Találati lista:
311. cikk / 3660 Besorolás a közegészségügyben
Kérdés: Az Eszjtv. hatálya alá tartozó kórház vagyunk. Segédápoló munkakörre felvett dolgozónk megszerezte az alapápolási munkatárs szakképesítést (MKKR: 4, szakmajegyzék: 4 0913 03 12), valamint az érettségi bizonyítványt. Hová sorolhatjuk? A régi besorolási rendszerben melyik fizetési osztályba tartozott volna, illetve az újban melyik osztályba?
312. cikk / 3660 Köznevelési foglalkoztatotti jutalomra való jogosultság – a munkaviszonyban töltött idők
Kérdés: A Púétv. 105. §-a szerinti köznevelési foglalkoztatotti jutalomhoz szükséges időbe beleszámítható-e azon korábbi jogviszony, ahol „egyéb pedagógus” FEOR-kóddal volt alkalmazva a pedagógus mint munkavállaló (kft.-nél, bt.-nél)?
313. cikk / 3660 Önkormányzati képviselők, bizottsági tagok – a tiszteletdíjra való jogosultság kezdete
Kérdés: A Mötv. tartalmazza az önkormányzati képviselők és nem képviselő-bizottsági tagok tiszteletdíjának megállapítási feltételeit, a részletszabályokat az önkormányzat helyi rendelete szabályozza. A megválasztástól vagy az eskütétel napjától jogosultak-e ezek a személyek a tiszteletdíjra?
314. cikk / 3660 Képernyő előtti munkavégzés és a munkaköri alkalmasság orvosi vizsgálatai
Kérdés: Az Mt. hatálya alá tartozó, szellemi tevékenységet végző munkavállalók képernyős munkakörben dolgoznak. A tevékenység nem tartozik a vonatkozó, 10/2024. KTM rendelet hatálya alá. Ebben az esetben kell-e alkalmazni a 33/1998. NM rendelet szabályait, különösen az időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra vonatkozó rendelkezéseket? Kell-e alkalmazni a képernyő előtti munkavégzésre vonatkozó 50/1999. EüM rendeletet; akkor is alkalmazandó-e ez a rendelet, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni? A soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatot akkor is el kell végeztetni, ha egyébként a 33/1998. NM rendelet szabályait nem kell alkalmazni?
315. cikk / 3660 Két főállás egyidejűleg – és az összeférhetetlenség
Kérdés: Intézményünkbe (szociális bentlakás) közalkalmazotti jogviszonyban, tizenkét órás műszakban, háromhavi munkaidőkeret alkalmazásával, főállású közalkalmazottat vennénk fel heti negyven órában. A leendő közalkalmazott tájékoztatott arról, hogy már van egy főállású munkaviszonya, melynek időbeosztása nem ütközik a mi munkarendünkkel. Felvehetjük-e az illetőt mi is heti negyvenórás, váltó műszakos munkarendbe annak ellenére, hogy már rendelkezik főállással?
316. cikk / 3660 Kék Kártya – a munkavégzés helyének határai
Kérdés:
EU Kék Kártyával, magyar munkáltató által foglalkoztatott hongkongi állampolgár munkavállaló esetében a munkaszerződésben a munkavégzés helye korlátozott a tekintetben, hogy a munkáltató székhelye adott. Lehet változó munkavégzési helyet is megjelölni?
317. cikk / 3660 Gyermekgondozási szabadság után – az édesanya munkahelye
Kérdés: Ha a munkaszerződés nem tartalmaz pontos munkavégzési helyet, csak annyit, hogy Magyarország területe vagy a cég összes telephelye, akkor egy gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságról visszatérő munkavállalónál hogyan tud eljárni szabályszerűen a munkáltató, ha azon rendelkezést vesszük alapul, miszerint három év alatti gyermeket nevelő édesanyákat nem kötelezhetnek más helységben történő munkavégzésre?
318. cikk / 3660 Elmaradt bérigény – ha „kimaradt” a keresetből
Kérdés: Egy munkaügyi peres eljárásban, ha a munkavállaló az Mt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján a munkaviszony helyreállítását kéri, azonban nem terjeszt elő kereseti kérelmet arra, hogy az elmaradt munkabérét is megtéríteni kéri az Mt. 83. §-ának (3) bekezdése alapján, helyreállítás esetén, erre vonatkozó kereseti kérelem hiányában, kvázi automatikusan meg kell-e téríteni számára az elmaradt munkabérét? Vagy ha erre nem adott elő kereseti kérelmet, a munkaviszony megszűnése és a helyreállítás közti időre, kereseti kérelem hiányában a bíróság nem is tudja erre kötelezni a munkáltatót? A Pp. 521. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondoljuk, hogy elmaradt munkabérre vonatkozó kereseti kérelem hiányában a munkáltató erre nem kötelezhető a munkaviszony helyreállítására kötelező ítélet esetén. Az Mt. 83. §-ából nem lehet azonban erre egyértelműen következtetni.
319. cikk / 3660 „Befagyott” jogszerző idők – a köznevelés munkavállalói
Kérdés: A Púétv. hatálya alatt a 132. § szerint munkaviszonyban foglalkoztatottak esetében a (7) bekezdés azt írja, hogy a Kjt. 2023. 12. 31. szerint hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni. Egy olyan intézmény esetében, amely a Kjt., majd az Mt. hatálya alá tartozott, és jelenleg a Púétv. hatálya alá tartozik, hogyan alakul a munkavállaló jogosító ideje? Végkielégítés, szabadság, jubileum és felmentési idő tekintetében egyaránt. Ez különösen érdekes, ha valamiért köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyból kerül át a 132. § alá, mert a 2023. 12. 31. szerinti Kjt. nem ismeri el jogosító időnek a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt. Illetve egy teljesen pályakezdő esetén mi lesz például a jubileumi jogosító idő alapja?
320. cikk / 3660 Cafeteriajogosultság és a munkaviszony megszűnése
Kérdés: Jogszerű-e a munkáltató cafeteriaszabályzatában az a kikötés (és e kikötésre hivatkozással a tárgyévi cafeteriajuttatás teljes megvonása), miszerint a munkavállaló nem jogosult a szabályzat szerinti juttatások igénybevételére, „ha a munkavállaló munkaviszonya a kifizetés napján megszüntetés alatt áll, azaz a munkavállaló munkaviszonyának felmondással vagy közös megegyezéssel való megszüntetéséről a felek a kifizetés napját megelőzően döntöttek”?
