív havazás és a jelentős mennyiségű csapadék járhatatlanná tette a telephelyünk felé vezető utakat, és a fennakadások miatt alig pár munkavállalónk tudott munkára jelentkezni. Az otthon maradt, illetve a jelentős késéssel beérkező dolgozók bérezésére milyen szabályok irányadóak?
Részlet a válaszából: […] ...a munkáltató tudomására hozzák.Az elháríthatatlan akadály miatti munkaidő-kiesés idejére amunkáltató ugyanakkor nem köteles semmilyen díjazást sem fizetni, így amunkavállalónak nem jár távolléti díj sem. Természetesen az Mt. lehetővé teszia munkavállaló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Díjazás hétvégi továbbképzésre?

Kérdés: Általános munkarendben dolgozó munkavállalóinkat péntek délután és szombaton továbbképzésre köteleztük. Megilleti-e a munkavállalókat a képzés idejére valamilyen díjazás?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 103. § (4) bekezdése kimondja, hogy a munkavállalóköteles – munkabérének és költségeinek megtérítése mellett – a munkáltató általkijelölt tanfolyamon vagy továbbképzésen részt venni, és az előírt vizsgákatletenni, kivéve ha ez személyi vagy családi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 16.

Rendkívüli munkavégzés ellenértéke

Kérdés: Munkavállalóink túlóráit szabadidővel váltjuk meg úgy, hogy a rendkívüli munka ellenértékeként biztosított szabadidőre bért nem fizetünk részükre. A szakszervezet kifogásolta az eljárásunkat, mert szerinte ebben az esetben díjazás nélkül marad a túlmunka. Kérjük a szerkesztőség állásfoglalását abban a kérdésben, hogy valóban szükséges-e munkabért fizetnünk a túlórák miatt biztosított szabadidőre, valamint hogy jogszerű-e kizárólag szabadidővel megváltani a munkavállalók túlóráit?
Részlet a válaszából: […] Az Mt. 147. § határozza meg a rendkívüli munkavégzés eseténjáró ellenértéket. Az (1) bekezdés szerint a munkavállalót rendkívülimunkavégzés esetén rendes munkabérén felül a (2)–(4) bekezdés szerintellenérték illeti meg. Vagyis minden esetben a rendes munkabéren...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Munkaidő-változás az okmányirodában

Kérdés: A vezetés azt tervezi, hogy megemeli az okmányiroda nyitvatartási idejét. Ezáltal az okmányirodai munkatársak heti negyven óránál többet dolgoznának. Kérdésünk, hogy emiatt kell-e a kollégák kinevezését módosítani, illetve az illetményt ennek függvényében kell-e megállapítani? Megtehetjük-e azt, hogy a heti negyvenórás munkaidő megmarad, viszont a munkatársak nem azonos időben kezdik majd meg a napi munkavégzést, hanem időben elcsúsztatva, például egymást váltva? Ezt hogyan kell dokumentálnunk? Ekkor a heti munkaidő nem változna, ennek ellenére kell-e a kinevezésüket módosítanunk?
Részlet a válaszából: […] ...jellegére. Ezt támasztja alá az is, hogya rendkívüli munkavégzésért – a Ktv. 40. §-ában foglaltak alapján – aköztisztviselőt díjazás nem illeti meg, részére a rendkívüli munkavégzésidőtartamával megegyező szabadidő jár.Az okmányirodai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Helyettesítési díj és a jubileumi jutalom

Kérdés: Egyik köztisztviselőnk most lett jogosult a 25 éves jubileumi jutalmára. A kolléga egy másik, tartósan távol lévő munkatársát helyettesíti, amiért helyettesítési díjat kap. A kollégát megillető jubileumi jutalom összegének meghatározásakor illetményként beszámít-e a helyettesítési díj?
Részlet a válaszából: […] ...és illetménypótlékból áll. A Ktv. 49/B. § (1) bekezdésemegállapítja, hogy a helyettesítési díj az illetményen felüli, külön díjazás.Ennek alapján megállapíthatjuk: mivel a helyettesítési díj az illetménynek nemrésze, ezért a jubileumi jutalom...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.
Kapcsolódó címkék:  

Részmunkaidő – az időarányos bér kérdései

Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy a bér munkaidő-arányos csökkentése jogszerű, de a felek közötti megállapodás ettől eltérhet?
Részlet a válaszából: […] ...nem hagyható figyelmen kívül az Mt. 142/A. §-a sem, melyúgy rendelkezik, hogy az egyenlő, illetve egyenlő értékűként elismert munkadíjazásának meghatározása során az egyenlő bánásmód követelményét meg kelltartani. Ha tehát két azonos munkakörben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.

Helyettesítési díj rendes szabadság esetén

Kérdés: Köztisztviselőként dolgozom az egyik polgármesteri hivatalban, és 2009. július 1-jétől egy tartósan távol lévő kolléganőm feladatkörét is ellátom, amelyre helyettesítési díjat kapok. A helyettesítési díjamból azonban a rendes szabadságom idejére a munkáltatóm levonja annak időarányos részét. Kérdésem, hogy jogszerűen jár-e el a munkáltatóm?
Részlet a válaszából: […] ...a köztisztviselő amunkáltató intézkedése alapján tartósan távol lévő köztisztviselőt helyettesít,akkor az illetményén felül külön díjazás (helyettesítési díj) is megilleti.Ugyanezen paragrafus (1) bekezdése szerint a helyettesítési díj a helyettesítéselső...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  

Osztott munkaidő

Kérdés: Cégünk takarítási tevékenységet végez. Ügyfeleink egy részénél reggel, munkakezdés előtt kell takarítanunk (5 és 8 óra között), míg más ügyfeleinknél este (18 és 21 óra között). Ugyanazok a munkavállalók dolgoznak reggel és este. Ezért – hiába dolgoznak egy munkanapon összességében csak 8 órát – napi összefüggő pihenőidejük csak 8 óra lesz. Kérdésünk, hogy az ismertetett munkarendben dolgozó munkavállalók munkaideje osztott munkaidőnek minősül-e? Ebben az esetben ugyanis rövidebb, napi 8 órás egybefüggő pihenőidő is megengedett az Mt. 123. § (1) bekezdése alapján. Szabadidejét tölti az a munkavállaló, aki napközben is rendelkezésre áll annak érdekében, ha sürgős esetben hívja valamelyik ügyfelünk, hogy a szükséges teendőket elvégezze?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb helyen kell tartózkodnia, ez az időszaknem tekinthető pihenőidőnek, ez esetben a két munkavégzés közötti időszakra(ideértve a díjazási szabályokat is) az ügyeletre vonatkozó szabályokat kell amunkáltatónak alkalmaznia (lásd az Mt. 129. és 148....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 1.
Kapcsolódó címkék:  
1
87
88
89
98