Találati lista:
71. cikk / 169 Munkaköri alkalmatlanság – felmondás vagy másik munkakör
Kérdés: 52 éves vagyok, 25 éve dolgozom folyamatos munkarendben mozdonyvezetőként. A legutóbbi időszakos orvosi vizsgálaton alkalmatlanná nyilvánítottak a munkakör további betöltésére, és a vizsgálatot végző foglalkozás-egészségügyi szakorvos javaslatot tett (írásban, amely a birtokomban van, és egy példányát a munkáltatómnak is átadtam) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemre, pszichológiai okokból. A munkáltatóm képviselője felhívott telefonon, és javaslatot tett a munkaviszonyom munkáltató általi megszüntetésére, végkielégítéssel. Ezt nem fogadtam el, hanem kértem a (forgalommal összefüggésben nem lévő) rehabilitációs munkakörbe történő áthelyezésemet. Mit tegyek, ha ezek után is el akarnak bocsátani? Ha találnak részemre megfelelő munkakört, de lényegesen kevesebb fizetéssel, akkor jár-e részemre bérkompenzáció? Megjegyzem, hogy az itt eltöltött 25 év alatt a munkámat hiba nélkül végeztem, ellenem munkáltatói eljárást soha nem kezdeményeztek.
72. cikk / 169 Közalkalmazott munkakörének módosítása – nem áthelyezés
Kérdés: Konyhai dolgozó áthelyezése más beosztásba közalkalmazottként lehetséges-e határozatlan idejű kinevezés esetén?
73. cikk / 169 Jubileumi jutalom előrehozott kifizetésének korlátjai
Kérdés: Közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatott dolgozónk 30 éves jubileumi jutalma 2019. augusztus 1-jén válik esedékessé. Dolgozónk jelenleg súlyos, gyógyíthatatlan betegségben szenved. Állapotára tekintettel kérelmezte a munkáltatótól a 30 éves jubileumi jutalom korábbi kifizetését. A közalkalmazott nem minősül nyugdíjasnak. A munkáltató a közalkalmazott kérésének jogszerűen eleget tehet-e?
74. cikk / 169 Áthelyezés – közalkalmazotti jogviszonyból közszolgálati jogviszonyba
Kérdés: A Munkaügyi Levelek 180. számában a 3585. számú kérdésre adott válaszukkal kapcsolatban kérem állásfoglalásukat. Jól értelmezem-e, hogy a Kjt. hiába "engedi ki" a közalkalmazottat áthelyezéssel a Kttv. hatálya alá tartozó közigazgatási szervhez, ha a Kttv. szerint csak "közigazgatási szervek" között jöhet létre áthelyezés, tehát nem "engedi be" áthelyezéssel a hatálya alá, csak (a Kttv. 1. és 2. §-a által nevesített) közigazgatási szervek között létrejövő megállapodás alapján?
75. cikk / 169 Közalkalmazott áthelyezése közszolgálati jogviszonyba
Kérdés: A határozatlan idejű jogviszonnyal rendelkező közalkalmazottat át lehet-e helyezni határozott idejű közszolgálati jogviszonyba (egy egészségügyi intézet gazdasági vezetőjét egy polgármesteri hivatalhoz, gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságon lévő köztisztviselő helyettesítése céljából)?
76. cikk / 169 Kormánytisztviselői végkielégítés – a jogszerző idő megállapítása
Kérdés: Kormánytisztviselő vagyok, és egy központi kormányzati igazgatási szervnél dolgozom. A jogviszonyom 2019. március 1-jén alakult át a Kttv. szerintiből a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Úgy döntöttem, hogy nem fogadom el a Kit. szerinti besorolási okiratomat, és 2019. március 12-én arról nyilatkoztam, hogy kérem a felmentésemet. 2009. március 24-e óta folyamatos kormányzati szolgálati jogviszonyom van, de nem ugyanannál a munkáltatónál. Valahová áthelyezéssel mentem, valahol közös megegyezéssel szűnt meg a jogviszonyom, és másnap egy másik közigazgatási szervnél kezdtem. Amikor a HR-es munkatársat megkérdeztem az engem megillető végkielégítésem mértékéről, azt válaszolta, hogy a Kit. 285. §-ának (6) bekezdése alapján 1 havi jár nekem, mert nem alakul át a jogviszonyom a Kit. szerinti kormányzati szolgálati jogviszonnyá. Átalakult-e a jogviszonyom vagy sem? Hány havi végkielégítés jár? A Kit. vagy a Kttv. szerint jár a végkielégítés, és a kilépő okiratokat melyik törvény szerint kell majd kiállítani?
77. cikk / 169 Munkanap-áthelyezés elszámolása
Kérdés: Cégünk kéthavi munkaidőkeretet alkalmaz, a beosztásokat egy hónapra előre kihirdetjük. Anyaghiány miatt azonban előfordul, hogy az eredetileg munkanapra kiírt napokra mégis pihenőnapot adunk, amely helyett általában a következő héten kell egy plusznapot dolgozni, az egyik eredetileg betervezett pihenőnap helyett. Azon a munkanapon, amelyre a munkáltató heti pihenőnapot rendelt el, néhány munkavállaló táppénzes állományban, néhány pedig betegszabadságon van. E munkavállalók a munkanappá minősített pihenőnapon már keresőképesek. Kérdésem, hogy az elrendelt pihenőnapon a munkavállalók a heti pihenőnapra elrendelt munkanapon kötelesek-e munkát végezni a többi munkavállalóval azonos elbírálás szerint, vagy esetükben ez a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történő munkavégzésnek minősül, illetve esetleg egyáltalán kötelesek munkát végezni?
78. cikk / 169 Köztisztviselői végkielégítésre való jogosultság
Kérdés: 33 éves közszolgálati jogviszony után, szabadságom alatt felmondott a munkahelyem. Miután hivatalosan még senki nem értesített, a szabadságom lejárta utáni első munkanapon úgy megyek dolgozni, mintha nem történt volna semmi? 33 éves közszolgálati jogviszonnyal hány havi végkielégítésre vagyok jogosult?
79. cikk / 169 Ügyelet és szabadság áthelyezett munkanapon
Kérdés: Cégünk a munkanapok áthelyezése kapcsán az október 22-i és december 24-i pihenőnaphoz kötött szombati munkanapokon (október 13. és december 15.) kötelező szabadságot rendelt el. Azonban a pihenőnapokon (október 22. és december 24.) ügyeletet szeretne elrendelni. Ezekben az esetekben szabályos-e az ügyelet elrendelése? Ezek a napok szabadságnak vagy munkaszüneti napoknak minősülnek? A másik kérdésem az ünnepnapokon elrendelt ügyeletre irányulnak, ilyen esetben milyen lehetőségei vannak a munkáltatónak?
80. cikk / 169 Közalkalmazott jubileumi jutalomra való kedvezményes jogosultsága
Kérdés: Közalkalmazottunk korhatár előtti ellátást fog igénybe venni, mivel röntgenasszisztensként korkedvezmény illeti meg, ezért a közalkalmazotti jogviszonyáról a közeljövőben le fog mondani. Jogosult-e 40 éves jubileumi jutalmára, amennyiben már 35 év közalkalmazotti jogviszonyban elismert idővel rendelkezik? Más jogcímen nem jogosult nyugdíjra, így például nem rendelkezik annyi szolgálati idővel, hogy a nők tekintetében irányadó negyven év jogosultsági idővel szerezzen jogosultságot a nyugdíjra.
