Pedagógus-béremelés – besorolás és összegek

Kérdés: A Púétv. alapján végrehajtandó béremeléssel kapcsolatosan, értelmezésem alapján a jogszabály bázisösszeget nem határoz meg, az alapot a 2023. évi pedagógus-átlagbérből kell meghatározni intézményenként. 2023. évben január, illetve november hónapban került sor pedagógus-béremelésre. Ez alapján intézményi szinten minden pedagógus besorolású dolgozót alapul véve határozható meg a 2023. évi átlagbér. A 2023. évi átlagbér meghatározását követően a 32,2%-os bérfejlesztés megvalósíthatóságának elve az értelmezésem alapján a következő: intézményenként a kiszámolt 2023. évi pedagógus-átlagbérre rá kell számolni a32,2%-os bérfejlesztést. Így megkapjuk az intézményenkénti 2024. évi pedagógus-bértömeget. A gyakornok besorolású dolgozók bértömegét ebből levonjuk, illetve a sávhatáron belüli alsó határon lévő összegeket a Pedagógus I., Pedagógus II. és Mesterpedagógusok tekintetében is, és a fennmaradt összeget elosztjuk az intézményben lévő Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus létszámmal. Az így kapott egységnyi összeget a Pedagógus I., Pedagógus II., Mesterpedagógus illetménysáv alsó összegéhez (538.000 Ft, 555.000 Ft, 630.000 Ft) hozzáadjuk dolgozónként. Ennek következményeként az intézményekben az azonos besorolású dolgozók bére azonos lenne, de intézmény és intézmény között azonos besorolásoknál eltérő összegeket eredményezne. A fent leírtak helyesek-e, és valóban így kell meghatározni 2024. évben a pedagógusok bérét?
Részlet a válaszából: […] A 662/2023. Korm. rendelet egyfelől azt mondta ki, hogy az általa biztosított forrás (átlagbéralapú támogatás különbözete) kizárólag személyi juttatásokra és az azokhoz kapcsolódó, munkaadókat terhelő járulék és szociális hozzájárulási adó kifizetéséhez szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Sztrájk kollektív szerződés hatálya alatt

Kérdés: Kollektív szerződésünk van hatályban, ami erre az évre rendezi a béreket, de évente szoktunk a KSZ mellékleteként új bérmegállapodást kötni – így van ilyenünk a 2024-es évre is. A szakszervezettel nem sikerült megállapodnunk a 2025-ös bérfejlesztésről, és „belengették”, hogy sztrájkot fognak szervezni novemberre, ha addig sem sikerül egyezségre jutnunk. Lehet ilyenkor jogszerű a sztrájk, ha amúgy jelenleg van a kérdésben KSZ általi szabályozás?
Részlet a válaszából: […] ...(1) bek. d) pont]. Bár a Legfelsőbb Bíróság az EBH2000. 259. szám alatt közzétett döntésében még azt mondta ki, hogy az 1999. évi bérfejlesztés érdekében nem lehet sztrájkot tartani 1998 decemberében, ha 1998. december 31-ig a béreket kollektív...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 5.

Visszaható hatály tilalma kollektív szerződésben

Kérdés: A társaságunknál 2022 áprilisában írtuk alá a kollektív szerződést, amelyben 2022. január 1-jére visszamenőleg rendeztük a béreket, egyúttal meghatároztuk azokat a feltételeket is, amelyek a féléves jutalomból való kizárást eredményezik. Több munkavállalónk esetén ezek a feltételek még márciusig bekövetkeztek (pl. írásbeli figyelmeztetést kaptak), így kiestek a jutalomból. Most arra hivatkoznak, hogy ez visszaható hatályú kötelezettség-előírás volt, ami nem jogszerű. Ha valóban így van, akkor mi a helyzet azokkal a kötelezettségekkel, amiket a munkáltató vállalt visszamenőlegesen, mint a fizetések megemelése?
Részlet a válaszából: […] ...azok a normák is, amelyek a munkáltatóra nézve állapítanak meg visszaható hatállyal kötelezettségeket (mint a béremelés). Ha pedig a bérfejlesztési megállapodás érvénytelen, az ennek alapján kifizetett összeg visszajár a munkáltatónak, amely igénybeszámítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. december 20.

Visszatérő munkavállaló bérfejlesztése

Kérdés: Egyik kolléganőnk bejelentette, hogy szeretne visszatérni a gyermekgondozási szabadságról. Mi a teendő, ha a cégnél az elmúlt években csak teljesítményértékelésen alapuló béremelések voltak? A kisgyermekes anyukának ekkor is meg kell emelni a bérét? Változtat-e ezen bármit is az a tény, ha a munkavállaló szeretné a munkaviszonyát megszüntetni nálunk, mert talált egy számára kedvezőbb állást?
Részlet a válaszából: […] ...terjednie, ami pozitívan változott a távollét ideje alatt. Annak nincs jelentősége, hogy az irányadó munkavállalói csoportban mi volt a bérfejlesztés oka, annak átlagos mértékével a távol lévő munkavállaló bérét akkor is emelni kell, ha a bérfejlesztés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 17.

Bérkorrekció gyermekgondozási szabadság után – az ajánlattétel időpontja

Kérdés: Egyik kolléganőnk jelezte, hogy gyermekgondozási szabadságáról szeptemberben kíván visszatérni. A harmadik gyermekével van távol, hét év után tér majd vissza. Ilyen esetben mikor kell elvégezni a kötelező béremelést? Először kiadjuk az időközben felhalmozódott szabadságokat, amelyekre még a távolléte előtti bérrel számoljuk a szabadságot, és csak a tényleges munkába állás előtt korrigáljuk a bérét? Mi a helyzet akkor, ha mégsem tudjuk tovább foglalkoztatni, és meg kell szüntetnünk a munkaviszonyát? Ekkor is kötelező a béremelés?
Részlet a válaszából: […] ...(még a távollét előtti utolsó bérrel számolva), és csak ez után tesz ajánlatot a béremelésre a munkavállalójának az időközbeni bérfejlesztésekre tekintettel. Így már a szabadság idejére járó távolléti díjat is a magasabb, megemelt bérrel kell kiszámítani. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 26.

