49 cikk rendezése:
21. cikk / 49 Óvoda-bölcsőde vezető – az illetménypótlékra való jogosultság
Kérdés: Többcélú intézményben (óvoda-bölcsőde) látok el intézményvezetői feladatokat. A bölcsőde a szociális ágazathoz tartozik, az óvoda pedig a köznevelés rendszeréhez. Jelenleg a bérem a tárgyhavi alapilletményemből (pedagógus-bértábla), a 10%-os szakmai ágazati pótlékból és az óvodás gyermekek létszáma után járó óvodavezetői pótlékból áll. A bölcsőde vezetéséért milyen pótlékra vagyok jogosult?
22. cikk / 49 Védőnői pótlék közalkalmazotti jogviszonyban
Kérdés: 2020. augusztus 1-jétől területi védőnőt alkalmazunk közalkalmazotti jogviszonyban. Az alapbért a 256/2013. Korm. rendelet 7. sz. mellékletének az egészségügyi szakdolgozók, egészségügyben dolgozók, valamint védőnők bértáblája F/13 fizetési szint szerint megállapítottuk. Emellett a 43/1999. Korm. rendelet 21. §-ának (11) bekezdésében rögzített területi pótlékot is megkapja. Az alapbér + területi pótlék javadalmazáson felül jogosult-e a 43/1999. Korm. rendelet 76/A. §-ának (4) bekezdése, a 76/D. §-ának (4) bekezdése és a 76/L. §-ának (1) bekezdése szerinti pótlékra?
23. cikk / 49 Köztisztviselői illetménycsökkenés – az utólagos kifizetés
Kérdés: A 2020. évi XIX. törvény iktatta be a Kttv. 260/E. §-át: "A köztisztviselő az egyes törvényeknek a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követően 2020. január és február hónapokra visszamenőleg jogosult az e törvény 2019. december 31-éig hatályos 133. §-a alapján hozott munkáltatói intézkedés szerint számított, 2018. évi minősítése, ennek hiányában teljesítményértékelése alapján eltérített 2019. évi december havi illetménye és a 2020. január havi illetménye közötti különbözetre. A különbözetet az egyes törvényeknek Kjsz-tv. hatálybalépésével összefüggő, valamint jogharmonizációs célú módosításáról szóló 2020. évi XIX. törvény hatálybalépését követő hónapra járó illetménnyel együtt kell részére egy összegben kifizetni." A 2020. évi XIX. törvény több törvényt is módosított (pl. a Kjt.-t és az Iasz.-t). Többen úgy értelmezik, hogy az eltérítést nem kell kifizetni a polgármesteri hivataloknál, mert csak azoknak kell, akik a különleges jogállású szervekről és az általuk foglalkoztatottak jogállásáról szóló Kjsz-tv. hatálya alá tartoznak, amivel nem értünk egyet. Jól gondoljuk, hogy a polgármesteri hivatalok vonatkozó köztisztviselői számára ki kell fizetni a különbözetet? Amennyiben igen, milyen kódon számfejthetnénk az eltérítés miatti különbözetet?
24. cikk / 49 Hazaküldött egészségügyi dolgozó díjazása
Kérdés: Milyen bérezés jár azoknak a 65 év feletti kórházi dolgozóknak, akiknek a veszélyhelyzet idején, az emberi erőforrások minisztere által kiadott utasítás alapján, nem tudják biztosítani átszervezéssel, hogy ne találkozzanak betegekkel, és ezért hazaküldik őket?
25. cikk / 49 Munkavégzés a könyvtárban szombaton, rendes munkaidőben
Kérdés: Nyilvános könyvtárként ötezer fő feletti településen legalább havonta két hétvégi napon nyitva kell tartanunk. A könyvtári dolgozók általános munkarendben (hétfőtől szerdáig: 10.00-18.20-ig, csütörtöktől péntekig: 8.00-16.20-ig) dolgoznak, napi 8 órában. Ha szombati napon is dolgozniuk kell, akkor arra a napra jár-e nekik a havibéren felül pótlék, ha igen, hány százalék, esetleg kiadható-e szabadidőben ez a szombati nyitvatartás, és ha igen, akkor hány órában? Mivel a munkáltató nem tud több pénzt fizetni, mint ami az alapilletményük, így az a megoldás jó lenne, hogy általánostól eltérő munkarendbe tennénk őket, és a nyitvatartáson változtatnának? Például hétfőn 10.00-14.00, kedden-szerdán 10.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00-16.20 és szombaton 8.00-12.00 között. Vagy hétfőn zárva, kedden- szerdán: 8.00-18.20, csütörtökön-pénteken 8.00- 16.20, szombaton 8.00-12.00 között. Ezekben az esetekben kellene pluszpénzt fizetni a szombati nap miatt?
