Készenléti időre járó pótlék

Kérdés: Dolgozóink közül a szerelők készenlétre vannak beosztva. Készenléti időre, amikor nem végez munkát, csak rendelkezésre állnak, készenléti díj kerül kifizetésre, pl.: készenléti idő havi 45 óra, 1 órára eső bére 1023 x 40% = 18 405 Ft. A készenléti idő 17-21 óráig tart. Kell-e bérpótlékot fizetni? Bérpótlék vagy készenléti díj a helyes számfejtés? Az Mt. 144. §-ának (1) bekezdése 20%-ot tartalmaz, de mi 40%-ot fizetünk.
Részlet a válaszából: […] ...pótlék helyett 40%-ot fizet, nem ütközik jogszabályba. Felhívjuk ugyanakkor a figyelmet arra, hogy amennyiben a munkavállaló 1 órára eső alapbére 1023 Ft, akkor 40%-os pótlékmérték és 45 óra készenléti idő esetén a részére járó készenléti bérpótlék 1023 x 0,4 x 45...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. november 19.

Pénzbírság a munkavállalónak

Kérdés: Egy munkaügyi előadáson értesültem róla, hogy az új Mt. szerint a munkavállalót már közvetlen pénzbírsággal sújthatja a munkáltató (pl. utasítás megtagadásáért, dohányzásért, munka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartásáért), de a büntetési tételeket és az eljárás rendjét kollektív szerződésben kell rögzíteni. A kérdésem, hogy a fent felsoroltak vétkes kötelezettségszegésnek minősülnek, és ez alapján büntethető a munkavállaló? Ha nincs a munkáltatónál kollektív szerződés érvényben, munkaszerződésben is rögzíteni lehet a jogkövetkezményeket? Hogy állapítható meg a kötelezettségszegés súlyával arányos pénzbüntetés összege? Ezt megelőzően kell-e írásban figyelmeztetni a dolgozót, vagy szabálysértés esetén már első alkalommal megállapítható a pénzbüntetés? Levonható hónap végén közvetlenül a munkabérből?
Részlet a válaszából: […] ...hátrány is (pl. pénzbüntetés), ennek maximális mértéke a munkavállaló – a jogkövetkezmény megállapításakor irányadó – egyhavi alapbérének összege lehet. Az arányosság megállapításának módjára nézve a törvény nem ad eligazítást, azt az eset...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Vezetőnek minősülő munkavállalók jogállása

Kérdés: A régi törvény alapján több vezetőnk is volt, akit tulajdonosi döntés alapján a munkaszerződése minősített annak. Mi történt/történik ezekkel a munkavállalókkal, ha az új Munka Törvénykönyve szerinti feltételek – pl. az alapbér mértéke – nem teljesültek velük szemben?
Részlet a válaszából: […] ...ha a munkavállaló a munkáltató működése szempontjából kiemelkedő jelentőségű vagy fokozottan bizalmi jellegű munkakört tölt be, és alapbére eléri a kötelező legkisebb munkabér hétszeresét [Mt. 208. § (2) bek.]. E rendelkezés alapján a munkakör különös...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Külföldi munkavégzés munkaszüneti napon

Kérdés: A munkavállalóink Németországban dolgoznak, kiküldetés keretében. A kérdésem, hogy dolgozhatnak-e a magyar munkaszüneti napokon, és milyen díjazást kell nekik fizetni erre az időre?
Részlet a válaszából: […] ...esetén is [Mt. 140. § (2)–(3) bek.]. A bérpótlék számítási alapja – eltérő megállapodás hiányában – a munkavállaló alapbére [Mt. 139. § (2) bek.]. Munkaszüneti nap: január 1., március 15., húsvéthétfő, május 1., pünkösdhétfő, augusztus 20....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 29.

Készenlét alatti munkavégzés díjazása

Kérdés: Készenlét alatti munkavégzés esetén jár-e a munkavállalónak vasárnapi vagy munkaszüneti napi pótlék, illetve éjszakai bérpótlék, ha a munkavállaló egyébként hétfőtől péntekig két műszakban dolgozik, utána egész hétvégén készenlétben van, amelynek időtartama alatt (vasárnap éjjel vagy egy munkaszüneti napon) 1,5 óra munkát végez?
Részlet a válaszából: […] ...[új Mt. 143. § (1) bek.]. A szabadidő nem lehet kevesebb a készenlét alatt elrendelt, illetve végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár [új Mt. 143. § (2) bek.]. A munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapra vagy munkaszüneti napra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Szabadságra járó távolléti díj megállapítása