Bérszámfejtési hiba korrekciója

Kérdés: A munkáltató a munkavállaló bérét 2016. december 1-jétől megemelte, azonban bérszámfejtési hiba miatt azóta is a korábbi bérét folyósította a munkavállalónak, és a pótlékokat, egyéb járandóságokat is a korábbi bér alapulvételével számította ki. A hibát 2019 márciusában ismerte fel, azt korrigálnia szükséges. Hogyan járjon el?
Részlet a válaszából: […] A munkaszerződésben kikötött munkabéremelés figyelmen kívül hagyásával számfejtett munkabér-különbözetre, illetve egyéb járandóságokra a munkavállalónak a hároméves elévülési időn belül [Mt. 286. § (1) bekezdés] van bíróság előtt is érvényesíthető joga,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 27.

Béremelés jelentősége és a GYED számítása

Kérdés: Munkavállalónk 2016. május 1-jétől áll alkalmazásunkban. Január 1-je óta nem dolgozik, először veszélyeztetett terhesség miatt, majd miután február 20-án megszületett a gyermeke, CSED-en van. Erre is tekintettel az idén februári béremelésekből kimaradt, amit most azért sérelmez, mert állítása szerint a gyermekgondozási díja magasabb lenne, ha részesült volna az idei bérfejlesztésben. Tavalyi alapbére egyébként 450 000 Ft. Álláspontunk szerint a GYED mértékét nem befolyásolja az idei béremelés. Helyesen gondoljuk?
Részlet a válaszából: […] A februári béremelésnek a konkrét esetben nincs jelentősége a megállapítandó GYED szempontjából, az alábbiak szerint. Az Ebtv. valamennyi egészségbiztosítási pénzbeli ellátásra – így a GYED-re is – kiterjedően kimondja, hogy az ellátás összegének megállapításánál...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 6.

Bérfejlesztésből történő kimaradás

Kérdés: Tavaly novemberben kaptam egy írásbeli figyelmeztetést, mert munkahelyemről előbb távoztam el, családi okok miatt halaszthatatlan okokból. 14 óráig tart a törzsidő, és én 13 óra 50 perckor hagytam el a munkahelyemet. A rám bízott feladatokat elvégeztem, csak a kollégáknak nem tudtam tovább besegíteni. Az írásbeli figyelmeztetésben az volt, hogy ez többször előfordult. Én a lap aljára ráírtam, hogy nem értek ezzel egyet. Azóta nem történt semmi egészen a mai napig. A mai nappal történő fizetési átutalásnál derült ki, hogy január 1-jéig visszamenőleg 12%-os bérfejlesztésre kerül sor, amiben a munkáltató és a szakszervezet megállapodott a következők szerint: február 8-ig 8%, március 8-ig +4% emelés jár. Én viszont nem kaptam semmiféle bérfejlesztést. Ha jól tudom, ez felzárkóztatás lenne az amúgy is alacsony órabéreket illetően. Kérem tanácsát, hogy van-e lehetőségem jogorvoslattal élni.
Részlet a válaszából: […] A munkavállaló köteles a munkaidejét munkavégzéssel vagy arra történő készen állással letölteni. Amennyiben – családi vagy egyéb okból – a munkahelyéről a munkaidő leteltét megelőzően szükséges eltávoznia, ehhez a munkáltatói jogkörgyakorló engedélyét kell kérnie...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. március 26.

Fizetés nélküli szabadság megszakításának elodázása

Kérdés: Gyermekgondozási szabadságát töltő munkavállalónk jelezte, hogy mindenképpen szeretne januárban visszajönni dolgozni. Mi ezt most nem tudjuk megoldani, viszont tájékoztattuk, hogy mivel nemsokára több határozott idejű munkaszerződéssel dolgozó kollégának lejár a szerződése, március 1-jével már tudnánk alkalmazni. A munkavállaló ennek ellenére ragaszkodik a januári munkába álláshoz és a bérének aktualizálásához. Milyen lehetőségekkel számolhatunk? Megtiltható a visszatérés, ha a gyermek még csak kétéves múlt? Lehetséges felmondani a munkavállalónak azért, mert most még be van töltve az állása?
Részlet a válaszából: […] ...szerinti feltételeket jelenti (munkakör, munkahely stb.). A visszatéréskor a munkabért kötelező az időközben megvalósított bérfejlesztésekre tekintettel megemelni. Ennek során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. február 26.

Béremelés végrehajtása

Kérdés: A munkáltató által végrehajtott béremeléssel kapcsolatban kérem szíves állásfoglalásukat. Van-e tiltó szabály az Mt.-ben arra vonatkozóan, hogy a keresőképtelenségük miatt munkajogi állományba került munkavállalók nem részesülnek béremelésben? Jogszerűen jár-e el a munkáltató, ha szabályzatban úgy rendelkezik a béremelésről, hogy a jogi állományba került munkavállalók, valamint a szellemi alkalmazottak nem részesülnének béremelésben?
Részlet a válaszából: […] ...arányos megkülönböztetésen kell alapulnia [Ebktv. 22. § (1) bek. a) pont]. Kifejezetten sérti az egyenlő bánásmód elvét, ha egy bérfejlesztésből csak azért marad ki a munkavállaló, mert például annak időpontjában éppen keresőképtelen beteg vagy várandós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. június 19.
1
2
3