26. cikk / 49 Felmentés kérelemre – amikor nem jár végkielégítés
Kérdés: Ha igényeltem a nők 40 évi munka után járó nyugdíjazását, ilyenkor jár-e 17 év után végkielégítés? Ha február 1-jétől számolták a felmentési időmet, és 2019. április 16-tól felmentés alatt vagyok a munkavégzés alól, ebben az esetben az alapilletményen kívül a munkáltató fizethet részemre más juttatást is, például pénzt illetményemelés formájában?
27. cikk / 49 Átszervezéssel indokolt felmentés
Kérdés: Polgármesteri hivatalnál dolgozó osztályvezetői munkakörben foglalkoztatott köztisztviselő jogviszonyának átszervezéssel történő megszüntetésére kerülne sor. A képviselő-testület november közepén fog dönteni arról, hogy a hivatal SzMSz-ét módosítja, így két osztály összevonására kerül sor december 1-jétől. Az egyik osztályvezető kapja meg a két osztály feladatait, a másik munkaköre megszűnne. Ebben az esetben az osztályvezető felmentésére sor kerülhet átszervezési indokkal? A képviselő-testület döntését követően át lehet adni a felmentést azzal, hogy december 1-jén indulna a felmentési idő, vagy meg kell várni a hatálybalépést, és december 1-jén adható át legkorábban a felmentés? Abban az esetben, ha a képviselő-testületi döntést követően a köztisztviselő keresőképtelen lesz (nem beteg gyermek miatt), postai úton is lehet kézbesíteni a felmentést azzal, hogy a felmentési idő december 1-jén, vagy a keresőképtelenség lejártát követően kezdődik. A végkielégítés alapja a felmentési idő kezdetekor érvényes illetmény? A köztisztviselőnek december 31-ig illetményeltérítése van, és a képviselő-testület várhatóan január 1-jétől emelni fogja az illetményalapot. Ebben az esetben a januári felmentési időre járó illetmény az osztályvezetői besorolásnak megfelelő 100%-os beállású, magasabb illetményalappal kiszámolt illetmény lesz?
28. cikk / 49 Köztisztviselői illetményalap és alapilletmény – a változásuk közti különbség
Kérdés: Polgármesteri hivatalban foglalkoztatott köztisztviselő vagyok. 2018. február 28-án "soros előrelépés" keretében átsorolt a munkáltatóm I. besorolási osztály 8-as fokozatból 9-es fokozatba. A képviselő-testület 2018. március 8-án elfogadott egy rendeletet, amely tartalmazza, hogy a köztisztviselőket illetményeltérítés illeti meg, teljesítményértékelés alapján 2018. január 1-jétől visszamenőlegesen. A munkáltatóm azt mondta, hogy nekem csak 2018. március 1-jétől tudja elvégezni az illetményemelést, mert a visszamenőleges emelés nem illet meg a magasabb illetménnyel. Tájékoztatása szerint a január-február hónapra járó különbözetet majd egy hóközi számfejtésként egyéb jogcímen fogom megkapni. Jogos-e, hogy nem illet meg a visszamenőleges (magasabb) összeg január-február hónapra, mivel a képviselő-testületi döntés később született, miután engem már törvény szerint át kellett sorolni a magasabb kategóriába?
29. cikk / 49 Köztisztviselői garantált bérminimumra való jogosultság
Kérdés: Beszámítható-e a garantált bérminimumba a szakközépiskolai érettségivel és felsőfokú szakirányú szakképzettséggel (mérlegképes könyvelő) rendelkező köztisztviselőt ez utóbbi szakképzettsége után megillető képzettségi pótlék? Továbbá a 20%-os mértékű (22 031 Ft) illetménykiegészítés a garantált bérminimumon felül járó kiegészítésnek minősül-e? Helyesen állapítottuk meg az említett köztisztviselő összes illetményét 176 460 Ft-ban a következők összegeként: alapilletmény (110 153 Ft) + illetménykiegészítés (22 037 Ft) + képzettségi pótlék (15 460 Ft) + garantált bérminimumra való kiegészítés (28 816 Ft)?
30. cikk / 49 Egészségügyi szakképesítések megfeleltetése és a besorolás
Kérdés: A 27/2016. EMMI rendelet 1. §-ának (7) bekezdése alapján a rendelet 7. számú melléklete tartalmazza a felsorolt rendeletekben szereplő szakképesítésekre – külön jogszabályok alapján – megszerzett jogosultságok megfeleltetését. Szükséges-e a rendelet alapján mindazon közalkalmazottak átsorolása a D fizetési osztályból az E fizetési osztályba, akik az új megfeleltetés miatt 52-es OKJ-s szakképzettséggel rendelkezve 54-es szakképzettségi jogosultságnak minősülnek? A bértábla összecsúszása következtében az alapilletményen ez nem változtatna egyes ágazatokban, azonban az egészségügyi bértábla alapján ez alapilletmény-növekedést jelentene az egészségügyi szakdolgozók vonatkozásában, és az alapszabadságot 20-ról 21 munkanapra módosítaná.