Kérdés: Munkavállalónknak 2011 júliusában született gyermeke. 2012. szeptember 1-jétől szeretne a GYES mellett 6 órás munkaviszonyban munkát vállalni. 2011. évről 10 nap elmaradt szabadsága van, 2012. június 15-ig a fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 12 nap szabadság illeti meg. Ezt a szabadságot törvényi lehetőség szerint munkába állás után szeptember hónapban szeretnénk pénzben megváltani. Mivel erre a szabadságra még 8 órás munkaviszonya alatt szerzett jogosultságot, kérdésem, hogy 8 órás vagy 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni? Visszajövetelét követően (2012. szeptember 1.) még lesz 10 nap elmaradt szabadsága 2011. évről, melyet szerintem az akadályoztatás megszűnését követő 183 napon belül kell majd kivennie. Ha ezt az elmaradt szabadságát kiveszi, akkor 6 órás távolléti díjjal kell elszámolni, mivel 6 órás részmunkaidőben dolgozik?
Részlet a válaszából: […] ...d) pont]. E szerint, ha a munkavállalónak távolléti díjat kell fizetni, részére a távollét idején (időszakában) érvényes személyi alapbére, rendszeres bérpótlékai, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti ún. kiegészítő pótlék együttes összegének a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Rendkívüli munkaidő – a bérpótlék elszámolása

Kérdés: Négyhavi munkaidőkeret bevezetésénél a négy hónap elszámolása után keletkezett túlórákat hány százalékos pótlékkal számoljuk el?
Részlet a válaszából: […] ...szabadidő jár a munkavállalónak, az nem lehet kevesebb az elrendelt rendkívüli munkaidő vagy a végzett munka tartamánál, és erre az alapbér arányos része jár. Munkaidőkereten felül végzett munka esetén a szabadidőt legkésőbb a következő munkaidőkeret végéig...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 8.

Munkaidőről való rendelkezés a munkaszerződésben

Kérdés: Munkaidőkeret alkalmazása esetén a munkaszerződésben elegendő-e a teljes napi munka­időben történő foglalkoztatásról rendelkezni, és "csak" a tájékoztatóban szerepeltetni azt, hogy kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztással történik a foglalkoztatás?
Részlet a válaszából: […] ...Mt. rendelkezései alapján a munkaszerződésben a feleknek meg kell állapodniuk a munkavállaló alapbérében és munkakörében [új Mt. 45. § (1) bek.]. Így a munkaszerződés abban az esetben is érvényes, ha abban nem rögzítik a felek a munkaidőben történő megállapodást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. szeptember 17.

Vezetőnek minősülők a régi és az új Mt.-ben

Kérdés: A korábbi Mt. 188/A. §-a alapján a munkáltató több, meghatározó jelentőségű munkakört betöltő munkavállalóját vezető állásúvá minősítette (amelyet a felek a munkaszerződésben is rögzítettek). Ezen munkavállalók vonatkozásában azonban az új Mt. 208. §-ának (2) bekezdésében meghatározott két feltétel közül az egyik (alapbér mértékére vonatkozó előírás) nem áll fenn. A munkavállalók a fentiek alapján az új Mt. szerint vezetőnek minősülnek-e, alkalmazhatók rájuk az új Mt. vezető állású munkavállalókra vonatkozó rendelkezései, valamint szükséges-e módosítani a munkaszerződésüket?
Részlet a válaszából: […]  Az új Mt.-t – az Mth. eltérő rendelkezése hiányában – ahatálybalépésekor fennálló jogviszonyokra is alkalmazni kell [Mth. 2. § (1)bek.]. Ennek értelmében – mivel az Mth. más szabályt nem határoz meg – a régiMt. szerint vezetőnek minősített munkavállalók...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.

Szabadság és munkaszüneti nap díjazása

Kérdés: Hogy kell a kiadott szabadságot kifizetni, milyen mértékű bér jár a fizetett munkaszüneti nap után?
Részlet a válaszából: […] ...bek. d) pont].Havidíjas munkavállaló esetén a munkaszüneti napra külön távolléti díjat nemkell elszámolni, mivel az egy hónapra járó alapbér összege független az adotthónap munkanapjainak számától. A távolléti díjon felül a munkavállalót bérpótlék ismegilleti, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. augusztus 27.
1
55
56
57
71