Találati lista:
171. cikk / 202 Egyidejűleg fennálló munkaviszonyok – a betegszabadság kiadása
Kérdés: Egyik részmunkaidőben foglalkoztatott alkalmazottunk egy másik munkáltatóval is jogviszonyban áll, úgy, hogy hétköznaponként minden délelőtt a másik cégnél kezd, és délutánonként dolgozik nálunk. A munkavállaló két hétre beteg lett, és a másik munkaviszonyában a betegszabadságra járó díjazását kapta. Kérdésem: a velünk fennálló munkaviszonyában szintén megilleti-e a törvény szerinti betegszabadság, vagy a másik munkáltatóval megosztva kell számolnunk? Netán párhuzamosan nem is lehet "két" betegszabadságon, hanem táppénzre jogosult csupán?
172. cikk / 202 Hallgatói munkaviszony
Kérdés: Főiskolánk konferenciák szervezése, vizsgáztatásban való közreműködés és egyes kutatási részfeladatok teljesítése érdekében néhány hallgatót hallgatói munkaszerződéssel foglalkoztat. Megítélésünk szerint a munkajogi szabályok betartása az esetek többségében "életidegen". Az Önök véleménye szerint a munkavégzés megkezdése előtt szükség van-e a hallgatók előzetes orvosi vizsgálatára? Jár-e az érintett hallgatók számára rendes szabadság vagy betegszabadság? Vonatkoznak-e rájuk a kötelező legkisebb munkabérre vonatkozó rendelkezések?
173. cikk / 202 Távolléti díj számítása egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén
Kérdés: Idényjellegű munkákat végző munkáltató vagyunk, erre tekintettel éves munkaidőkeretben alkalmazzuk a munkavállalókat. A munkavállalók nyáron általában többet (napi 12 órát), télen kevesebbet (napi 4 órát) dolgoznak. Problémát jelent, hogy szabadságuk, betegszabadságuk esetén az egy órára eső távolléti díjukat napi hány órával kell felszoroznunk, ha napi 12 órát, vagy ha éppen napi 4 órát dolgoznak. Egyes vélemények szerint az aktuális munkaidő-beosztás szerinti óraszámmal kell felszorozni az egy órára járó távolléti díjat, mások szerint viszont a mindig egy munkanapra, vagyis 8 órára eső távolléti díj illeti meg őket függetlenül attól, hogy napi hány óra munkavégzésre vannak éppen beosztva. Kérjük a Szerkesztőség értelmezését a kérdéssel kapcsolatban!
174. cikk / 202 Közmunkaprogram keretében foglalkoztatottak – betegszabadságra való jogosultság?
Kérdés: Településünk részvételével működő kistérségi társulás közmunkaprogramra meghirdetett pályázatot nyert el. A közmunkaprogramba bevont személyeket is megilleti-e a betegszabadság, ha igen, akkor ennek időtartamára milyen juttatásra jogosultak?
175. cikk / 202 Betegszabadság számítása heti pihenőnapra eső munkaszüneti napon
Kérdés: Munkavállalóink hétfőtől péntekig dolgoznak, szombat-vasárnap pihenőnap. Ha betegszabadságon van egy munkavállaló, és a betegszabadság időtartamába egy olyan szombat vagy vasárnap is beleesik, amely egyben munkaszüneti nap is, erre a napra is megilleti őt a betegszabadság idejére járó díjazás?
176. cikk / 202 Terhes munkavállaló határozott idejű munkaviszonya
Kérdés: Munkavállalónkat 2009. október 31-ig foglalkoztattuk határozott időre szóló munkaszerződéssel. A munkaviszony lejárta előtt terhes lett, és az orvos 2009. október 20-án táppénzes állományba vette. Minden valószínűség szerint már nem fog dolgozni a szülésig, azt megelőzően pedig megszűnne a határozott idejű munkaviszonya. Van-e továbbfoglalkoztatási kötelezettségünk? Terheli-e fizetési kötelezettség a munkáltatót? Hány nap betegszabadság jár a munkavállalónak? Hány nap szülési szabadságra járó rendes szabadságot kell számításba venni? Milyen ellátásban részesül a kismama?
177. cikk / 202 Állásidő vagy betegszabadság?
Kérdés: Cégünk likviditási gondokkal küszködik. Munkavállalóinkat november közepétől nem tudjuk foglalkoztatni, állásidőre járó személyi alapbért fizettünk a részükre. Egyik munkavállalónk közben megbetegedett, így a törvény szerint 15 napig betegszabadságot fizettünk, majd ezt követően táppénzigényt nyújtott be az egészségbiztosítási pénztárhoz. A tb azonban az igényét elutasította, arra hivatkozva, hogy állásidőre járó bér fizetésére vagyunk kötelesek, így a munkavállalónak nincs a táppénzfizetést megalapozó keresetvesztesége. Szerintünk viszont, mivel keresőképtelen, táppénz jár a részére. Mi az álláspontjuk?
178. cikk / 202 Szabadság – díjazás- és munkaidő- elszámolás egyenlőtlen munkaidő- beosztás esetén
Kérdés: Cégünknél a munkavállalók munkaidejének mértéke napi 8, heti 40 óra. A munkavállalók munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgoznak: hétfőn 9 órát, kedden 7 órát, szerdán 10 órát, csütörtökön 8 órát és pénteken 6 órát. Részükre, ha rendes szabadságra mennek – függetlenül a napi munkaidő-beosztásuktól – 8 órára fizetünk távolléti díjat. Helyes ez a gyakorlatunk? A munkaidő-nyilvántartásunkban a fizetett szabadságot hogyan, hány órával kell nyilvántartanunk? A nyilvántartás alapján lesz ugyanis megállapítható, hogy szükséges-e például túlórapótlékot fizetni a munkavállalók részére.
179. cikk / 202 Betegszabadság vagy állásidő?
Kérdés: A válság miatt a termelésünket csökkentettük, egyes dolgozóinkat állásidőre küldtük. Ha valamelyikük megbetegszik, kell-e tovább folyósítani az állásidőre járó személyi alapbért?
180. cikk / 202 Munkaviszony kezdő időpontja – keresőképtelen betegség esetén
Kérdés: Munkavállalónkkal július 30-án kötöttünk munkaszerződést, a munkába lépés napjaként augusztus 3-át jelöltük meg. A munkavállaló azonban augusztus 3-án reggel jelezte, hogy keresőképtelen beteg. A munkavállaló sajnos azóta is súlyos beteg. Ebben az esetben is augusztus 3-a marad a munkába lépés napja, és kötelesek vagyunk részére a betegszabadságra járó díjazást fizetni, vagy a munkába lépés napja a betegsége miatt módosul, és a tényleges munkába lépés napján fog csak a munkaviszonya megkezdődni?
